Nemzetközi foci bajnokok ligája

Sohasem érkezhet túl korán a siker a leggyűlöltebb német csapathoz

2009-ben egy ötödosztályú klub megvásárlásával kezdődött, 2020. február 19-én egy londoni 1-0-s győzelemmel tetőződött eddig a Red Bull lipcsei szerepvállalása. Tíz év alatt az RB Leipzig feljutott az élvonalba, a 2019-2020-as idényben a bajnoki aranyéremért küzd, míg a Bajnokok Ligájában előnyből várhatja a Tottenham elleni nyolcaddöntő visszavágóját. Hogyan változtatta meg a Red Bull a klub életét, hogyan jutott el a csapat az ötödik vonaltól a bajnoki cím közelébe? És miért a lipcseiek számítanak a leggyűlöltebb német klubnak?

Bár 2018 tavaszán Európa Liga-negyeddöntőt játszhatott, a német lapok az RB Leipzig történetének legnagyobb sikereként értékelik azt, hogy a csapat túljutott a csoportkörön a Bajnokok Ligájában, és fennállása első BL-nyolcaddöntő mérkőzésén 1-0-s győzelmet aratott a Tottenham otthonában.

Gulácsi Péter nem kapott gólt a BL-ben, az Atalanta kitömte a Valenciát
Gulácsi Péterék tovább írják a Bajnokok Ligája történelmét.

A Süddeutsche Zeitung a legutóbbi tizenegy év történelmi csúcsaként értékelte a sikert, és azt írta, Ralf Rangnick és Julian Nagelsmann feltette munkájára a koronát ezzel a győzelemmel. Ugyan előbbi szakember tavaly nyáron, hét év után továbbállt, még mindig őt emlegetik: a Tottenham ellen pályára lépett 14 játékos közül tíz az ő sportigazgatósága idején került a klubhoz.

Szerénységből is jelest érdemel Gulácsi a BL-remeklés után
Edzője a magyar kapust méltatta, ő azonban a csapat védekezését emelte ki.

Nagelsmann pedig új csúcsot ért el: ilyen fiatalon, 32 évesen és 211 naposan még nem irányított senki csapatot a BL egyenes kiesés szakaszában. Vezetésével úgy szerzett előnyt a Lipcse a tavalyi döntős Tottenham otthonában, hogy a keretben egyetlen olyan játékos sem volt, akinek értéke meghaladta volna a 20 millió fontot.

Németország nem lelkesedett a Red Bullért

Amikor a Red Bull vezérigazgatójának fejéből kipattant a gondolat, hogy a motorsportok mellett a labdarúgásba is befektessen, talán nem is gondolta, micsoda magasságokba érhet el. Dietrich Mateschitz a Forma-1, a Nascar vagy a Red Bull Air Race után döntött úgy, hogy van jövő a futballban is, így vette meg először az osztrák SV Austria Salzburg, majd a New York-i MetroStars, végül 2009-ben a német SSV Markranstädt csapatát. Utóbbi akkor az ötödosztályban szerepelt, majd RB Leipzig néven megkezdte az a szédületes menetelését, amely tíz év alatt a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjéig juttatta.

Pedig Mateschitz ötletét nem fogadta nagy lelkesedés. Az üzletember először az FC Sachsen Leipzigbe fektetett volna be, de a német szövetség megtorpedózta terveket. Szóba került a St Pauli, az 1860 München és a Fortuna Düsseldorf esetleges felvásárlása is, de ott a szurkolók tiltakozásába ütközött, így aztán visszatért az eredeti tervhez, egy lipcsei székhelyű csapat megszerzéséhez.

A város labdarúgása mindig is kesze-kusza képet festett, a második világháború utáni időkben is teljes volt a káosz. Amíg a sportfanatikusok legfeljebb a Lokomotive Leipzigről hallottak, amely 1987-ben KEK-döntőt vívott az Ajaxszal, majd névváltozáson átesve 1993-1994-ben VfB Leipzigként még az élvonalban szerepelt, addig volt Lipcsének sokkal sikeresebb csapata. A kétszeres bajnok BSG Chemie Leipzig 1963-64-ben például az NDK labdarúgó-történetének legváratlanabb aranyérmet szerezte.

Még most, a 2019-2020-as idényben is tíz futballcsapatot tart fenn a 600 ezres város, de tíz éve is lehetett válogatni, így jött a képbe a 20 km-re fekvő kisváros, Markranstädt. A Red Bull megvásárolta az SSV Markranstadt licencét, és ugyan volt felháborodás, ez nem akadályozta meg a vezetést az alulról építkezés megkezdésében.

Gyűlölet a kiskapuk miatt

Mire az RB Leipzig 2016-ban elérte a Bundesliga élvonalát, a város már 22 éve nem képviseltette magát ott, de az egykori NDK-ból is az Energie Cottbus szerepelt legutóbb a legjobbak között, még 2009-ben.
A Bundesliga-szereplés nem csak Lipcse városát, de Kelet-Németországot is visszahozta a futballtérképre.

Az egész város szereti az RB Leipziget – leszámítva persze a két hagyományos klub, a Chemie és a Lokomotive Leipzig szurkolóit. Mindenki tudja, mennyire fontos a városnak, hogy van itt egy ilyen csapat. A szurkolóbázis növekszik, szintem minden mérkőzésre 40 ezernél több jegyet adunk el

– idézte a BBC Guido Schäfert, a Leipziger Volkszeitung újságíróját.

