Nemzetközi foci

Magyar legendák a görögöknél

Egykori játékosaink és edzőink is jelentős sikereket értek el a görög bajnokságban.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Vasárnap este Görögországgal játszik a magyar válogatott Európa-bajnoki selejtezőt a Groupama Arénában. A mieink az F-csoport harmadik helyéről várják a találkozót, míg a görögök négy meccs után mindössze egy pontot gyűjtve az utolsók. Akár ismerősök is összefuthatnak a pályán: Tőzsér Dániel korábban szerepelt a görög élvonalban, míg Pintér Ádám jelenleg is ott játszik.

Pintér mellett a magyar keretből ezúttal kimaradó Megyeri Balázs is hasznos tanácsokkal láthatta (volna) el a társakat, a görög Olimpiakosz kapusa ugyanis szintén közelről láthatja hétről-hétre a soros ellenfél honi labdarúgóit. Megyeri lassan öt éve, 2010-től erősíti mostani csapatát, és az egyik legsikeresebb magyar légiósnak mondhatja magát az ottani mezőnyben: 2011-ben, 2012-ben, 2013-ban és tavaly is bajnoki címet ünnepelhetett, a kupát pedig kétszer emelhette a magasba piros-fehér mezben.

Rajtuk kívül is több magyar játékos fordult meg Görögországban az elmúlt években: Németh Krisztián egyszeres bajnoknak mondhatja magát az Olimpiakosszal, és Szélesi Zoltán, Rudolf Gergely, valamint Torghelle Sándor is lehetőséget kapott az ottani bajnokságban, az 1980-as években pedig a többi között Esterházy Márton tapasztalhatta, milyen fanatizmus jellemzi a görög élvonalat.

Magyar gólzsákok egyszerre a pályán

Megyeriék előtt legutóbb 1989-ben járt díszes elismerés magyar játékosnak a hellén élvonalban. Boda Imre az Olimpiakosz Volosz játékosaként húsz gólig jutott a bajnokságban, amivel gólkirály lett az 1988-1989-es kiírásban. Boda érdemei vitathatatlanok a csapat bennmaradásában: együttese három ponttal kerülte el a kiesőzónát, összesen 36 gólt szerzett, vagyis a klub találatainak több mint a felét a magyar támadó jegyezte. A Volosz aztán a következő szezonban már nem úszta meg: Boda „csak” tíz gólt ért el – csapata harmincat jegyzett összesen –, így az utolsó előtti helyen végzett, és búcsúzott.

Utóbbi két idényben erősítette az Olimpiakosz csapatát Détári Lajos, aki mindkét alkalommal második lett a görög élvonal góllövőlistáján. Détári 15 találattal zárt Boda mögött 1989-ben, míg egy évvel később a Panionosz játékosa, Tomasz Mavrosz előzte meg: 22 gólt lőtt, míg Détári húszig jutott. Csapatszinten utóbbi évben érte el legnagyobb sikerét a világ akkori legdrágább játékosának számító labdarúgó. Görög Kupát nyert a Komora Imre vezette együttessel, amelyben komoly szerepet vállalt: két gólt lőtt az OFI Kréta elleni, 4-2-es sikert hozó döntőben, de már az elődöntőben és a negyeddöntőben is eredményes volt három alkalommal. A kupa akkori kiírásában nyolc gólig jutott, ezzel társgólkirály lett.

Edzőként voltak sikeresek

Az imént említett Komora tehát szakvezetőként Görög Kupát nyert, de rajta kívül is több magyar edzők ért el sikereket.

Künsztler József görög bajnoki címig vezette a Panathinaikoszt 1930-ban, míg az athéni pontvadászatot 1929 és 1939 között hatszor nyerte meg vele az együttes. Künsztler egyébként később Cipruson is maradandót alkotott: nyolcszor nyert bajnokságot és ötször kupát az APOEL csapatával, ami máig rekord a szigetországban.

A következő nagyobb sikereket Csaknády Jenő érte el a hatvanas évek elején, illetve végén. 1962 és 1963, valamint 1967 és 1968 között irányította az AEK Athén csapatát, amellyel mindkétszer megnyerte a bajnokságot, így máig az együttes egyik legsikeresebb trénerének számít.

Szintén dolgozott az AEK csapatánál Puskás Ferenc, ám a legendás Aranycsapat klasszisa nem ott tett szert legnagyobb szurkolótáborára Görögországban. Puskás 1970 és 1974 között a Panathinaikosz vezetőedzője volt, amellyel kétszer nyerte meg a bajnokságot. Csapata a nemzetközi porondon is kiemelkedőt alkotott: első görög klubként jutott el a BEK fináléjába, ahol a világhírű Ajaxtól kapott ki 2-0-ra.

Olvasói sztorik