Nemzetközi foci sport

Drogba élő istenként még a polgárháborút is félbeszakította

Ha valakire, Didier Drogbára mindenki odafigyelt Elefántcsontparton. A Chelsea és a válogatott támadója megindító beszédével nagyon közel járt ahhoz, hogy békét teremtsen, és beszüntesse a polgárháborút az afrikai országban.

Elefántcsontpartot 2002-ben kettészakította a polgárháború. Az ország miniszterelnökét, Laurent Gbagbót követő keresztények délen éltek, viszont az ország északi felén élő muzulmánok attól tartottak, hogy előbbiek túl sok hatalmat ragadnak magukhoz, és elnyomják majd őket. Végül amikor a muzulmán Alassane Ouattara nem indulhatott az elnökválasztáson, az Új Erők nevű lázadó mozgalom Guillaume Soro vezetésével megpróbálta elfoglalni a fővárost, Abidjant, valamint Bouakét és Korhogót.

Két éven át véres háború zajlott, aljas módszerekkel, kegyetlenül, hidegvérrel ölték egymást a felek.

Rettenetes volt. Ha felhívtam a húgom, a háttérben lehetett hallani a lövöldözést. Négy napon át az ágy alatt feküdtek, csak ételért bújtak elő. Csak az érdekelt, hogy ők rendben legyenek, minden reggel ez volt az első gondolatom

idézte fel a BBC-nek a sötét korszakot Sebastien Gnahore, egy exfocista, aki még a polgárháború előtt disszidált az országból.

A fegyverropogás elcsöndesedett 2004-re, de a feszültség nem tűnt el az országból. Miközben otthon tovább dúlt a belháború, néhány tehetséges futballista Európában bontogatta a szárnyait. A ma már aranygenerációként emlegetett csapat olyan labdarúgókat tudott felmutatni, mint

  • Kolo Touré, aki az akkori Arsenal egyik alappillérévé vált,
  • Didier Drogba, aki a Chelsea-ben a fontos gólok embere lett,
  • míg Emmanuel Eboue az Arsenalban, Didier Zokora a Tottenhamben, Yaya Touré pedig az Olympiakoszban vált ismert futballistává.

A csapat a 2006-os világbajnoki selejtezősorozat végére lassan összeállt, csakhogy a válogatottnak a szerencsére is szüksége volt. Amikor 2005-ben az utolsó vb-selejtezős meccsére készült Elefántcsontpart, egyértelművé vált a kijutás forgatókönyve: ha megveri Szudánt, miközben Kamerun nem győz Egyiptom ellen, úgy történelme során először kijut a vébére.

Néhány halk szó, amely elnyomta a fegyverropogást

A két mérkőzést egyszerre rendezték meg 2005. október 8-án. Elefántcsontpart nem bízhatott semmit a véletlenre, ezért aztán teljes gőzzel ostromolta a szudáni kaput. Kanga Akalé a 22. percben értékesített egy ziccert, majd Aruna Dindane az 51. percben megnyugtatóvá tette az előnyt, a 73. percben pedig el is döntötte a mérkőzést, sima 3-1-es elefántcsontparti győzelem lett a meccs vége. Úgyhogy minden figyelem a kameruni Yaoundéra irányult.

Egyiptom már a 20. percben hátrányba került, azonban a 79. percben Mohamed Shawky egyenlíteni tudott. Úgy tűnt, Drogbáék a mennybe mehetnek, amikor jött a hír: Kamerun tizenegyeshez jutott. Minden ezen a 95. percben elvégzett büntetőn múlott, ha Pierre Womé értékesíti, szertefoszlik az elefántcsontparti álom.

A kameruni hátvéd azonban a bal kapufára lőtte a labdát, így 1-1 maradt a végeredmény, Elefántcsontpart története első világbajnokságára készülhetett.

Az egész ország ünnepelt, hirtelen úgy tűnt, lényegtelen, kinek milyen a vallása, hol él, vagy mi vár rá másnap. Egyetlen dolog számított, a világbajnoki részvétel. A legnagyobb varázslat azonban ezután történt.

A szudáni Al-Merrikh Stadion öltözőjébe kivételesen beengedték a televízió munkatársait is. Didier Drogba az összekaroló csapattársai előtt állt, a tévétársaságtól pedig mikrofont is kapott, hogy üzenhessen honfitársainak.

Elefántcsontparti férfiak és nők, emberek északról, délről, keletről, nyugatról és középről! A mai napon bebizonyítottuk, hogy az elefántcsontpartiak össze tudnak fogni, közösen elérhetik a céljukat. Kijutottunk a világbajnokságra. Megígértük, hogy együtt ünnepelhetünk majd, és így is lett. A mai napon térden állva könyörgünk nektek… bocsássatok meg. Bocsássatok meg, bocsássatok meg! Afrika megannyi kincsének országa, ne sodord magad háborúba! Kérünk titeket, tegyétek le a fegyvert, és tárgyaljatok egymással, tartsatok választásokat és akkor minden jobbra fordul. Szeretnénk jól érezni magunkat, hagyjátok abba a lövöldözést!

– mondta a Chelsea csatára, majd társaival együtt énekelni kezdett.

