Korábban a vezetőség öt éven keresztül hivatkozott az állandóságra, mint a siker egyik kritériumára. Most kiderült, hogy erről szó sincs: egyszerűen jó játékosokat kell igazolni
– magyarázta egy ferencvárosi forrásunk közvetlenül a Ludogorec-Ferencváros (2-3) BL-selejtező mérkőzés lefújása után.
Tény, a Fradi elsősorban annak köszönheti sikerét, hogy Szerhij Rebrov vezetése alatt villámgyorsan összeállt a csapat játéka – holott a Ludogorec ellen kezdőként szereplő tizenegy játékos közül mindössze négyen (Dibusz, Lovrencsics, Blazic, Heister) voltak már akkor is a keret tagjai, amikor az ukrán edző megérkezett a IX. kerületbe. Ha viszont valaki jó játékosokat képes igazolni (ráadásul egy alaposan megtervezett, aprólékos igényességgel összeállított taktika megvalósításához), akkor nem kell sokat bíbelődnie azzal, hogy beilleszti, és azonos szintre hozza őket a szinte nem is létező nyári szünet alatt.
„Pénz is van persze, de elsősorban ésszel igazolunk”
Hajnal Tamás és a korábbi Bundesliga-légiós mögött dolgozó scouting csapat – kiegészítve Rebrov ukrán kapcsolataival, piacismeretével – pontosan ezt tette. Tudta, hogy milyen rendszerbe, milyen szerepkörökre, milyen tulajdonságokkal bíró játékosokat keres, és azt is, hogy hol kapja meg őket. Petrjak váratlan távozása ugyan némileg felborította a menetrendet a klubnál, de, hogy immár intézményi szinten is magas minőséget képviselő mechanizmus áll a döntések mögött, azt kiválóan mutatja a helyére beszákolt Zubkov remek teljesítménye a bolgárok elleni párharcban.
Ár-érték arányban egy nagyon jó nyolcast vettünk, aki tud gólt rúgni, gólpasszt adni, és kiválóan támadja az ellenfél tizenhatosát
– kaptam a fülest júniusban, amikor a Ferencváros nyélbe ütötte a szlovák Michal Škvarka leigazolását. Bejött. A Zsolnáról érkező légiós a Ludogorec elleni visszavágón gólt szerzett és lényegében továbblőtte a Fradit a következő körbe.
Škvarka szerződése lejárt volna a szlovák élvonalban, így a Ferencváros jóval áron alul, piaci információk alapján mindössze 200 ezer euróért (64 millió forint) cserébe szerezte meg. Mint szlovákiai újságíróktól akkor megtudtam, a játékos elsősorban azért váltott, hogy több esélye legyen bekerülni a válogatottba, ahol a Herthánál légióskodó Ondrej Duda, illetve a Napoli egykori legendája, Marek Hamsík áll előtte a sorban.
A Fradiból ez persze nem biztos, hogy megvalósítható, de Zsolnából közvetlenül nem tudott neves nyugat-európai bajnokságba szerződni. A Fradival viszont összejöhet neki a nemzetközi szereplés, és onnan a dobbantás
– fejtegette akkor egy szlovák kolléga, aki egyébként a Fortuna Liga legjobb játékosának nevezte Škvarkát. Magyarra fordítva:
Ahogyan egy másik, szintén a klub környékén tevékenykedő forrásunk fogalmazott: „pénz is van persze, de most már elsősorban ésszel igazolunk.” Ebben a szemléletbeli váltásban pedig igen komoly szerepe van annak, hogy az előző évad közben Rebrov lett a csapat edzője.
Egy edző, aki nem haverkodik, és csak a teljesítmény érdekli
„Már az első pillanattól kezdve nyilvánvaló volt, hogy nem nyaralni jött ide. Őt csak az eredmény érdekli” – mesélték a Fradi környékéről még a tavalyi szezonban, néhány hónappal az ukrán kinevezése után. A közvetlen munkatársak és a keret tagjai számára is nagyon durva volt a kontraszt Thomas Doll-hoz képest – szült is meg nem értést, veszekedést házon belül –, aki bár a szavak szintjén rendre komoly elhivatottságot villantott, a napi munkába korántsem folyt bele olyan elánnal, mint Rebrov.
Mindenen rajta tartja a szemét. Meccseket elemez, feljegyzéseket készít, állandó kapcsolatban van a stábbal, a videóelemzőkkel, konkrétan az ő vezetésével zajlik a meccsekre való felkészülés
– hallani a klub háza tájáról. Ezzel párhuzamosan Rebrov érkeztével a játékosok és a stáb közötti bratyizás is megszűnt; az ukrán kifejezetten távolságtartó ember, vérbeli profi, aki sokat ad, de cserébe következetes elvárásokat is támaszt a játékosok irányába. A keret ezért – a rossz nyelvek szerint Doll-lal ellentétben – a kezdeti villongások után már kifejezetten tiszteli, sőt féli is edzőjét.