A Red Bull által támogatott klubot azonban sikk gyűlölni, főleg azért, mert a klub ravasz trükkökkel minden kiskaput megtalál. Itt van mindjárt a névhasználat: a német szabályok tiltják, hogy a klub nevében szponzor szerepeljen. Lipcsében a klub neve hivatalosan RasenBallsport Leipzig – de ki az, aki az RB Leipzig rövidítésnél nem a Red Bullra gondol?

A német szövetség szabályai szerint a kluboknak az „50+1 szabály” szerint kell működniük, vagyis kötelező megőrizniük a többségi tulajdonrészüket és szavazati többséggel kell rendelkezniük. Az RB Leipzignél mindössze 17 ember rendelkezik tagsággal, ezáltal egyfajta vétójoggal – de a vetélytársak nem véletlenül szajkózzák, hogy ez így csalás, a 17 szavazati joggal rendelkező tag többsége ugyan közvetlenül kapcsolódik a Red Bullhoz, hiszen a cég munkatársa volt.

Ezek után nem csoda, hogy az RB-t Németország leggyűlöltebb klubjának tartják, a rivális szurkolók többsége bojkottálja a lipcsei mérkőzéseket, de klubvezetők is szívesen szúrnak oda a vetélytársnak.

Rangnick, az építész

Hogy a klub villámléptékkel tört fel a legjobbak közé, az egyértelműen Ralf Rangnicknak volt köszönhető, aki 2012-ben csatlakozott a projekthez, miután négyórás megbeszélés során Mateschitzcel megtalálták a közös hangot és elképzelést. Első lépésként meggyőzte arról, hogy a Metzben van egy ügyes fiú, Sadio Mané, akit érmes lenne szerződtetni. A szenegáli válogatott csatár így került Salzburgba, majd onnan a Liverpoolba…

Rangnick Lipcsében és Salzburgban is sportigazgató lett – többek között Gulácsi Péter útját is ő egyengette az osztrák és német Bundesliga között –, de mikor kellett, a Leipzig-kispadra is leült, mint például a 2015-16-ban és a 2018-19-ben.

Rangnick az építész, aki mindent megtervezett és felépített. A megérkezésével minden megváltozott: fiatalabbá és gyorsabbá tette a klubot, és azóta is minden az filozófiájára épül

– mondta Schäfer.

Nem véletlen, hogy a 61 éves sportvezetőt a legfrissebb hírek szerint az AC Milan csábítja, a milánóiakra is ráférne már egy alapos újratervezés. Igazából a Leipzigból már teljesen kiszállt, a nyáron a Red Bull cég sport- és futballfejlesztési részlegének vezetője lett, utódjának pedig a 39 éves Markus Kröschét választotta.

A jövő sztárjaira vadászva

A filozófia ugyanaz maradt, a klub csak 23 évnél fiatalabb játékosokat keres, akikben van fejlődési lehetőség. „Fiatal, tehetséges és sikerre éhes játékosokat keresünk. „Nem vagyunk hajlandók óriási összeget fizetni, inkább szeretnénk megtalálni azokat, akikből a jövő csillagai lehetnek” – magyarázta Krösche.

A csapat jelenlegi sztárjai közül Timo Wernert 2016-an az akkor kiesett Stuttgarttól szerezték meg, a svéd Emil Forsberget még a másodosztályban szerepelve szerződtették a Malmö FF-től, míg az osztrák szélső Marcel Sabitzer a Rapidtól érkezett, de egy évet kölcsönben lehúzott Salzburgban is.

A Red Bull-klubok között is nagy a mozgás, Hannes Wolf és Amadou Haidara Salzburgból, Tyler Adams New Yorkból érkezett, míg a salzburgiak jelenlegi edzője, az amerikai Jesse Marsch már mindhárom csapatnál dolgozott.

Közben Gerard Houllier segítségével a francia piacokat is megfigyelés alatt tartják, így került Lipcsébe Dayot Upamecano, Ibrahima Konaté, Nordi Mukiele és Christopher Nkunku.

Hisznek az elképzeléseikben

Krösche szerint a szezon elején azt a célt tűzték ki, hogy a csapat ismét BL-szereplést érő helyen végezzen. A csapat azonban egyelőre minden várakozást túlteljesít, hiszen a Bundesligában a második helyen áll, míg a BL-ben győzelemmel kezdte a nyolcaddöntőt.

Krösche egyelőre nem gondolkodik a bajnoki aranyéremben, de úgy gondolja, hogy a BL-ben a legjobb 16 közé jutás azt mutatja, hogy helyes úton haladnak.

„Olyan ambiciózus fiatal csapat vagyunk, amely még többre vágyik. A siker sohasem érkezik túl korán. Szerettünk volna eljutni a Bajnokok Ligájában az egyenes kieséses szakaszba, és sikerrel jártunk. Ez hatalmas lépés volt a fejlődésünkben.

Azt nem állítjuk biztosan, hogy a mi utunk a legjobb, hiszen sokféleképpen lehetünk sikeresek. De hiszünk az elképzeléseinkben, és abban, hogy vár ránk még mindig valami nagy dolog.

Kiemelt fotó: Glyn KIRK / IKIMAGES / AFP

Olvasói sztorik