32 évesen elég komoly feladatot kapott: az MLSZ Eseményszervezési Osztály vezetőjeként a 2020-as Európa-bajnokság magyarországi projektvezetője. Az Eb budapesti mérkőzéseiért is felel, ami három csoportmeccset és egy nyolcaddöntős összecsapást jelent. Hogy került képbe?
2013-ban a női válogatott menedzsereként kezdtem dolgozni, majd egy évvel később az U19-es Európa-bajnokság döntő tornáját rendeztük itt Budapesten, ahol már tornaigazgató-helyettesként tevékenykedtem és mellette eseményszervező voltam, az A-válogatott meccsmenedzseri pozícióját töltöttem be. 2015-ben kerültem a mostani pozíciómba – minden válogatott esemény, kezdve az utánpótlástól az A-válogatottig, hozzánk tartozik. Mivel az MLSZ a 2020-as Eb magyarországi felelőse, egyértelmű volt, hogy az általam vezetett osztály felel a teljes projektért.
Van focistamúltja, vagy a sportágon kívülről érkezett?
Minimális. Kalocsán születtem, ott ismerkedtem meg a sporttal édesapám által, aki a városi csapatban futballozott anno. Otthon kezdtem el focizni megye I-es szinten, majd Pécsre mentem főiskolára, ahol kíváncsiságból bejelentkeztem az akkor NB II-es csapathoz.
Fél évet töltöttem ott, sajnos sok játéklehetőséget nem kaptam, így a következő fél esztendőben már a PVSK-nál, az NB III-ban futballoztam rendszeresen. A főiskolai évem befejeztével játékosként visszatértem Kalocsára, de közben már az MLSZ-nél is besegítettem mint csapatkísérő. Mivel egyre több munka adódott és másik munkakörbe helyeztek, felkerültem Budapestre, úgyhogy a nagypályás karrierem ezzel véget is ért. De kispályán mind a mai napig játszom.
Kívülálló számára megfoghatatlan, hogy milyen mennyiségű munka zajlik egy Európa-bajnokság megrendezése érdekében. Nagy vonalakban beavatna?
A pályázati anyagot már 2013-ban elkezdték összeállítani az MLSZ-ben, de abban én még nem vettem részt – a munkám azután kezdődött, hogy Budapestet kiválasztották. 2017-ben volt az első workshop az UEFA nyoni székházában, ahová összehívták a tizenkét rendező várost. Akkor adták meg az első információkat arról, hogy mit kell tudni szervezési szempontból az Európa-bajnokságról. Azóta viszont már összeszámolni sem tudom, hány ilyen eseményen vettem részt, csak idén már hét-nyolc alkalommal ültünk össze egy-egy hétre. A munkaértekezleteken reggeltől estig komoly munka zajlik, rengeteg előadást hallgatunk meg. Nagyon hasznos, jó észrevételek merülnek fel UEFA és házigazdai oldalról, de persze ennek ellenére még mindig akadnak nyitott kérdések. Az UEFA sincs egyszerű helyzetben, hiszen számukra ez a valaha volt legnagyobb esemény, amit szerveznek. Tizenkét ország, más és más kultúrák, különböző jogszabályoknak kell igazodniuk egymáshoz.
Az MLSZ mellett a főváros is felel az Eb-rendezésért. Hogyan osztják fel egymás közt a feladatokat?
Az UEFA nagyon jól elkülönítette a dolgokat: egy csapat vagyunk, de mégis különálló feladatokat kaptunk. A fővárosra tartozik a szurkolói zóna kialakítása, a promóció, az, ahogy a repülőtéren a csapatokat, szurkolókat megfelelő módon fogadjuk. A mobilitási koncepció kidolgozásáért is ők felelnek, ami szerintem az egyik legnehezebb teendő. Hozzájuk tartozik még a Puskás Ferenc Stadion és a környező területek, az MLSZ pedig ezt az egészet összefogja.
Hány ember dolgozik jelenleg a projekten?
Jelenleg tíz-tizenkettő, de van még további tíz, aki, ha nem is napi szinten, de már különböző részfeladatokkal foglalkozik. Nekünk pluszban még fel kell venni 54 embert, akiknek a feladatkörét az UEFA pontosan meghatározta – fontos itt megjegyezni, hogy a személyi költségeket, béreket fedezi az európai szövetség. Összességében sokan leszünk. Hatalmas a kihívás, mivel Magyarország még soha nem rendezett labdarúgó Eb-t, így senki nem tapasztalhatta meg, hogy milyen egy ekkora projekt. Hatalmas tanulási lehetőség számunkra, amely persze hatalmas felelősséggel párosul.
