Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Kezdetét vette a teremlabdarúgó NB I alapszakasza, amely kis híján egy nagy meglepetéssel indult. A címvédő Rába ETO a Haladás otthonába látogatott, és sokáig úgy nézett ki, hogy a hazaiak megverhetik a jóval esélyesebb ellenfelüket. A szombathelyieknél éppen korábbi csapata ellen debütált Gyurcsányi Zsolt.
A rutinos válogatott játékos a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, nagyon sok barátja van a bajnokcsapatban, de ahogy elkezdődött a meccs, kikapcsolta az agyát, és csak a játékra koncentrált.
– Az első harminc percben nagyon jól játszottunk, ami szerintem bizakodásra adhat okot a jövőt illetően – mondta Gyurcsányi Zsolt. – A végére sajnos elfáradtunk, nem voltunk a helyzet magaslatán, de én így is nagyon büszke vagyok a srácokra. Fontos volt a jó kezdet, nekem személy szerint sem volt mindegy, hogyan mutatkozok be új csapatomban. Úgy érzem, jó játékkal tudtam segíteni a többieket. Ha ezt a formát átmentjük a folytatásra, akkor megcsíphetünk egy jó pozíciót az első fél szezonban. Azzal különösebben nem foglalkoztam, hogy volt csapatom ellen kell játszanom. Nagyon sok barátom van a győrieknél, de ahogy elkezdődött a meccs, kikapcsoltam az agyamat, és csak a játékra koncentráltam.
Nem jött volna össze a győri győzelem, ha Harnisch Ákos nem rúg három gólt. A játékos a Rangadó.hu megkeresésére elárulta, nem számítottak könnyű mérkőzésre, már csak azért sem, mert három játékosuk is hiányzott.
– El kell ismernünk, hogy nagyon jól játszott a Haladás – mondta Harnisch Ákos. – Beálltak, védekeztek, és ebből nagyon jól kontráztak. Mi új dolgokat próbáltunk gyakorolni, aminek a tökéletes elsajátításához kell némi idő, nem megy egyik napról a másikra. Ráadásul hiányzott három játékosunk is. Ketten sérültek voltak, egyiküknek pedig nem jött meg a játékengedélye. Az első gólom egy beívelést követő visszapasszból érkezett, amikor már csak az üres kapuba kellett gurítanom. A másodiknál kicsit elcsúszott a Haladás védekezése öt a négyben, és a kapufáról rúgtam be a labdát. A harmadikra már kevésbé emlékszem. Akkor a kapussal voltam szembe, és megoldottam a helyzetet.
