FRANCK FIFE / AFP
Nemzetközi foci sport

A klub, amely Párizs külvárosából üzeni, lehet más a futball

A párizsi futballról természetesen mindenkinek elsősorban a Paris Saint-Germain jut eszébe, alighanem még a futball iránt érdeklődő franciák jó része is így lehet ezzel. De a vájt fülűek, az éles látásúak, a labdarúgást igazán kedvelők tudnak róla, hogy létezik egy másik csapat is: a Red Star Futball Club. A PSG-t az újgazdagoknak gyakran kijáró gyűlölet és megvetés övezi Párizson kívül szerte az országban, míg a Red Star FC alighanem a legrespektáltabb klub.

A dolog persze nem véletlen.

A PSG stadionja Párizs leggazdagabb, XVI. kerületében található, míg a Red Star pályája egy szegény (odakint ezt az érzékeny jelzővel illetnék) külvárosban. A PSG és sztárjai bárhol játszhatnának világon, minden városhoz pontosan annyi közük lenne, mint Párizshoz.

A Red Star a lehető legszorosabban kötődik Párizs külvárosaihoz: nem csak futballklubja az itt élőknek, hanem szociális intézménye is. A PSG címerében az Eiffel-torony van, a Red Staréban vörös csillag. A katari kötődésű PSG díszpáholya tele van hírességekkel: politikusok, médiaemberek, énekesek, színészek, újságírók hirdetik, hogy a PSG meccseire sikk járni, a Stendhal vagy Balzac tollára való Tout-Paris, az elit ellepi a Parc des Princes páholyait.

A Red Star meccseire a külvárosok meglehetősen heterogén népsége, valamint a párizsi, focit kedvelő balosok járnak.

A PSG a futballbiznisz talán legnyilvánvalóbb jelensége és szimbóluma, a Red Star inkább annak bizonyítéka, hogy a világ legfontosabb semmisége, a futball még mindig nem csak TV-társaságok eredeti jelentésétől megfosztott médiaeseménye, hanem valódi közösségi intézmény.

A Bauer, a Párizs külvárosában, Saint-Ouenben (talán a nagyon lelkes turisták már hallották már a nevet, hiszen itt van közvetlenül a város határa mellett Párizs legnagyobb bolhapiaca) található stadion általában péntek esténként fogadja a Red Star kitartó és hűséges szurkolóit.

Az angol típusú pályán a játéktér nagyon közel van a nézőkhöz, és a főlelátó (jó ideje már csak az van nyitva) igazi fedett tribün. A lelátón és környékén, természetesen főleg a szemben levő bárban, is inkább angolos a hangulat, mint franciás. Az alig pár kilométerre fekvő Párizs, amely talán a világ legburzsoább nagyvárosa, egy másik világban is lehetne.

Tényleg mintha egy angol kisváros sokadosztályú csapatának a meccsén lennénk: sálakba, mezekbe öltözött nők, férfiak, sör persze, az ultrák környékén lényegében állandón érezhető diszkrét hasisszag, a kevésbé visszafogott és alig összetéveszthetően balos rigmusok („Flic, arbitre, militaire, mais qu’est ce-qu’on ne fait pas pour un salaire?”, azaz: „Rendőr, focibíró, katona: mit meg nem tesznek emberek a fizetésükért?” vagy persze a „Hu-ha, banlieue rouge”, azaz „vörös külváros”), közepette küzd a műfüves pályán a hazai csapat ellenfelével a a francia harmadosztályban.

Ahogy mondani szokás: a többire ott a Mastercard.

FRANCK FIFE / AFP A Red Star a francia kupában büntetőkkel kapott ki a Lyon elleni nyolcaddöntőben a Bauerben

A Paris Saint-Germain dominanciája a párizsi régióban (maga Párizs kétmilliós város, területre jóval kisebb Budapestnél, Ile-de-France megye, azaz a főváros és külvárosai számít a párizsi régióba, amelynek 12 millió lakosa van) még egy évtizedes múltra sem tekinthet vissza.

A fordulópont 2011 volt: ekkor történt, hogy a katari Quatar Investment Authority megvásárolta a Paris Saint-Germaint. Ezzel a PSG a világ egyik leggazdagabb klubjává vált: a katari tulajdonviszonyok feudális jellemzői miatt tulajdonképpen magának a katari államnak a tulajdonává.

Mindazonáltal még pár éve sem volt szokatlan, hogy Párizs külvárosaiban több Olympique de Marseille-mezt viselő sráccal és férfival lehetett találkozni, mint PSG-szurkolóval. Ez vitathatatlanul megváltozott: a sztárkultusz már egy másik generációt hozott a világra a külvárosokban is.

