Nemzetközi foci

„Soha nem hátrálunk meg” – évek óta háborúznak a VAR-ral, végleg kiűzhetik a bajnokságból

Faerjestad Karlstad/Champions Hockey League via Getty Images
Valerenga szurkolók.
Faerjestad Karlstad/Champions Hockey League via Getty Images
Valerenga szurkolók.
Norvégiában már a bevezetése óta tüntetnek a drukkerek a videóbírós rendszer ellen. Próbálkoztak szép szóval, kiírásokkal és bojkottal is, végül azonban a drasztikus módszerek vezettek eredményre. Mostanra a kluboknál is betelt a pohár, a norvégok pedig azt lesik, vajon sikerül-e a világon első országként kiharcolniuk, hogy eltűnjön a VAR.

A videóbíró bevezetése az egyik legmegosztóbb döntés a labdarúgásban, a rendszert már az első perctől rengeteg kritika éri. Korábbi játékosok, edzők, szakértők, ha bárhol interjút adnak, biztosan véleményezniük kell, vajon jót tett-e a sportágnak. Nagy általánosságban általában az a közmegegyezés, hogy hosszú távon igazságosabb döntések születnek, ráadásul előre mutató, ha a technológia fejlődését kiaknázza a futball. Csakhogy ez az újítás még messze nem kiforrott, a buktatók pedig nagyobbnak tűnnek, mint azt előzetesen várni lehetett – ugyan ritkábbak a hibás döntések, de még mindig akadnak, ráadásul sokszor áll a játék.

A világon elsőként 2017-ben az ausztrál élvonalban vezették be a VAR-rendszert, majd szép sorban jöttek a követők. Ma már szinte valamennyi komoly sorozatban alkalmazzák, kezdve a topligáktól a Bajnokok Ligáján át az NB I-ig – Európa 30 legerősebb bajnoksága közül csak a svéd dacol a trenddel, ahol a szurkolók egyszerűen leszavazták a bevezetését. Míg elsőként Ausztrália honosította meg a VAR-t,

Norvégia lehet az első ország, ahonnan kivezetik a videóbírós rendszert.

A skandináv országban meglehetősen nagy a felfordulás az elmúlt években, a szurkolók hangosabbak, elszántabbak, mint valaha. Minden azzal kezdődött, hogy 2021-ben Norvégiában szinte mindenki megmozdult, hogy kifejezze a felháborodását a katari világbajnokság miatt. Klubok, szurkolók, sőt, a szövetség (NFF) tagjai is bojkottot hirdettek a helyszínnel kapcsolatban – más kérdés, hogy mivel Norvégia ki sem jutott a vébére, tárgytalanná vált a felhajtás. Arra viszont jó volt mindez, hogy mobilizálja a szurkolókat, mindenkiben buzogjon a tettvágy, és ez a lendület manapság is kitart. A céltábla ugyanakkor Szaúd-Arábiáról a VAR-ra került át.

A csapatok 2021 októberében szavazták meg a szövetség kezdeményezésére, hogy vezessék be a VAR-t az élvonalban, viszont ellentmondásos módon nem kérték ki a támogatók véleményét, önhatalmúlag döntöttek a klubvezetők. Erre jogilag nem is lettek volna rákényszerítve, de a szokás mindig is az volt a norvégoknál, hogy kikérik a szurkolók véleményét, különösen egy ekkora horderejű kérdésben. A drukkerek megdöbbenve olvasták, hogy a fejük fölött eldöntötték az illetékesek, hogy jön a videóbírós rendszer. A döntés arról szólt, hogy 2023-ban vezetik be, de már egy 2021-es Valerenga-Haugesund bajnokin jött az első demonstráció, amikor a hazai szurkolók kemény magja a 20. percben kivonult a stadionból egyetlen feliratot hátrahagyva:

Megérte?

Később sem csillapodtak a kedélyek, de 2023-ban mindezek ellenére is videóbíróval együtt indult el az újabb szezon. A norvég drukkerek élménye hasonló volt, mint a világ bármely bajnokságában, vagyis a vitás döntések megmaradtak, az indulatos szurkolók ezeken csámcsogtak. A VAR felügyeletére kinevezett Terje Hauge azt ígérte, nagyjából tíz forduló alatt kiforrja majd magát a rendszer, de később több időt kért a hibák kiküszöbölésére. Eközben egyre több mérkőzésen lehetett olvasni kiírásokat arról, hogy az embereknek nem tetszik a VAR, de az utolsó cseppet Cato Haug töltötte be a pohárba, aki az első és másodosztályú klubok érdekvédelmi szervezetének (Norsk Toppfotball) elnökeként adott rázós nyilatkozatokat.

A klubok a főnökeink, de nekünk nem kell azt gondolnunk, amit ez a 32 klub gondol. Az viszont eléggé furcsa lenne, ha 32 klub mind ugyanazt gondolná, mi pedig valami teljesen mást

– mondta Haug, ezzel pedig megosztotta a csapatokat, valamint azok szurkolóit is.

Az elégedetlenség folyamatosan nőtt, az NFF-nek egyre több egyesület jelezte, hogy már nem támogatja a VAR-t, de ezek a csapatok 2024-ben sem voltak többségben. A szurkolók több mérkőzést bojkottáltak teljesen vagy látványos kivonulással, de miután ez nem ért célt, drasztikusabb eszközökhöz folyamodtak.

