Meglepetésnek indult a mérkőzés, Oleg Visnevszkij ugyanis a 11. percben vezetést szerzett a Minajnak Kovalivkában, a vendégek pedig ezt az előnyt a hajráig meg tudták őrizni. A Kolos viszont a második félidőben nyomás alá helyezte a vendégkaput, majd a 88. és a 90. percben szerzett góllal fordított és végül is hozta a kötelezőt, legyőzte kiesés ellen menekülő ellenfelét és megszilárdította helyét a középmezőnyben.
A bajnokságot akkor eleinte csak szüneteltették, végül beszüntették, nem hirdettek bajnokot. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) ugyanakkor úgy döntött, hogy az akkor az élen álló Sahtar Donyeck vehet részt a Bajnokok Ligája csoportkörében, a Dinamo Kijev a BL-, a Dnyipro-1 az Európa Liga-, a Zorja Luhanszk és a Vorszkla Poltava pedig a Konferencia Liga-selejtezőben indulhat majd az új idényben.
A Kolos-Minaj bajnoki óta eltelt bő fél évben a labdarúgás érthető módon csak sokadlagos volt Ukrajnában, bár a világbajnoki selejtezők során, amelyen az ukrán válogatott a legvégéig harcban volt a kvalifikációért látszott, milyen összetartó ereje van a sportnak. Vagy elég megemlíteni a bokszoló Olekszandr Uszik, vagy épp az ukrán atléták friss sikereit említeni, akik dobogós helyezéseik után mind elmondták a nagyvilágnak, min is megy keresztül az országuk.
Augusztus 23-án, az ukrán nemzeti lobogó napján a labdarúgó-bajnokság elindulása továbbmutat a sportot, ugyanis azt jelzi, hogy Ukrajna még attól sem roppan össze, hogy Oroszország hónapok óta támadja és egy részét megszállta. Hogy van élet a háború idején is.
A labdarúgás újraindulása óriási lépés az ország számára. Mutatja azt, hogy Ukrajna képes és fog is győzni. Egy jel a társadalom számára, hogy magabiztosak vagyunk
– idézte a BBC Andrij Pavelkót, az ukrán szövetség elnökét, aki Vologyimir Zelenszkij elnökkel sokat beszélgetett arról, mennyire fontos, hogy újrainduljon a labdarúgóélet az országban.
A mezőny
Ezúttal is 16 csapattal rajtol el a pontvadászat, ám két együttes kicserélődött az elmúlt fél évben.
- A Deszna Csernihiv a hetedik helyen állt, amikor félbeszakadt az ukrán bajnokság. A város Kijevtől északra, a fehérorosz határhoz közel fekszik, orosz csapatok vették körbe a harcok során. Bár Csernihiv már nincs megszállva, az edzői stáb és a játékoskeret tagjai körül többen is csatlakoztak területvédő feladatokra, miközben az együttes otthonául szolgáló Jurij Gagarin-stadion komoly károkat szenvedett. A Csernihiv mindezek után nem vesz részt a bajnokságban.
- A másik csapat az utolsó helyen álló Mariupol, amely város a legnagyobb károkat szenvedte el a háború során, és amely már teljesen orosz kézbe került azt követően, hogy az Azovsztal üzem ukrán védői megadták magukat. „A Mariupol FC jelenleg nem létezik” – mondta a BBC-nek a Olekszandr Drambajev, aki a Sahtar kölcsönjátékosaként szerepelt ott.
A helyükre a Metaliszt Harkiv és a Krivij Rih érkezik, amik az első két helyen álltak a másodosztályban. Ráadásul nemcsak feltöltik velük a mezőnyt, hanem reális esélyük van a bennmaradásra, a Krivij Rih pedig akár még az európai kupaindulásért is harcban lehet.
Albérletben, nézők nélkül
Az ukrán futball már megtapasztalta, milyen az oroszok elől menekülni. Miután 2014-ben Oroszország megszállta a Krímet és elfoglalta a donecki és a luhanszki területeket, a Sahtar és a Zorja évek óta nem játszott saját otthonában és kérdéses, hogy valaha hazatérhet-e.
A tervek szerint a Sahtar és a Zorja a fővárosban, Kijevben játszik majd, utóbbi csapat a Dinamo stadionjában. A mezőny több mint fele kényszerül albérletbe, és kérdéses, hogy a harkovi klubokkal mi lesz, mert ugyan ott a stadion megúszta a harcokat, és a csapatok elviekben játszhatnának hazai környezetben, de a város egyáltalán nem biztonságos.
„Megvan a protokoll az ilyen esetekre, ha meghalljuk a jelzést, akkor irány a pince” – mondta az ESPN-nek Tarasz Sztyepanenko, aki hozzátette, hogy mindezek ellenére is nagyon várják már a játékosok a bajnoki rajtot.
Az UEFA döntése értelmében a háborús helyzet miatt az ukrán csapatok nem fogadhatják otthon ellenfeleiket, semleges helyszínt kell találniuk. Ezek többnyire Lengyelországban találhatók, Dinamo Kijev Lódzban fogadta a Benficát a BL-selejtező playoff körében, a Sahtar is Varsóban játssza majd hazai mérkőzéseit a Bajnokok Ligájában. De a Dnyipro-1 például Kassán, a Volszkla pedig Stockholmban fogadta ellenfelét a selejtezőben.
Ismerős arcok
A háború hatására a FIFA úgy döntött, hogy engedélyezi az Oroszországban és Ukrajnában légióskodó futballistáknak, hogy szüneteltessék szerződésüket klubjukkal 2023 nyaráig és kölcsönben máshová menjenek – például így került az egymillió euróra tartott iráni csatár, Shahab Zahedi Felcsútra a Zorjától. A FIFA-döntés a többi közt a Sahtart is elég érzékenyen érintette, ahol tendenciózusan sok a brazil játékos, ám a többségük most kölcsönben van, többeket pedig értékesítettek.
A klub még be is perelte a nemzetközi szervezetet arra hivatkozva, hogy kevés időt hagytak a tárgyalásokra a játékosokkal, többen pedig élve a lehetőséggel kölcsönbe mentek és nem sikerült értékesíteni őket, a döntés így eurómilliós veszteséget okozott a Sahtarnak. A donyeckiek ukrán labdarúgók leigazolásával próbálják betömni a lyukakat,
A Sahtar nyílt edzése a szezon előtt:
A Sahtar Donyeck így is bajnokság favoritjának számít, ahogy a legnagyobb kihívójának a Dinamo Kijev, ami persze nem meglepő, az ukrán Premier League történetében a fővárosiak 16-szor, a donyeckiek 13-szor voltak eddig bajnokok, a szokatlan körülmények ellenére sem tűnik valószínűnek, hogy bárki megelőzné a két nagyot, amik kiemelkednek lehetőségeiket tekintve a mezőnyből. Egyedül a Szimferopol tudott ezen a két klubon kívül bajnok lenni, de még 1992-ben, a csapat pedig már megszűnt azóta.
A dobogó legalsó fokáért már nagyobb küzdelem várható, ahol a nemzetközi kupainduló csapatok (Dnyipro-1, Zorja, Vorszkla) mellett az Olekszandrija és akár nagy meglepetést okozva a Krivij Rih is beleszólhat a versenyfutásba.