Az 1970-ben alapított PSG mindezzel együtt természetesen nem Párizs történelmi klubja, hiszen a Red Star Football Club már 1897 óta létezik. A klubot Párizsban hozták létre elsősorban Jules Rimet vezetésével (az ő fejéből pattant ki a világbajnokság ötlete, a trófea is az ő nevét viselte, a Rimet-kupát 1970-ben nyerte el harmadik diadalával Brazília), és az alapításban volt némi politika is, hiszen az alapítók a futball révén kívánták a népi tömegeket a kor nagy francia politikai kérdésében az antiklerikális, azaz az állam és az egyház szigorú elválasztását képviselő oldalra terelni, de a névválasztásban semmi ilyesmi nem játszott szerepet.

A klub a nevét a kor egyik ismert hajózási társaságáról (Red Star Line) kapta, másrészről a választását erősen befolyásolta a kontinens futballvilágának korabeli anglomániája. A francia futballnak a nagy lökést végül az első világháborúba érkezett angol hadsereg tagjai adták meg, még ma is érezhető, hogy ennek hatására Észak-Franciaország inkább futballvidék, míg Dél hangsúlyosabban rögbipárti (Marseille kivételével természetesen, de Marseille minden szempontból jóval inkább a Mediterránum városa, mint egyszerűen Franciaországé).

Mindenesetre a későbbieket figyelembe véve a névválasztás szinte predesztinálta a Red Star későbbi históriáját. A klub a XX. század elején tette át székhelyét Saint-Ouenba, mely a két világháború között – számos más külvároshoz hasonlóan – igazi munkásváros volt és természetesen a Párizs környéki híres vörös öv, azaz a kommunista irányítású önkormányzatok egyik tagja (a mai párizsi külvárosok képét tekintve szinte hihetetlen, hogy még egy fél évszázada is az volt a helyzet, hogy aki külvárost mondott, az gyárat és ipart értett alatta, a Plaine Saint-Denis-t úgy emlegették valaha, mint Manchestert vagy a Ruhr-vidéket).

Innen a Red Star FC ma is töretlen népi karaktere és beágyazódása a külvárosok világába.

Nem véletlenül esett a két világháború közötti időszakra a klub fénykora: ötször nyertek ez idő alatt francia kupát (és van egy fél bajnokságuk is 1941-ből: megnyerték a megszállt területek, azaz Észak-Franciaország bajnokságát).

A klub nem csak népi hagyományait ápolja, hanem az antifasiszta ellenállását is: a klub játékosa volt a francia ellenállás egyik mártírja, a nácik által 19 éves korában kivégzett olasz Rino Della Negra (ma az ultratribün viseli a nevét); magának a stadionnak a névadója pedig Jean-Claude Bauer, a szintén kivégzett, zsidó származású, kommunista orvos.

A klubnak voltak egyébként magyar játékosai is: André Simonyi több kupát is nyert a két világháború között a Red Starral (ekkor játszott a klubban az argentin Helenio Herrera is, a catenaccio atyja), majd edzője volt a csapatnak; később rövid ideig itt játszott ifj. Albert Flórian, de igazából a szintén korábbi ferencvárosi Keller József hagyott mélyebb nyomokat a klub emlékezetében.

Másrészről a Bauerben (ekkor persze még nem így hívták) rendezték az 1924-es olimpián a magyar futballtörténelemben egyiptomi csapásként elhíresült meccset, itt kaptunk ki általános megdöbbenést okozva 3-0-ra Egyiptomtól.

A klub a második világháború utáni évtizedekben nem a legjobb korszakát élte, lényegében helyi, amatőr ligákban szerepelt. A nagy visszatérés a 2000-es években történt, azóta a klub a másodosztály és a harmadosztály között ingázik rendszeresen, miközben valódi népszerűségre tett szert Párizs és külvárosai antifasiszta, vörös, antirasszista (sőt, feminista: magunk alig jártunk még olyan ultracsoportban, ahol ennyi nő lett volna jelen) miliőjében.

FRANCK FIFE / AFP Lehet, hogy a stadionba a járvány miatt nem mehetnek be, de így sem hagyják magukra a csapatot

A klub igazi intézménye lett a népi futballnak: utánpótlás-nevelésében leginkább szociális intézményként viszonyul a külvárosok fiataljaihoz, vagyis nem akar mindenáron profi labdarúgókat képezni – arra ott vannak a PSG akadémiái.

A Red Star FC valódi unikum, talán az utolsó igazi, népi klubok egyike, ahol mind az egyesület, mind a szurkolók élen járnak sportbéli és társadalmi elköteleződésükben. A Red Star környékén a futball és a baloldali aktivizmus kéz a kézben jár.

A szurkolótábort helyiek és persze a Párizsból a vörös, etnikailag sokszínű külváros csapatát támogató balos bobók (bohém burzsoák) alkotják. Nagy igazság, hogy nyerni mindig jobb érzés, de az eredmény nem a legfontosabb: a Red Star-meccs inkább kollektív élmény, fényévnyire van a modern, profitorientált, kirakatban lévő focitól.

A klubot támogató réteg talán olyan, mint amikor a baloldalt legjobb pillanataiban elképzeljük. A Red Star FC pedig olyan, ahogy az igazi futballt.

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.