Teljes támadást indítottak a VAR ellen 2024 júliusában, amikor a Rosenborg-Lilleström bajnoki első félórájában négyszer kellett megállítani a játékot, mert teniszlabdákat és halból készült süteményt dobáltak a pályára a nézők.

Az első akciót a Rosenborg szurkolói követték el, de nem sokkal azt követően, hogy folytatódott a játék, a Lilleström fanatikusai is hajigálni kezdték a labdákat és a süteményeket. Ha pedig bárkiben szemernyi másodpercig is felmerült, hogy nem beszéltek össze a felek, mindkét tábor a következő feliratot függesztette ki a dobálózás után: „Soha nem hátrálunk meg, a VAR-nak el kell tűnnie.”

A történtek hatására sorozatosan megakadtak a meccsek. Miközben a focisták és az edzők azon sóhajtoztak, hogy csak a mérkőzést szeretnék lejátszani, Cato Haug ritkán szólalt meg, de akkor is felbőszítette a drukkereket. A norvég TV2 cikke szerint letagadta a korábbi kijelentését, sőt, azzal védekezett, hogy a VAR bevezetésekor az élvonalból csak egyetlen klub nem támogatta az új rendszert.

„Nem mi döntjük el, hogy legyen-e VAR vagy sem. De demokrácia van, a legfontosabb kérdésekben pedig kikérhetik a tulajdonosaink, vagyis a klubok a véleményünket” – idézte Haugot a beszámoló.

Ez csak olaj volt a tűzre, elvégre a szurkolók véleményét nyilvánvalóan senki sem kérdezte meg. A Norvég Szurkolók Szövetsége (Norsk Supporteralilianse) végül közleményben reagált a VAR-elnök szavaira, világossá téve, miért választották a lázadást:

Mindent megpróbáltunk, miután a hátunk mögött bevezették a VAR-t. Megbeszéléseket, kiírásokat, bojkottot. Minden próbálkozásunkat ignorálták. Nem maradt más választásunk, miután a Norsk Toppfotball elnöke szerint nem kell a klubokra sem figyelniük, amelyeket szolgálnának

– olvasható a csattanós válasz.

Ezzel a háborús hangulattal telt az egész 2024-es év. Nem volt képes enyhíteni a lázadás vehemenciáját a szövetség kimutatása, amely szerint csökkent a hibák száma, ahogyan az a szabály is kevésnek bizonyult a békéhez, miszerint maximum 35 másodpercig állhat a játék VAR-vizsgálatra várva. A csapatok minden találkozóra úgy küldték ki a játékosokat, hogy tudták, talán idő előtt véget ér majd a meccs. Felmerült a zárt kapus bajnokik lehetősége is, de nem vállalt be a liga egy szurkolóktól teljesen mentes szezont. Patthelyzet alakult ki, a drukkerek nem engedtek a tüntetésből, a szövetség pedig a VAR-ból.

Az alaphelyzet 2025 januárjában változott meg drasztikusan, az éves közgyűlésen a 32 topcsapatból 19 leszavazta a videóbírós rendszert. A Norsk Topfotball tagjai egy hivatalos kérvényt adtak be, hogy az NFF szüntesse meg a videóbíró alkalmazását.

A klubok megelégelték, hogy minden erről szól, az állandó rendbontásokat, a tüntetéseket. Egy, a fentinél is határozottabb beadványt is kapott a szövetség télen, amelyben a kilenc tradicionális, egyben legnagyobb csapat szólítja fel a döntéshozókat, hogy ne legyen VAR. Ezt figyelmen kívül hagyta az NFF, amit újabb felháborodás követett, már csak amiatt is, mert Norvégiában tavasztól őszig tart az idény, a 2025-ös kiírásban pedig még biztosan lesz VAR. Az egyetlen kérdés, hogy 2026-ban mi lesz.

„A technológiában van potenciál, de a vita és az azt követő szavazás során azt láttuk, hogy a klubjaink többsége úgy véli, a VAR jelenlegi változata nem működik elég jól” – reagált némileg kitérő módon Haug a történtekre.

Az NFF – úgy tűnik – a végsőkig kitart a VAR mellett, ezért nem eltörölni szeretné a rendszert, hanem úgy átalakítani, hogy mindenki elégedett legyen. Ugyanakkor ezzel egyszersmind azt is kimondta, csak azért is lesz videóbíró, amíg a szervezet dönt a kérdésben.

A VAR eltörlése mellett szóló erős érvek, különösen az elit klubok ellenkezése ellenére az irányító testület egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a norvég labdarúgás számára az a legjobb, ha fenntartják és fejlesztik azt

– idézte az ESPN Lise Klaveness elnök reakcióját.

A Norsk Topfotball beadványát mindenképpen el kell bírálnia a szövetségnek a legközelebbi, márciusra kitűzött ülésén. Ezen a találkozón valamennyi norvég futballcsapat képviselője megjelenhet, sőt, a Guardian beszámolója szerint szavazhat is a kérdésben, még akkor is, ha nem olyan szinten szerepel, amely érintett a VAR-kérdésben. A döntésnek azonban az ország határain túl is lehet következménye: ha Norvégia lesz az első ország, ahol a bevezetése után több évvel eltörlik, alighanem más nemzetek VAR-kritikus szurkolói is vérszemet kaphatnak.

Olvasói sztorik