Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Szabados Gábor sportközgazdász és Hegedűs Henrik futballszakíró, az Origo.hu munkatársa mondta el véleményét a Rangadó.hu érdeklődésére Joseph Blatter FIFA-elnök váratlan lemondásáról, és az így kialakult helyzetről. Mint ismert, az 1998 óta regnáló elnök újbóli megválasztása után négy nappal bejelentette, hogy mégsem folytatja és a későbbi időpontban sorra kerülő új kongresszusig előkészíti a terepet az utódja megválasztására.
A világ futballközvéleménye és a média – amely már a választás előtt követelte a svájci elnök távozását – örömmel, de meglepődve fogadta a hírt. Ismert, hogy a FIFA-kongresszus előtt jelenlegi és volt tisztviselőket tartóztattak le, Joseph Blattert pedig tanúként hallgatták meg a korrupciós ügyekben. De hogy pontosan mi és mikor hangzott el, ami alapján Blatter végül a távozás mellett döntött, azt senki sem tudja.
– Teljesen váratlan volt a döntés, nem gondolom, hogy a két esemény – az újbóli megválasztás és a lemondás – között történt volna bármi, aminek a hatására meggondolta magát – foglalta össze véleményét Szabados Gábor sportközgazdász. – Biztos vagyok benne, hogy Blatter már úgy indult el a választáson, hogy tudta, utána le fog mondani. Hogy miért, arra több válasz létezik. Hallottam olyan felvetést, hogy azért így csinálja, hogy a következő egy év alatt eltüntethesse a nyomokat. Én mégis inkább arra hajlok, egyszerű erőfitogtatás volt az egész: ha nem indul, úgy tűnt volna, mintha félne a vereségtől. Márpedig ő meg akarta mutatni, hogy simán meg tudja nyerni. Meg is nyerte. És ezután már átadhatta a hatalmat.
Hegedűs Henrik szakíró, az Origo.hu munkatársa szerint viszont egyértelműen a nagyobb erők késztetik meghátrálásra végül Blattert, mert természetesen az ügy gazdasági érdekekről (is) szól.
– Az amerikai igazságügyi minisztérium és a szövetségi nyomozóiroda, az FBI foglalkozott a FIFA korrupciós ügyeivel, ez pedig aligha véletlen. Látni kell, hogy az Egyesült Államok igen keményen készen állt harcba szállni ebben az ügyben, miután a FIFA többször is igen keményen az amerikaiak lábára lépett a futball gazdaságilag legfontosabb eseménye, a világbajnokság rendezési jogainak odaítélésekor. Ne feledjük, az USA – amely 1994-ben minden idők legsikeresebb világbajnokságát rendezte meg – pályázott a 2016-os és 2022-es vébére is. Mindkétszer vesztettek, Blatter gyakorlatilag megalázta őket a katari rendezés odaítélésével. Márpedig ez lehetett akár az utolsó csepp is a pohárban – véli a szakíró.
A következő kérdés természetesen az, mi jön Blatter után. Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a következő tisztújításig úgymond előkészíti a terepet – kérdés, ez valójában mit jelent, mennyi lesz a mozgástere a leköszönő elnöknek. És vajon ki jön utána?
– Ha egy „új Blatter” lép a helyére, akkor semmi sem változik. Nem is látom értelmét. És azt sem hiszem, hogy erre Blatternek szüksége lenne, egy majdnem nyolcvan éves emberről beszélünk – véli Szabados Gábor. – Hacsak nem arról van szó, hogy a háttérből akarna tovább irányítani. De nem nagyon látok olyan embert, aki hasonló súllyal tudná vezetni a szervezetet. Ahhoz, hogy a FIFA megújuljon és saját magát tisztára mossa a közvélemény szemében, egy Blattertől távol álló, új ember kell. Óriási médianyomás van a FIFA-n, mindenki a korrupcióval azonosítja őket. Hogy ez megváltozzon, ahhoz teljesen új vonalra lenne szükség.
Hegedűs Henrik szerint az időfaktor igazából nem számít innentől: ha a Blatter ellenes erők (szövetség?) mindenáron keresztül akarja vinni a tisztogatást, megteheti.
– Gondoljuk el, most gyakorlatilag napok alatt lezavartak olyan vizsgálatokat, amelyek egyszer csak megváltoztatták a helyzetet. Ha új viszonyokat akarnak, azt is megoldják, sokkal több idejük lesz rá. Nem lehet kérdés, hogy például Katartól elvehetik a vébét: erre sok idő van, ha meglesz az új elnök, az elnökség, és persze az új jelentkező, akkor nem lehet akadálya. Egy amerikai világbajnokság óriási jelentőségű lenne a sportág ottani fejlődését és a benne rejlő üzleti lehetőséget tekintve. Mondhatom azt is, egy 150 milliós korrupció leleplezése is aprópénz egy kis túlzással 150 milliárdos futballüzlethez képest – állítja Hegedűs, aki szerint viszont az oroszországi rendezést nem fenyegeti veszély, mert addig már túl rövid az idő és Putyinnal nem akarnak ujjat húzni a háttérben, ráadásul ott mégiscsak egy létező futballkultúra otthonáról van szó.
Szabados Gábor szerint a teljes igazságot a korrupciós ügyekkel és a kongresszus után/alatt történtekkel kapcsolatban sosem fogjuk megtudni, ahogyan azt sem biztos, miért akar még egy évig dolgozni Blatter (ha lemondott volna a tisztújítás előtt, egy levezető elnök vagy főtitkár végigvihette volna a procedúrát és már lenne új elnöke a FIFA-nak). A katari rendezés felmondása viszont szerinte egyáltalán nem lefutott dolog, az emberi jogi, civilizációs botránnyal együtt sem, ami az építkezéseket kíséri a sivatagi országban.
– Nyilvánvaló, hogy amíg Blatter volt az elnök, Katar érinthetetlen volt. Ez most változni fog. Idő van: hat-hét évvel a vébé előtt szokták kijelölni a rendezőt, akár a jövő év elején is megtehetik, ha addigra lesz új elnök. Igazából a nagy kérdés az, hogy akár a FIFA belső vizsgálata, akár külső nyomozás alapján találnak-e bizonyítékot arra, hogy a katari helyszín kijelölése során is korrupció történt. Ha igen, akkor mindenképpen újra kell tárgyalni. Ha viszont nem találnak, akkor nincs jogalap az elvételére. Persze, a munkások tragédiája felhozható. De majd legfeljebb változtatnak a körülményeken. Az erkölcsi alap egy dolog, de ne feledjük, nagyon komoly megkötött szerződések vannak, kötelezettség-vállalások, amiket nem lehet csak úgy felrúgni. Ahhoz jogi indok kell. Ezen áll vagy bukik a dolog. Nyilván, ha már nem Blatter az elnök, megvan rá a szándék és lehetőség, hogy ezeket a vizsgálatokat lefolytassák, de ne feledjük, itt nem csak Katarról van szó, hanem egy ázsiai projektről, ami a FIFA globális politikájának része, és amit például Michel Platini is támogatott… Ha tippelni kérne, ötven-ötvenre mondanám az esélyeket, hogy marad Katarban a világbajnokság, vagy nem. Ismétlem, a fő kérdés, hogy jogalapot találnak-e a szerződések felbontására – tette hozzá a sportközgazdász.
