Válogatott

Bízhatunk-e Bernd Storckban? Megmutatjuk, ki is valójában

Nagyon keveset tudunk a magyar válogatott szövetségi kapitányáról, ezen próbál most segíteni a Rangadó.hu.

Kapcsolódó cikkek

Ki az a Bernd Storck?! – kérdezhették sokan, amikor az MLSZ 2015. július 21-én bejelentette, hogy Dárdai Pálnak le kell mondania szövetségi kapitányi pozíciójáról. Bár az U20-as világbajnokságon a magyar válogatottat már irányította, és több mint hét hónapja dolgozik Magyarországon, az 52 éves német szakembert továbbra is szinte teljes ismeretlenség övezi itthon.

Kezdjük a legelejéről: Bernd Storck 1963. január 25-én látta meg a napvilágot a 150 ezer fős Ruhr-vidéki városban, Hernében. Ifjúsági labdarúgóként a Dortmundtól néhány kilométerre délre lévő Böle-Kabel csapatában játszott, majd az akkor a Bundesliga I-ben szereplő VfL Bochum csapatához szerződött, ahol három szezont töltött el az ificsapatban.

Játékoskarrier

Az 1981-82-es idény hozta el neki a felnőttcsapatban való bemutatkozást, amikor is három fordulóval a vége előtt kezdőként kapott szerepet az Arminia Bielefeld elleni bajnokin. A hátvédként szereplő Storck a Kickertől kettes osztályzatot kapott (az egyes a legjobb) az 1-1-es mérkőzésen. Jó játékának köszönhetően a további két bajnokin is játszott: Dortmundban a 31. percben lecserélték és a Bochum félidei 2-0-ás vezetésről kapott ki 3-2-re; az utolsó fordulóban viszont a Bayern Münchent verték meg 3-1-re, megfosztva őket egy ezüstéremtől. A Bochum végül 10. lett.

A rá következő szezonban a 18. fordulóig egy meccset kivéve minden 90 percet végigjátszott, egy Köln elleni összecsapáson megszerezte élete első Bundesliga-gólját. A 19-20. körben pihentették, de a 21.-ben pocsék, 4-es osztályzatot kapott a Kickertől, le is cserélték, és aztán csak a szezon végén jutott újra szóhoz, amikor a Bochum már biztos bennmaradó volt.

A nyáron váltott és a Borussia Dortmund együtteséhez igazolt. Ez nem számított akkora ugrásnak, hiszen a Dortmund azelőtt még nem volt bajnok, és 1973 óta nem végzett a hatodiknál jobb helyen – nagyjából a Bochum kaliberének megfelelő csapat volt.

A Dortmundnál eltöltött hét szezon alatt a maximális 238 mérkőzésből 147-en lépett pályára. Az 1989-ig tartó időszak alatt csapata csaknem kiesett (1985-86), majd egy évre rá majdnem dobogós lett (a Werder rosszabb gólkülönbséggel, de több győzelemmel előzte meg őket), az 1988-89-es szezonban pedig kupát nyert – Storck ekkor a meccsek felén kezdett.

Az örök második

Összesen 171 Bundesliga-szerepléssel és 8 góllal zárta karrierjét. 26 évesen ugyanis visszavonult, és edzősködni kezdett. Az első komolyabb megbízatás 1994-ben érte, amikor Jürgen Röber, több Bundesliga-csapat korábbi, még mindig csak 62 éves edzője a Stuttgart másodedzőjévé tette. Ezután hűségesen követte őt, bárhová is ment. Röber útja pedig kalandos volt: Hertha, Wolfsburg, Partizan, Dortmund – ezek voltak az állomásai 2007-ig, amikor Storck és az ő útjai szétváltak.

1996 és 2002 között volt a Hertha (legjobb eredménye: 3. hely, 1998-99), 2003-04-ben a Wolfsburg (2004 áprilisában rúgták ki, 10.-ek lettek), 2005-06-ban a Partizan (kilenc ponttal maradtak le a bajnok Crvena zvezda mögött) és a 2006-2007-es szezonban a Dortmund (kevesebb mint négy hónap alatt kirúgták) alkalmazásában.

Szabad, mint a madár

2008-ban egy ügynökségen keresztül keresték meg és meggyőzték, hogy tegye át székhelyét Kazahsztánba, ahol az FK Almaty és a kazah U21-es válogatott irányítását vállalta el. Július elsejétől edzette a klubcsapatot, amellyel három győzelem mellett két döntetlent ért el, illetve három vereséget szenvedett. Az U21-es válogatottal két meccset játszott, a lengyeleket 3-0-ra verték, a spanyoloktól öt gólt kaptak.