Rebrovnál a munka becsülete az első, senkitől nem vár csodát, de azt igen, hogy az edzői utasításokat maradéktalanul tartsa tiszteletben. A korábbi káoszhoz képest a Fradinál most egyértelmű hierarchia van: az edző a főnök, nála senki nem lehet nagyobb, a flegmaság pedig a létező legnagyobb hiba, amit elkövetheti egy játékos. Az ukrán pontosan tudja, milyen szintre kell eljuttatnia a csapatát, ismeri a BL-mezőnyt, a kelet-európai ellenfeleket, fejből idézi mekkora futóteljesítmény, mennyi sprint, milyen intenzitású letámadás, hány megnyert párharc a belépő az európai kupákba. És mivel korábban már bizonyított is azon a porondon, a klubnál hisznek is neki.
„Semmiféle csodára nincs itt szükség a sikerhez. Kell egy jó és motivált edző a megélhetési alibisták helyett, plusz két átigazolási időszak, ahol három-négy-öt játékost forgatsz és beépítesz a keretbe” – szól a Fradi új stratégiája, ami eddig egyébként remekül vizsgázik, mert a Rebrov-érában szerződtetett játékosok mindegyike kifejezetten hasznos elem a pályán.
Öt évbe tellett, hogy a vezetőség átlásson a Doll-lufin
Az igazi truváj ennek megfelelően inkább az, hogy a jó edző mellett dolgozzon egy olyan megfigyelői csapat, amelyik képes kiszúrni azokat a játékosokat, akik egyrészt megszerezhetőek, másrészt valóban erősítést is jelentenek a klubnak. A Fradinál ebből a szempontból Doll idején nagyjából semmi sem volt rendben: érkezési oldalon például egymást követték a később a német harmadik vonalból is elkergetett légiósok, akik ráadásul szemérmetlenül magas aláírási pénzt és fizetést raktak zsebre. Hogy ki járt még jól ezeken a bizniszeken a játékosokon és ügynökeiken kívül, azóta sem tudni, de tény, hogy 2013 után a Ferencváros éveken át egy-két kivételtől eltekintve kifejezetten rossz hatékonysággal dolgozott az átigazolási piacon. Aztán jött az újjászervezés, Hajnal Tamás, és minden megváltozott.
Az persze jó kérdés, hogy miért kellett öt évet várni arra, hogy a ferencvárosi vezetés belássa a nyilvánvalót és elzavarja a nyerészkedőket a klubtól, de ezzel most már kár foglalkozni. A jelenben ugyanis úgy tűnik, a helyükön vannak a dolgok, és ha szabad hinni az innen-onnan szállingózó híreknek, akkor Hajnal mögött egy kifejezetten fiatal, innovatív, komoly nekibuzdulással dolgozó csapat formálódik azzal a céllal, hogy a nemzetközi kupák csoportkörébe vigye a Fradit.
A védelmen még van mit csiszolni
Azt persze túlzás lenne állítani, hogy a bab is hús, lévén a Fradinak a Ludogorec ellen is át kellett élnie néhány meleg pillanatot. Az például egészen biztosan nem megengedhető, hogy annyi lövést engedjenek az ellenfeleknek a folytatásban, amennyit a bolgárok ellen: a razgradiak az odavágón 14-szer, a második meccsen pedig 13-szor lőttek Dibusz Dénes kapujára. A Fradi ezzel szemben a visszavágón például három kaput találó lövése mindegyikéből gólt szerzett, ez a szerencse-faktor pedig középtávon már egészen biztosan nem fenntartható.
Ha a tavaly a BL-selejtezőből az Európa Liga csoportkörébe masírozó MOL Fehérvár (akkor még: Vidi) példáját vesszük alapul, a jó védekezés nem igazán spórolható meg a sikeres nemzetközi szerepléshez. A fehérváriak tavaly egyik európai kupameccsükön sem engedtek 2,0-s xG-mutatónál többet ellenfeleiknek – azaz a gyakorlatban csak elvétve érkezett a kapujukra lövés a saját tizenhatosukon belülről. Sőt, a kép még ennél is szebb lesz, ha kivesszük belőle a Chelsea elleni meccseket, akkor ugyanis a Vidi az 1,5-ös engedett xG-mutató alatt marad.
A Fradi ehhez képest a Ludogorec ellen már hazai pályán is 2,1 xG-t engedett az ellenfélnek, és ez a mutató csak tovább romlott a visszavágóra, ahol – bár a komoly hátrányban már mindent egy lapra feltéve támadtak – még komolyabb helyzetei voltak a bolgároknak. Dibusz Dénes és Marcel Heister is élete meccsét játszotta, a Fradi pedig az egészen bravúros, öt szerzett gól ellenére is kerülhetett volna komoly bajba a párharcban (ha nincs például a kapus elképesztő tizenegyes-védése az első félidőben).
A máltai Valletta elleni párharcra viszont visszatér a csapatba a két legértékesebb (amúgy szintén Rebrov-igazolás) játékos, Isael illetve Mihail Szihnyevics – velük pedig egészen biztosan még erősebb lesz az amúgy is kifejezetten kiegyensúlyozottnak látszó keret. A máltai ellenféllel szemben elvileg nem lehetetlen venni az akadályt, ám ha ez sikerül, akkor még mindig elválasztja majd két kör a Fradit a BL-szerepléstől – ott pedig még a Ludogorecnél is erősebb ellenfelekre (például: Ajax, Celtic, Dinamo Zagreb) van kilátás.
De nézzük a dolog jó oldalát: tekintélye már biztosan lesz a Ferencvárosnak – azt ugyanis a bolgárok elleni kettős győzelemmel megszerezte magának.
Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd / MTI