Mennyire köti meg az UEFA a rendező városok kezét? Engedélyeznek némi kreativitást, vagy mindent pontosan meghatároztak előre?
Valahol megköti, máshol pedig el vagyunk engedve, ha fogalmazhatok így. Létezik egy több száz oldalas rendezői kézikönyv, amelynek a követelményeihez szigorúan tartani kell magunkat. Viszont vannak olyan részek, például a promóció, ahol a rendező a helyi szövetségre támaszkodik, mert nem ismeri annyira az adott kultúrát. Mi máshogy promótáljuk az eseményt, mint például Bukarest vagy Dublin. De mondhatnám a biztonsági koncepciót is, amit épp nemrég véglegesítettünk. Ebben az esetben is országonként változik a jogszabály, így maga a koncepció is.
A több száz oldal még nem is hangzik olyan vészesen soknak. Mennyire részletes ez a követelmény?
Akkor is UEFA-kontroll alatt állunk, ha Eb- vagy vb-selejtezőt rendezünk, de olyankor nem annyira részletes az utasítás. A nemzetközi szervezet ilyenkor inkább a pályaminőségre, a stadionra, a jegyekre, a szervezésre, a tévéközvetítésre fókuszál. Az Európa-bajnokságon viszont már mindent az irányításuk alá vonnak. Tudni kell, hogy az Eb-rendezésért az UEFA a felelős, ő küld majd ide helyszíni igazgatókat, több száz munkatárs érkezik majd Budapestre, mi igazából egy erős hátteret biztosítunk majd nekik.
Mit jelent az, hogy mindent az irányításuk alá vonnak?
Nemrég volt itt egy úr, aki a kijelölt edzőpályákat járta körbe, mérte a talaj minőségét, a fűszál minőségét, a hosszát, sűrűségét – szóval tényleg mindent. Ezután meetingeket tartott, elmondta, hogy kell felkészülni, hogy az általuk kívánt állapotban legyenek ezek a pályák.
Hogy éri meg jobban nekünk a rendezés: ha kijut a magyar válogatott, vagy ha nem?
Mindenféleképpen, hogyha a magyar válogatott kijut: könnyebben telne meg mérkőzések előtt a szurkolói zóna, garantált lenne a 67 ezres Puskás-stadionban a telt ház. A mez- és tárgyeladások is jobban pörögnének. Az UEFA garantálja, ha kijutunk, kétszer itthon játszhat a magyar válogatott, és egy harmadik találkozó is összejöhet, de az már borzasztó sok összetevőn múlik. Szóval erről nem is kell még beszélni. Ha válogatottunk nem jut ki, akkor a decemberi sorsolásig nem tudjuk megmondani, hogy melyik csapatok játszanak Budapesten csoportmeccset. A sorsolást követően már nagyjából képbe kerülünk, de még mindig lesz rájátszás a Nemzetek Ligájában, onnan még kerülhetnek ide csapatok.
Nem könnyítették meg a jegyértékesítést az újfajta lebonyolítással.
Épp ezért nagyon fontos, hogy a jegyértékesítés első körében aki csak tud, regisztráljon, mert a másodikban már nem, vagy csak minimális esély lesz jegyhez jutni. Ezt is az UEFA intézi, az ő rendszerén keresztül történik a regisztráció. Persze fennáll a veszélye annak, hogy, ha a magyar válogatott nem jut ki, akkor a hazai szurkolók egy darabig nem tudják milyen meccsre vásároltak jegyet, de nem szabad elfelejteni, hogy így is, úgy is Európa-bajnoki mérkőzések lesznek itt, a kontinens legjobb csapatainak részvételével, ami hihetetlen élményt jelent. Regisztrálni egyébként már most is lehet – sőt, kell is – az euro2020.com/tickets oldalon. Jegycsere lehetőségét is tervezi az UEFA, de cserélni is csak az tud majd, aki időben megveszi a jegyét.
Egy korábbi háttérbeszélgetésen azt mondta, hogy 240 ezer jegy eladásában szeretne segíteni az MLSZ az UEFA-nak, ami lényegében mind a négy mérkőzésen telt házat jelent. Ez akkor is teljesíthető, ha a magyarok nem jutnak ki?
Mivel már júniusban elindul a jegyértékesítés, és egymillió jegyet már ebben a szakaszban értékesíteni akar az UEFA, a szurkolók kénytelenek lesznek már most regisztrálni, hogy ha biztosan hozzá akarnak jutni belépőikhez. Ha nem jutunk ki, akkor az MLSZ azt már nem tudja garantálni az UEFA-nak, hogy megtölti a stadiont, hiszen a jegytulajdonoson múlik, hogy kimegy-e a stadionba, vagy sem. Bár úgy vélem, egy Eb-mérkőzést a helyszínen megtekinteni mindenképpen hatalmas élmény, amitől megfosztja magát az, akinek jegye van, de nem megy ki rá.
Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor a nemzetközi sportdiplomáciában is egyre magasabb polcra kerül. Az európai szövetségnél ő vezeti a Nemzeti válogatottak versenyeztetési bizottságát, tagja a pénzügyi bizottságnak, 2018 óta pedig a nemzetközi szövetség, a FIFA alelnöke. Személye hatással van a budapesti rendezésre?
Teljesen független tőle, nem érezzük, hogy az UEFA bármilyen előnyt adna azért, mert elnök úrnak titulusa van az európai szövetségben. Sőt, ez a helyzet inkább arra sarkall minket, hogy mindent a lehető legprofibban és leggyorsabb elvégezzünk. Például mi voltunk az első olyan rendezőváros, ahol az összes edzőpálya és transzferhotel rendelkezésre állt. Összességében elég jól állunk.
Lehet tudni, miben vannak még elmaradások?
Azonban pont nemrégiben volt itt bejáráson az UEFA, látták, hogy állunk, de ezen felül heti beszámolókkal folyamatosan tájékoztatjuk is őket. Ami kiemelten fontos nekik; hogy az üzemeltető is megjelenjen és minél több tesztmérkőzést rendezzünk, mivel a Puskás Aréna lesz az egyetlen új stadion az Eb-helyszínek közül. Emiatt kifejezetten kérték, hogy semmiképp se az első Eb-meccsel debütáljon az új Puskás, hanem az Eb-re már otthonosan üzemeljen a stadion a meccsnapokon és azok környékén.
Ha szóba kerül a 2020-as Európa-bajnokság, a közvélemény egy része elsősorban a Puskás-stadionnal foglalkozik, ami nem is csoda, mert 190 milliárd forintból épül meg.
A stadionnak külön költségvetése van és azt is tudni kell, hogy az UEFA teljes egészében kibérli. Kifejezetten örülnek annak, hogy új stadion lesz, mivel még egyetlen direkt szponzor sem lesz kint a skyboxok területén, nem kell foglalkozni ezek „kitakarásával” az Eb alatt. Az aztán majd az üzemeltető feladata lesz, hogy a stadionbérlésről, a biztonsági szolgáltatásról, a skybox-bérlésről, a cateringről és ehhez hasonló szolgáltatásokról – amiket már meghatároztak a pályázati anyagban – összeállítsa a büdzsét az UEFA-nak. Ami a mi részünkről fontos, hogy az UEFA ezeket a költségeket is megtéríti majd.
Ha ennyi mindent fizet az UEFA, akkor nekünk, magyaroknak mire kell költeni?
A fővárosnak lesznek nagyobb költségei, hiszen rájuk hárul a teljes szurkolói zóna kialakítása – de ebbe is besegít az UEFA.
Mégis, a stadionépítésen felül mekkora költségekkel kell számolni az Eb-rendezés kapcsán?
Arról beszéljen a főváros, de azt azért megjegyezném, hogy nem csak a kiadások nagyok, hanem a bevételek is. 240 ezer ember jelentős része külföldi turista lesz, akik több napra foglalnak majd szállást, nálunk étkeznek, vásárolnak ajándéktárgyat, stb.. Budapestnek ugyan nagyobb kiadás az Eb, de óriási bevételi forrás is. És Budapest nagyon vonzó város.
Egyre több helyen fáznak a gondolattól, hogy nagyszabású sporteseményt rendezzenek, ezek után az UEFA előrukkolt azzal az ötlettel, hogy 12 különböző városban legyen a 2020-as Eb. Költséghatékonyabb ez a lebonyolítás?
Az UEFA-nak nem, nekik a hagyományos lebonyolításhoz képest nagyon nagy plusz költséget jelent ez az Európa-bajnokság, ha magát az eseményt nézzük, lehet, nem lesz nyereséges. De Budapest, Magyarország összességében az Eb utáni években is élvezheti a rendezvény utóhatásait, ami anyagi értelemben is nálunk kamatozik.
Szakmai téren például egy budapesti Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája-döntő formájában?
Így van. Nagyon sokat segíthet ebben egy jó eseményszervezés, és miért ne sikerülne? Ezért vagyunk itt. Ebben az esetben az UEFA később jó szájízzel fogadná az újabb magyar pályázati anyagot. Ekkora eseményt még nem rendeztünk, de eddigi tapasztalataim alapján az UEFA és az ide látogató csapatok is szeretnek velünk dolgozni. Plusz a szurkoló is gondolhatja majd úgy, hogy olyan csodálatos város Budapest, hogy visszajön a családjával pár napra, vagy akár nyaralni.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
