2016 májusában két fontos ügyben is döntött az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) budapesti kongresszusa. A legfontosabb határozati javaslat Koszovó tagfelvételéről szólt, amelyet 28 támogató, két ellenző és két érvénytelen szavazat mellett elfogadtak. De a kongresszus arról is döntött, hogy ki legyen a végrehajtó bizottság első női tagja. A francia Florence Hardouin megbízatása három évre szólt, ezt 2019-ben, Rómában újabb négy évvel meghosszabbította.
Az UEFA idei kongresszusát szerdán Lisszabonban tartják, ahol egyrészt minden bizonnyal ismét megünneplik az elnöki posztra egyedül kandidáló Aleksander Ceferint (csakúgy, mint néhány hete Gianni Infantino FIFA-elnököt), másrészt a végrehajtó bizottság nyolc tagját is megválasztják.
A Norvég Labdarúgó Szövetség elnöke, Lise Klaveness pedig arra készül, hogy történelmet ír azzal: a férfi jelöltek elleni közvetlen megméretésen bejut a testületbe. Választhatott volna ugyan könnyebb utat, hogy csak a walesi kolléganővel, Laura McAllisterrel harcoljon meg az egyetlen biztos női helyért, de inkább azt választotta, hogy a férfiak ellen jut be – így akár két női tagja is lehet a bizottságnak.
Az első női futballelnök Norvégiában
A 41 éves egykori labdarúgó kifejezetten érdekes pályát futott be, és egyáltalán nem esélytelen a szerdai választáson. Lise Klaveness 1981. április 19-én született, 16 éves korától már profiként futballozott, nyert norvég (2010 – Stabaek) és svéd bajnoki címet (2006, 2007 – Umea IK), a válogatottban pedig 73 mérkőzésen 9 gólig, és egy Európa-bajnoki ezüstéremig (2005) jutott.
A sport mellett jogot tanult, és az Oslói Egyetemen szerzett diplomát. Ügyvédként többek között az oslói bíróságnál és Norvégia központi bankjánál (Norges Bank) dolgozott, majd visszavonulása után a Tv2 alkalmazta futballkommentátorként – többek között a 2018-as vébé meccsei során is.
2018 júniusában vette át a korábbi szövetségi kapitány, Nils Johan Semb munkáját a szövetség versenyfutballért felelős igazgatói posztján, így a férfi és női válogatottért is felelt. Tavaly márciusban aztán megpályázta és elnyerte az elnöki posztot, ezzel ő lett az első nő a szövetség élén.
Tevékenységével azonnal felhívta magára a figyelmet: a FIFA 2022. márciusi, dohai kongresszusán kőkemény beszédet mondott. Bírálta a FIFÁ-t többek között amiatt, hogy a 2022-es világbajnokságot Katarnak ítélte oda.
Tette ezt úgy, hogy ő azon az oldalon áll, ugyanis évek óta Ingrid Camilla Fosse Saehre partnereként él, és együtt nevelik három gyermeküket. Azzal, hogy ezt nem is titkolta soha, hét év börtönt kockáztatott azzal, hogy Katarba utazott – mind a beszédet, mind a dohai fellépését a norvég kormánynak kellett engedélyeznie.
A FIFÁ-nak példaképnek kell lennie
„Fiatal lányként mindenhova magammal vittem a labdámat, este még az ágyba is. Olyan szaga volt, hogy még a macskám is leugrott a párnáról. Akkor egy 13 éves lány arról álmodozott, hogy egyszer válogatott lehet, és a hazáját képviselheti, többek között a legnagyobb színpadon, a világbajnokságon. Később, amikor ügyvédként és bíróként dolgoztam, egy súlyos bűnvádi eljárás során gyakran a futball volt az egyetlen dolog, amiről beszélhettem az ügyféllel vagy a vádlottal.
Kétségbeejtő időkben a futball lehet az egyetlen közös nyelv. A játék álmokat inspirálhat, és lebonthatja a korlátokat. Vezetőként ezt nagyon helyesen a legmagasabb elvárások szerint kell tennünk
– mondta a beszédében.
Úgy fogalmazott, a FIFÁ-nak példaképnek kell lennie, a futballnak pedig a fiúkat és a lányokat, azaz mindenkit egyenlő tisztelettel és elismeréssel kell kezelni. Mint mondta: „2010-ben a FIFA elfogadhatatlan módon és következményekkel ítélte oda a világbajnokságot Katarnak, ahol az emberi jogok sérülnek, nekünk pedig meg kell tennünk a szükséges lépéseket, hogy valóban változást idézzünk elő. Nincs helye azoknak a munkáltatóknak, akik nem garantálják a munkavállalók szabadságát és biztonságát a világbajnokságon. Nincs helye olyan vezetőknek, akik nem tudnak női meccset rendezni. Nincs helye olyan házigazdáknak, akik jogilag nem tudják garantálni az álmok színházába érkező LMBTQ-emberek biztonságát és tiszteletét.”