Ezt követően lett a kazah A-válogatott szövetségi kapitánya, a pozíciót valamivel több mint két évig töltötte be. Ezen időszak alatt a kazahok tétmeccsen csak Andorrát győzték le, kétszer öt (az egyiket a Fehéroroszok ellen), kétszer négy gólt kaptak. Vesztét az okozta, hogy a 2012-es Eb-selejtezőkön mind a négy meccsüket elveszítették, még gólt sem szereztek, pedig azt mondta: kint lesznek az Eb-n.

Storck kétségbeesetten próbálta németekkel feltölteni a kazah válogatott keretet: minden elérhető német profi futballcsapat honlapján olyan német játékosokat keresett, akiknek bármiféle kazah felmenője van. Az ő szerzeménye az a Heinrich Schmidtgal, aki 2010 óta tagja a kazah nemzeti tizenegynek, és egyelőre összesen tizenöt meccsen szerepelt – egyetlen gólját éppen a németek ellen lőtte egy 4-1-re elveszített nürnbergi vb-selejtezőn. Van még egy delikvense: Szergej Karimov világéletében Németországban élt és játszott, ám a Wolfsburg és a Duisburg kapusa is kazah lett Storck hívó szavára – egy meccsen védett, Ománt 3-1-re győzték le 2010 augusztusában.

https://www.youtube.com/watch?v=v3_sjkN19Ms

Szintén az ő nyomására szerződött Kazahsztánba Holger Foch, aki azt megelőzően több Bundesliga-csapatot is edzett. A Lokomotiv Astanánál egy évet töltött, azóta nem dolgozott.

Jelenlegi szakvezetőnk a kazah kaland után két évig az Olympiakosz U21-es csapatát trenírozta, onnan érkezett Magyarországra.

A reform

Storck szigoráról is híres: még a Wolfsburg trénereként különbözött össze az edzésről késő Albert Streittel, majd a válogatottat kritizáló Dinamo Moszkva-légióst is kirakta, hiába volt ő a kazah csapat egyetlen külföldön játszó játékosa. Storck 2015 márciusi magyarországi sportigazgatói kinevezése után is ajtóstul rontott a házba.

Az ok, amiért egy ilyen karrier után képbe kerülhetett Magyarországon, az a herthás időszaka, pontosabban maga Dárdai Pál. Egy ifjúsági meccsen ugyanis ő fedezte fel a benne szunnyadó tehetséget és ajánlotta be Röbernek, aki 1997 nyarán a BVSC-től szerződtette az akkor másodosztályú berlini együtteshez.

– Az MLSZ azzal a céllal nevezte ki a német szakembert, hogy átalakítsa az utánpótlásképzést, felügyelje a korosztályos válogatottakat, az akadémiai munka során felvetődő problémákat kezelje, és egyfajta iránymutatást adjon abban, hogyan kell továbblépni az utánpótlás kiválasztásában, képzésében és fejlesztésében – nyilatkozta Sipos Jenő MLSZ-szóvivő márciusban a SportTV-nek.

Storck tehát szabad kezet kapott, csakúgy, mint Kazahsztánban – akkoriban azt nyilatkozta, mindig is önállóan akart dolgozni. A Nagy Magyar Futballreform első lépéseként hazánkba érkező német szakember megvált Mihalecz Istvántól, Pisont Istvántól és komplett utánpótlásválogatott-edzői stábokat cserélt le, helyettük olyan német szakembereket hozott, akiknek egy része néhány sikertelen mérkőzés után már távozott is Magyarországról. Átvette az U20-as válogatott irányítását, akikkel szerepelt a júniusi világbajnokságon, ahol a későbbi győztes szerbek ellen maradtunk alul hosszabbításban.

A válogatott élén

Július 21-én aztán kiderült: Dárdai Pál nem vállalhatja tovább a magyar válogatott szövetségi kapitányi posztját, helyére pedig az új “mindenest” nevezik ki. Storck többször is felkavarta az állóvizet, például akkor, amikor azt mondta: Románia ellen jó az egy pont.

A válogatott élén eddig elég vegyesek a sikerei, hiszen a Románia elleni döntetlent követően Észak-Írországban az utolsó percekben veszítettünk el két pontot, majd Feröert is csak óriási küzdelemben sikerült legyűrnünk, Görögországban pedig kikaptunk. A német szakvezető nemrég a Dárdai által összerakott stábtól is megvált: Szabics Imre és Sallói István távozott, Andreas Möller, Holger Gehrke és Szélesi Zoltán érkezett.

Itt tartunk most, a pótselejtezők előtt, amikor már biztossá vált, hogy Storck marad a szövetségi kapitány a norvégok elleni párharcra. A fentiek alapján mindenki eldöntheti, bizakodjunk-e vagy sem…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.