Hírek

Sándor Károly

Csikar. És nem Károly. Mindenki így emlegette és emlegeti, még akkor is, ha életében nem látta játszani, csak hírből hallott róla, vagy filmfelvételen nézte.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az elmúlt hetekben szomorú hírek jöttek felőle: kirabolták, féltve őrzött festménygyűjteményét dézsmálták meg illetéktelenek. Mi azonban nem ezt a témát boncolgatjuk most, hanem kizárólag pályafutásának gyönyörű pillanataira emlékezünk.

Kitartó srác volt, nem szégyellte éveken át gyakorolni a töküres, töksötét pályán azt a formulát, amikor lehetetlen szögből gólt rúg. Ez volt a Sándorcsikar-szög, amiből rengeteg találatot ért el. Elsőrangú szélsőcsatár volt. Gyors felfutásairól és lehetetlen helyzetből elért szemfüles góljairól volt világhírű annak ellenére, hogy Sebes Gusztáv, a zseniális szakvezető, és nem mellesleg sok játékos karrierjének kettétörője amúgy Budai II-t favorizálta Sándor posztján, akinek nagy előnye volt, hogy kiválóan együttműködött a későbbi Barcelona-sztár Kocsissal.

Ennek megfelelően Csikar lemaradt az 1952-es olimpiai aranyról, nem játszott az évszázad mérkőzésén, csak csere volt, és Sebesnek köszönhetően az 1954-es világbajnokságra sem nevezték, bár kiutazott a csapattal. Becenevét saját bevallása szerint onnan kapta, hogy nem volt olyan labda, amit ne próbált volna megszerezni, magyarán: kicsikarni. Mások szerint viszont csapattársai labdakérései során kiabált Karcsi-Karcsi alakult Csikarrá. Ízig-vérig modern labdarúgó volt, minden izében érezte a kaput, egyszerre volt okos, mint Gerd Müller, és gyors, mint Pedro.

Az ötvenes évek mellőzöttsége után aztán a hatvanas évek elején övé lett a pálya. Puskástól is ő örökölte a csapatkapitányi karszalagot. Sándor ötletes játékos és humoros ember. Dalnoki Jenő, aki gyakran őrizte az Fradi–MTK meccseken, és aki nem épp a balettiskolában tanulta el a finom mozdulatokat, gyakran mesélte az alábbi sztorit: „Ne hidd, hogy valaha is haragudtunk egymásra. Sőt, barátok voltunk, mind a ketten a megszállottjai a győzelemnek, Mindketten nagyon becsültük egymás focitudását. A virtus volt a meghatározó: győzni a másik felett. Ez a vetélkedés nemcsak a játékban, hanem a szövegben is megnyilvánult. Volt, amikor odalépett és mosolyogva megkérdezte: Te, Jenő, van otthon tíz mázsa fám, te meg nagy favágó vagy, nem jönnél el fölvágni? Persze erre mindig készen állt a válaszom: Karcsi, te tényleg gyors vagy egy lábbal is?”

Játszott KEK-döntőn, rúgott majdnem kétszáz gólt, elneveztek róla életében egy futballakadémiát, díszpolgárrá avatták. Imádták és imádjuk. Csodálatos labdarúgó volt. Néhány hete ünnepelte 83. születésnapját a ma is aktív, nagyszerű társalkodó és vicces múltidéző. Isten éltesse sokáig!

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik