Nemzetközi foci bajnokok ligája

BL: a Fradi kifizettette a horvátokkal a nagyképűségük árát

Döntetlent játszott idegenben a Ferencváros, így előnyös helyzetből várhatja a Dinamo Zagreb elleni visszavágót. Elemzés.

Ne legyünk szomorúak, senki nem halt meg, tovább fogunk jutni

mantrázta a horvátok edzője, Nenad Bjelica a kedd esti, Dinamo Zagreb-Ferencváros (1-1) BL-selejtező lefújása után. Az, hogy mindezt ki kellett emelnie a mérkőzést követően, dupla vonallal húzza alá a tényt, miszerint a Fradi remek eredményt, hatalmas bravúrt ért el Zágrábban.

Olyat, amely a továbbjutásban való reménykedésre is feljogosítja a zöld-fehér szurkolókat a visszavágó előtt.

Ám fontos hangsúlyozni, hogy az első meccs képe alapján ez sokkal inkább remény, mintsem az esélyesség, na pláne teher.

Arra ugyanis, hogy a magyar bajnok játékosainak milyen lehetett a meccs belülről, Sigér Dávid világított rá: „Az első percekben azért egyértelműen érezni lehetett, hogy más szinten vannak, mint az eddigi ellenfeleink.”

Lanzafame lett Rebrov taktikai váltásának áldozata

Ahogyan arra számítani lehetett, Szerhij Rebrov edző nem sok helyen variált a kezdőcsapatával; a Fradinak kialakult stílusa, jól meghatározható játéka van, ebben csupán fogaskerekeket szokott cserélgetni az ukrán edző. A máltai Valletta ellen látott, dominánsabb játékhoz képest most érezhetően alárendeltebb szerepre készült a Fradi, ezt támasztotta alá az is, hogy Lanzafame helyett a fehérorosz Szihnyevics kezdett csatárban. Ezen kívül még két poszton érezte szükségét a változtatásnak Rebrov: a védekező középpályás Ihnatenkót az inkább box-to-box játszó Sigér Dávid, a balbekk Civicet pedig a Ludogorec ellen remeklő Heister váltotta a kezdőcsapatban. A formáció maradt a megszokott 4-2-3-1, irányítóban a szlovák Skvarkával, a széleken pedig a Zubkov-Tokmac kettőssel.

A horvátoknál a spanyol U21-es Európa-bajnok Dani Olmo visszatérése jelentette a legnagyobb erősítést. Ugyanakkor a 16 éves koráig Barcelonában nevelkedő középpályás mellett a portugál jobbhátvéd, Ivo Pinto, és a francia középső védő, Kévin Théophile-Catherine hiánya kiemelendő. Előbbit Stojanovic, utóbbi Leskovic helyettesítette a kezdőcsapatban. A sokra taksált Petkovic lett a csatár, és az orosz topcsapatok által üldözött center játékát a vonalak mellől az abszolút kétlábas Orsic, és a tükörszélsőt játszó Hajrovic segítette a labda nélkül 4-1-4-1-et, labdával 4-3-3-at formázó hadrendben.

Sokkoló nyitány

A meccs a Fradi számára sokkoló iramban kezdődött: a Dinamo letámadása azonnal a bolondulásig zavarta a zöld-fehérek labdakihozatalait – az egyébként már a Valletta elleni meccseken is látszott, hogy ezzel bőven zavarba hozható a magyar bajnok.

A képen remekül látszik, hogy a Zagreb öt-hat emberrel szállta meg az ellenfél térfelét – eközben a csatár Petkovic Dibuszt a lapos passz, a labda földön való kihozatala helyett ívelésre készteti – annak érdekében, hogy rossz érintéseket, túl hosszú/rövid passzokat erőszakoljanak ki a náluk kevésbé labdabiztos Fradi-játékosokkal szemben. Ebből a fenti helyzetből például azonnal a védelem mögé kerültek, hogy aztán Orsic visszagurított labdáját Dani Olmo tűzhesse kapura.

Néhány pillanattal később aztán jött is a gól, ismét Dani Olmóra jött ki egy figura a szélen, ő pedig pofátlan lazasággal előbb felbőrözte Sigért jobbal, majd ballal a hálóba lőtt (1-0).

A Zagreb a mérkőzés kezdeti szakaszában igen látványosan szaladt át az FTC középpályáján. A gól kulcsa is ez; a Dinamo a találkozó első 15 percében minimum létszámegyenlőségre törekedett a Fradi-védelem különböző pontjain és szintjein, így kieszközölve, hogy a jobb egyéni képességek kiütközzenek a kulcspillanatokban. Mutatom:

A gól előtti szituációból jól látszik, hogy a saját tizenhatosa előtt közvetlenül öt az öt ellen kényszerült játszani a Fradi.

  • Az Ademivel visszazáró Sigér épp kitakarja az üres területre betörni igyekvő horvát középpályást,
  • a labda nélkül mozgó Hajrovic (8) és Petkovic (21) leköti két védő, Heister és Dvali figyelmét.
  • Eközben Haratin méterekkel lemaradva, a senki földjén érkezik – ezzel úszik a Fradi védelem létszámfölénye.
  • A labda Orsicnál, aki kétlábassága okán kiismerhetetlenül cselez – egy az egyben vezetheti rá a labdát a hátráló Lovrencsicsre,
  • majd Olmóval begyakorolt összjátéka révén teremt helyzetet a spanyolnak, aki előbb zseniális megoldással felbőrözi a kényszerből és lendületből kikeresztező Sigért, majd pazar gólt lő.

Zongorázni lehetett a különbséget, és mégis

Támadásban tehát dominált a Dinamo az első percekben, ám védekezésben is zongorázni lehetett a különbséget a két csapat hatékonysága között. Íme:

A Zagreb a letámadás mellett a közepesen magasra tolt blokkot is remekül használta a meccs kezdeti szakaszában, amivel szinte teljesen ellehetetlenítették a ferencvárosi labdakihozatalokat. A képen tökéletesen látszik, hogyan szigetelték el egyszerre Sigért és Haratint is, miközben Lovrencsics felfutására, illetve Zubkov félterületbe való bemozgására is külön ember ügyelt. Így a Fradi támadásai kiszámíthatóvá és lassúvá váltak, ráadásul kihúzták egyik méregfogát, Lovrencsics lendületes felfutásait is.

A Fradi ehhez képest – vagy talán éppen ezért – ellenben gyakorta szétszakadt, túl messzire sodródtak egymástól a csapatrészei, ezzel tálcán kínálva a gyors átmenetek lehetőségét a horvátoknak:

Itt ugyan éppen nincs létszámegyenlőség – hat az öt ellen vannak a Fradi védői –, de a lendület a horvátokat segíti: a teljes középpályájuk (!) rágyorsítva zuhanhat rá a hátráló ferencvárosi bekksorra. Vetőkártya szerint nem jó jel…

Ezzel együtt újabb gólt már nem tudott szerezni a Zagreb, sőt, az első tizenöt perc komolyabb rohamai után némileg váratlanul totálisan visszaállt. A védekezésük ebben a periódusban is kiválóan működött, de a kezdeményezés és a labdabirtoklás joga átszállt a Ferencvárosra.

A Fradi védői jól láthatóan egészen nyugodtan nyomulhattak fel az ellenfél térfelére, miközben a Dinamo kizárólag a tizenhatosa védelmével törődött. A középpályájuk kompakt egységben zárt, Ademi a csapatrészek között őrjáratozva figyelt Skvarkára, de a labda oldalán a vonal mellett is szinte résmentesen zárt a zágrábi védelem. Mindez figyelemre méltó a kontrasztot mutat a Ferencváros jóval szellősebb labda elleni játékával.

Taktikailag nehéz ezt megfogni, de az embernek határozottan az az érzése támadhat, hogy 1-0 után a horvátok elteltek a látványos technikai-taktikai fölényük okozta érzéssel. Nagyképűen lazáztak, le akarták pörgetni az órát, a Fradi viszont annyira van erős, hogy az ilyesmit ne engedje meg büntetlenül.

A második félidő elején szemmel láthatóan agresszívabb lett a Ferencváros, a széleken többször megzavarták a horvátok védekezését, és igaz ugyan, hogy nem kis szerencsével, de Sigér fejese révén sikerült is az egyenlítés (1-1).