Beszélt a cselekvés idejéről, a fenntarthatóságról és átláthatóságról, a korrupcióval szembeni zéró toleranciáról és a női labdarúgás fejlődésének előmozdításáról.
„A FIFÁ-nak meg kell adnia az alaphangot, és utat kell mutatnia. Gyakran kérdezik tőlem, hogy milyen a férfiak világában dolgozni. Mindig azt válaszolom: én nem a férfiak világában dolgozom. A futball minden lányé és fiúé a világon.”
Szavait csekély taps fogadta, míg a szintén jogász végzettségű Hassan Al-Thawadi, a 2022-es vb szervezőbizottságának főtitkára durván visszautasította a kritikát.
Ugyanakkor a beszéde nemzetközi médiafigyelmet kapott, a jogvédő szervezetek díjazták Klaveness kiállását. 2022 áprilisában megkapta a Fritt Ord (Szabad Szólásért) Alapítvány díját „az emberi jogok megsértéséről és a diszkriminációról szóló bátor és közvetlen beszédéért”, októberben az Yrkesorganisasjonenes Sentralforbund szakszervezeti szövetség Egyenlőségi Díjat adott neki, míg év végén előbb a Dagbladet, majd a Verdens Gang norvég újság Az év emberének választotta.
A futball nem csupán férfisport
Klaveness még nagyobb felelősségre törekszik, ahogy egy hónapja a Twitteren is jelezte.
„Itt az ideje, hogy több nő legyen a nemzetközi futball felsővezetésében. Még soha nem választottak nőt az UEFA végrehajtó bizottságába. Készen állok!” – írta.
It’s time for more women in top leadership of international football! Never before has any female president been voted in to the #UEFAExCo.
I am ready! I am ready to work for change, to protect the game, the players – to make football more inclusive. #Timetoact #womeninfootball pic.twitter.com/QR2g4MsAJi
— Lise Klaveness (@Lisekla) February 23, 2023
Később hozzátette, hogy szeretné megduplázni a nők arányát az UEFA testületeiben. „Ez a világ legnagyobb női sportja. Ez nem férfisport, tehát nekünk is ott kell lenniük” – magyarázta a Sportschaunak.
Klaveness csupán egyike annak a kilenc nőnek, aki szövetségi elnökként dolgozik a FIFA 211 tagállamában. Rajta kívül még Debbie Hewitt (Anglia), Vanda Sigurgeirsdottir (Izland), Sonia Bien-Aime (Turks- és Caicos-szigetek), Charmaine Crooks (Kanada), Cindy Parlow Cone (Egyesült Államok), Johanna Wood (Új-Zéland), Jacqueline Moudeina (Csád) és Mariama Diallo (Guinea) vezeti női elnökként hazája szövetségét.
A változáshoz erő kell
A norvég Tv2-nek adott interjújában azt mondta, rendkívül nehéz úgy élnie, hogy a munka és a család közötti egyensúly megmaradjon.
„Nagyon fájdalmas az egész. Nem örülök annak, amikor el kell utaznom a családomtól, hiszen az idő nagyon múlik. Különösen igaz ez a kisgyermekkorra, amikor sokkal inkább jelen kell lenni az életükben” – mondta.
Márpedig az utazások miatt sok időt veszít, és távol kell lennie feleségétől, Ingridtől és 2, 6 és 9 éves fiaitól. Első futballelnöki évében közel kétszáz napot utazott, ami nagyon soknak tűnik.
„Semmiért nem érdemes feláldozni a családot, ezért folyamatosan igyekszem olyan szinten tartani az életem, hogy ne érezzem ezt. De nem mindig sikerül.
Szóval küzdök tovább, néhány hetem jobban telik, más heteken pedig csak az önutálatot érzem magam iránt.
A munka és a család közötti egyensúlyról beszélt a kollégáival, és próbáltak megoldásokat találni. Például időről időre a családját is magával viheti, viccesnek tartja, hogy a szövetségben a fiait egyesnek, kettesnek és hármasnak hívják.
A szerdai választáson 55 futballelnök szavazhat, közülük több mint 40-nel találkozott az újév óta. Noha a szokásos skandináv összefogás alighanem most elmarad, mert a Dán Labdarúgó Szövetség nagyon hallgat arról, mit gondol a jelöltségéről, Anglia és Németország már a támogatásáról biztosította.
A félelem kultúráján változtatni kell, márpedig a változáshoz erő kell. Annak ellenére, hogy ezt sokan nagyon kellemetlennek élik meg, fontosnak tartom, hogy megpróbáljunk tenni érte
– mondta.
