Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Utolsó csoportmérkőzését Szlovákia ellen játszotta a magyar női válogatott a Horvátországban zajló Istria Kupa nemzetközit felkészülési tornán. A mieink az írek elleni döntetlen és az osztrákok elleni egygólos vereség után 3-1-re kikaptak északi szomszédainktól.
A mieink megfogyatkoztak az elmúlt napokban, Jakabfi Zsanett tüszős mandulagyulladása miatt már visszautazott Németországba, Zeller Dóra pedig bemelegítés közben sérült meg, így rá sem számíthatott Markó Edina szövetségi kapitány.
A szlovákok némi mezőnyfölényt harcoltak ki a mérkőzés elején, de a 13. percben a mieink szereztek vezetést: Vágó Fanni beadása után Zágor Bernadett érkezett jó ütemben, és kapásból a jobb sarokba pörgetett (1-0). A gól túlságosan megnyugtatta csapatunkat, a szlovákok már a 21. percben egyenlítettek, igaz, ehhez kellett egy erősen vitatható játékvezetői ítélet is, ellenfelünk egy teljesen szabályosnak tűnő felszabadításunk után tizenegyeshez jutott, amit értékesített (1-1).
Az egyenlítés megzavarta a magyarokat, szétesett a játékunk, túlságosan magunkra húztuk az ellenfelet, a szlovákok pedig a 27., majd a 29. percben átjátszották a védelmünket és előbb átvették a vezetést, majd gyorsan növelték is előnyüket (1-3).
A szünetben rendeztük a sorainkat, a második félidőben már nagyrészt a szlovák térfélen zajlott a játék, a kapunk egyáltalán nem forgott veszélyben. Hiába támadtunk sokat, az egy-két igazán veszélyes helyzetünket nem tudtuk gólra váltani, így az eredmény a második félidőben nem változott, a szlovákok 3-1-es győzelmet arattak – tudósított az MLSZ honlapja.
– Az első két mérkőzés megviselte a társaságot, el is fogyott a keretünk az utolsó meccsre, csak két cserejátékost tudtunk bevetni a találkozón – mondta Markó Edina. – Nem kezdtünk rosszul, de a gólunk után túlságosan megnyugodtunk, elhittük, hogy magabiztosan megnyerhetjük a mérkőzést, azonban egy nagyon jó szlovák csapat volt az ellenfelünk, amely kihasználta a fegyelmezetlenségeinket, és a harmincadik percre eldöntötte a mérkőzést. A második félidőre rendeztük a sorainkat, feljavult a védekezésünk, de hiába játszottunk fölényben, érezhető volt, hogy a támadósorból alapembereink hiányoznak, és a fáradtság is meglátszott a játékosokon. A mérkőzés legnagyobb tanulsága, hogy egy percre sem lankadhat a koncentrációnk, és a vezető gólunk után mutatott fegyelmezetlen játékot semmilyen körülmények között sem engedhetünk meg magunknak.