A gól után a zágrábiak kapkodni kezdtek, és bár villámgyorsan visszatekerték a tempót a meccs elején tapasztalt szintre, már a Fradi került lélektani előnybe. Helyzetekig, sőt, komoly helyzetekig – gondoljunk csak Hajrovic kapufájára, amit egy ajándék labdából lőtt – ugyan eljutottak, de a meccs legjobb ferencvárosi játékosa, Dibusz Dénes ezúttal is biztos lábakon állt a háló előtt. Az FTC éppen azzal bizonyította komoly erejét, hogy képes volt állni a rohamokat, és döntetlennel távozni Horvátországból.

Ezzel együtt sokszor látványos és komoly különbség alakult ki a csapatok között a pályán: jól mutatja mindezt, hogy a horvátok úgy is a játékidő 43 százalékát töltötték a ferencvárosi védőharmadban (!), hogy labdabirtoklásban nem alakult ki nagy különbség a javukra (51-49 százalék). Szintén aggasztó körülmény, hogy a Fradi megint rengeteg lövést engedett az ellenfélnek, szám szerint tizenhatot, amiből kilenc el is találta Dibusz kapuját.

Forrás: WyScout

 A Fradi ezzel szemben – főleg 0-1 után, amikor a horvátok téli álmukat aludták a meccsen – hátul passzolgatott, az ellenfél védekező harmadába szinte csak elvétve sikerült eljutnia (18 százalék). Ez mindenképp afelé mutat, hogy a Ferencváros a döntetlen ellenére alapvetően alárendelt szerepet játszik a párharcban, igaz, innentől már a horvátoknak kell kezdeményeznie, a jövő keddi budapesti visszavágó elkezdésének pillanatában ugyanis az FTC áll továbbjutásra.

Forrás: WyScout

Nagy kérdés, vajon a Fradi kerete alkalmas-e a bekkelésre hazai pályán – az eddigiek alapján: határozottan nem –, és, hogy egyáltalán érdemes-e megpróbálni kivárásra játszani a Groupama Arénában.

Papíron tehát nem áll rosszul az FTC szénája, mégis úgy tűnik: a két csapat között meglévő tudáskülönbség miatt Szerhij Rebrovnak kell majd nehezebb stratégiai döntéseket meghoznia a visszavágó előtt. Az MLSZ-en mindenesetre nem múlik a magyar futball zászlóshajójának sikere, a Fradi Zalaegerszeg elleni bajnoki meccsét ugyanis elhalasztották (vasárnapra írták ki, így nem telik el 72 óra a bajnoki és a BL-meccs között, ezért teljesen jogszerű a döntés).

Jövő kedden 20 órától, az Üllői úton tehát a BL-playoff a tét, ami egyúttal minimum az Európa Liga biztos csoportkörét jelenti. Az első mérkőzés tapasztalata alapján azonban hiába a gólszerzés, a zágrábi bravúr döntetlen, így a Groupama Arénában megszólaló kezdősípszó pillanatában meglévő a helyzeti előny, a Fradi továbbjutására az esély továbbra sem több, mint ötven százalék. De nem kevesebb, mint ötven százalék.

(Kiemelt kép: MTI/EPA/Antonio Bat)

Bajnokok Ligája-selejtező, 3. forduló, 1. meccs

Dinamo Zagreb–Ferencváros 1-1 (1-0)
Zágráb, Maksimir Stadion, 14283 néző
v.: Paweł Raczkowski (lengyel)
Dinamo Zagreb: Livakovic – Stojanovic, Leskovic, Peric, Leovac – Gojak (Moro 69.), Ademi, Olmo – Hajrovic (Majer 69.), Petkovic (Gavranovic 76.), Orsic.
Vezetőedző: Nenad Bjelica
Ferencváros: Dibusz – Lovrencsics, Blazic, Dvali, Heister – Haratin, Sigér, Skvarka (Ihnatenko 89.) – Zubkov, Szihnyevics (Lanzafame 78.), Tokmac (Civic 83.).
Vezetőedző: Szerhij Rebrov
Gólszerző: Olmo (7.) ill. Sigér (59.)
Sárga lap: Moro (81.) ill. Sigér (5.), Haratin (29.), Skvarka (37.), Szihnyevics (53.), Zubkov (93.)

Olvasói sztorik