Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A hetek óta gyenge formában lévő kecskeméti csapatban talán egyetlen játékos van, aki hetek óta jó formában van: Francis Litsingi. A kongói csatár már a harmadik percben gondoskodott róla, hogy kiesőhelyen álló együttese kikecmeregjen a gödörből: Burgos átadását Baráth Botond laza őrizetében lőtte a hálóba (1-0). A folytatásban a kispestiek nem igazán találták a hazaiak játékának ellenszerét, nem tudtak kibontakozni, képtelenek voltak átvenni a kezdeményezést. Diarra révén volt egy nagy egyenlítési lehetőségük, de aztán egy ideig veszélyes lehetőség nélkül csordogált a játék.
A 28. percben Délczeg Gergely indult meg, de lövés vagy passz helyett az ötös és az alapvonal találkozásáig vezette a labdát. Hogy ezután lőtt vagy passzolt, azt nem tudjuk megmondani, mert a meglehetősen suta mozdulat után a labda elszállt a kapu előtt, és a középen várakozók fölött. A túloldalon azonban Ivancsics Gellért érkezett, aki visszaívelt Délczeg elé, ő pedig kapásból a felső sarokba bombázott. A középkezdés után Litsingi előre ólálkodott, és mivel a vendégvédők nem figyeltek, egyes-egyedül kapta a labdát, amely egy pillanattal később már Kemenes Szabolcs lábai között suhant a hálóba (2-1). A szünet előtti utolsó másodpercekben még Pekár László kapufája okozott riadalmat a fővárosiak soraiban, de a labda végül nem be-, hanem kifelé pattant, így az eredmény nem változott.
Kevesebb bátor próbálkozást, kevesebb helyzetet hozott a második félidő. A Honvéd képtelen volt nyomást gyakorolni a hazaiakra, a Kecskemétnek pedig érthetően nem volt sürgős a dolog. A háromgólos első felvonás után az eseménytelenebb második 45 perc némileg csalódást jelentett, de a KTE így is megőrizte előnyét, és továbbra is tartja a hagyományt: bajnoki meccsen még soha nem kapott ki a kispestiektől, ráadásul győzelmet hozott Horváth Ferenc vezetőedző NB I-es bemutatkozása!
– Mindkét csapat a kontrajátékban tud jeleskedni, a Honvédnak is inkább az a játéka, de most peche volt, mert idegenben nem illik megkontráztatni saját magunkat – elemezte a látottakat a Rangadó.hu szakértője, Herédi Attila, az Újpest egykori kiváló játékosa és edzője. – Két olyan gólt kaptak a kispestiek, ami a klasszikus kontrajáték iskolapéldája. Húztak egy vonalat harminc méterre a kaputól, és beívelték mögéjük a labdát. Nekik kellett volna futballozniuk, ami ma délután nem ment… Nem volt véletlen Marco Rossi edző többszöri kifakadása a kispadnál. Idegenben nem illik kontrából kikapni. Próbálták becsülettel feltörni a Kecskemét védekezését, de nem volt bennük futballtudás. Balogh Béla és Vaskó Tamás ellen sanszuk sem volt, bár mezőnyben többet kezdeményeztek, de két buta védelmi hiba miatt nulla ponttal távoztak. A KTE-nek szerencséje is volt, de tett is érte. Az ő helyzetükben nyilvánvalóan a három pont megszerzése volt a legfontosabb. Fikarcnyit sem kockáztattak, ezért a közönség nem kapott élvezhető terméket. A kecskeméti szurkolók örülhettek, a semleges tévénézők inkább sírhattak. Kevés volt a futballra emlékeztető jelenet, inkább gyömöszölés volt helyette.