Az ünneplés mindenhol hosszúra nyúlt, az egész ország a futballcsapatot éltette, sokan az egyiptomi nagykövetség előtt táncoltak, ezzel is megköszönve a vb-szereplést érő Kamerun elleni döntetlent. Másnap reggel azonban, amilyen hirtelen jött az össznépi öröm, olyan gyorsan el is tűnt. Mégis megváltozott valami.

A tévében és a rádióban újra és újra lejátszották Drogba beszédét. A hangulat egészen más lett, az emberek fejében ott motoszkált a csatár kérése. Nem sokkal később tűzszünetet rendeltek el az országban, és a vezetők közeledni kezdtek egymás felé.

Az élő isten nem félt a katonáktól sem

Önmagában a tűzszünet nem lehetett elegendő a konfliktus lezárására. Jól tudta ezt Drogba is, aki nem érte be azzal, hogy beszédet mondott. A 2006-os év legjobb afrikai labdarúgójának választott csatár hatalmas bejelentést tett:

Elefántcsontpart válogatottja nem Abidjanban, a fővárosban fogadja Madagaszkárt, hanem az északi régió centrumában, Bouakéban rendezik meg az Afrikai Nemzetek Kupájának (ANK) aktuális selejtezőjét.

Az a mai napig vita tárgya, hogy erre ki adott felhatalmazást a focistának, de a jelentősége óriási volt. Drogba ugyanis az ország déli részének szülötte, míg Bouake az északi lázadók fővárosának számított.

Drogba olyan volt az országban, mint egy élő isten. Az emberek megőrültek érte

– mesélte a BBC-nek Austin Merrill, a Vanity Fair afrikai tudósítója.

Az emberek autók tetején szaladva igyekeztek a stadionhoz, a kormány és a lázadók katonái eldobták a fegyvereiket, és közösen énekelték a szurkolói rigmusokat. Az ország hosszú idő után újra egységes lett, az abszolút boldogság pedig a mérkőzés végéig kitartott, hiszen Elefántcsontpart öt gólt vágva nyert. Ráadásul az utolsó találatot éppen Drogba szerezte egy elegáns labdalevétel után, amikor pedig a kapus mellett elhúzva a hálóba gurított, az egész nézőtér egy emberként ünnepelt.

A lefújás pillanatában az összes szurkoló a pályára özönlött, a biztonságiak alig tudták megvédeni a focistákat, különösen Drogbát, aki úgy tűnt, csodát tett.

Euforikus pillanat volt, az egész ország együtt ünnepelt. Hittünk Drogbában és a csapatában. A Touré testvérek északról és Drogba délről együtt adták ki Elefántcsontpart mozaikját

– emlékezett vissza Gnahore az emlékezetes ANK-meccsre.

Didier Drogba a pályára szaladó lázadó katonákkal együtt ünnepelte a Madagaszkár elleni ANK-győzelmet. Fotó: ISSOUF SANOGO / AFP

A béke azonban ezúttal is rövid életű volt, az indulatok nem csitultak, 2011-ben kitört a második polgárháború. Csak Gbagbo elnök letartóztatása 3000 ember életét követelte, akit 2019 januárjában felmentettek ugyan a vádak alól, miszerint politikai célra használta az etnikai feszültségeket. Mivel a döntést megfellebbezték Elefántcsontpartból, Gbagbo azóta sem hagyhatta el Belgiumot.

Ami Drogbát és az aranygenerációt illeti, Elefántcsontpart soha nem tudott aranyakat gyűjteni:

  • a világbajnokságon két vereséggel és egy győzelemmel búcsúzott a csoportkörben 2006-ban,
  • a 2006-os és 2012-es ANK-döntőjét is tizenegyesekkel bukta el,
  • és ugyan a 2010-es és a 2014-es vébére is kijutott a válogatott, a csoportból egyszer sem sikerült továbblépnie.

Trófeák helyett viszont valami sokkal fontosabbat adott a futballcsapat az országnak: reményt az összefogásra. Drogba beszéde és szimbolikus stadionválasztása pedig ékes bizonyítéka annak, hogy a sport képes bármilyen nehéz helyzetben összekovácsolni az embereket.

Kiemelt kép: ISSOUF SANOGO / AFP

Ahol a futball esze és szíve találkozik!

Válogatott írások a legjobbaktól.

Minden hónapban legalább 24 kiemelkedő színvonalú tartalom havi 990 forintért. Próbáld ki 490 forintért az első hónapban!

Ahogyan szerzőgárdánk összetétele ígéri, a legkülönfélébb műfajokban, témákban jelennek majd meg szövegek: lesznek elemzések, interjúk, kisprózák, riportok, lesznek hazai és nemzetközi témák, adat- és véleményalapú cikkek egyaránt.

Tartsatok velünk minél többen, hogy együtt alakíthassuk, építhessük az új magyar futballújságot, amely leginkább az írások nívójával és egyediségével akar kitűnni! Fizessetek elő, olvassatok, kövessetek minket, vitatkozzatok velünk, adjatok ötleteket! Várjuk ebbe a közösségbe mindazokat, akiknek a futball csak egy játék, s mindazokat, akiknek a futball több mint egy játék.

KIPRÓBÁLOM!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.