Nemzetközi foci

Hajnal továbbra sem játszhat

A német másodosztályú Ingolstadt légiósa jelenleg a bordatörése utáni rehabilitációját végzi.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Hajnal Tamás 149 alkalommal szerepelt a Bundesligában, és 59 válogatott meccsen képviselte a magyar színeket. Manapság, 33 évesen a német másodosztályú Ingolstadt játékosa, de nagyon kevés lehetőséghez jut. A spox.com oldalon olvasható interjúban németországi karrierjéről mesélt, és szóba került a Borussia Dortmund sikeredzője, Jürgen Klopp is.

– Tizenhat éves volt, amikor Németországba költözött. Mennyire volt nehéz ez az időszak, amikor elhagyta az otthonát?
– Nem voltak ilyen gondolataim. Főleg a sikerek jártak a fejemben, hiszen Németország kilencvenhatban Európa-bajnok volt, a Borussia Dortmund egy évvel később megnyerte a Bajnokok Ligáját, a Schalke pedig az UEFA Kupát. Nekem lehetőségem volt váltani, egy ilyen nagy klubhoz szerződni – még ha csak az utánpótlásba is –, és nagyon szerettem volna kihasználni ezt a lehetőséget. Odahaza már játszottam az első osztályban – mondta Hajnal Tamás.

– Magyarország elhagyása mennyire volt fontos a profi labdarúgóvá válás szempontjából?
– Akkoriban még nem feltétlenül ezen volt a hangsúly, hiszen a profi pályafutás még túl messze volt számomra. A döntő tényező a mentalitás Németországban. Ezt sokszor csodálják Magyarországon, alapvetően ennek akartam megfelelni.

– Milyen támogatást kapott a változás után?
– A családom természetesen mindig is sokat segített, azonban már viszonylag fiatal korban, tizenkét évesen Budapestre kerültem, és két évig egy befogadó családnál laktam. Aztán elmentünk egy bentlakásos iskolába. Természetesen voltak nehéz időszakok, de a kiköltözés után, Németországban már nagyon jó volt.

– Hogy ment a nyelv eleinte?
– Már az általános iskolában is tanultam németül, de ez nem volt valami hatékony, és bele kellett húznom. Egy kicsit bonyolultabb volt, mert akkoriban még nem voltak olyan bentlakásos akadémiák Németországban, mint manapság. A Schalke biztosított számomra egy némettanárt, vele tanultam háromszor egy héten.

Összesen hét évet töltött Gelsenkirchenben, de egy ideig nem került be az első keretbe, a profik közé. Nagyon komoly volt a verseny, de Marc Wilmots rengeteget segített neki, így egy kisebb kitérő után sikerült az áttörés. Ez pedig a belga Sint-Truiden volt.

– Nem volt ez egy kisebb visszalépés?
– Nem, a belga liga nagyon jó iskola. Onnan letten hosszú távon válogatott, és ez a lépés fizikailag is nagyon hasznos volt, mielőtt visszatértem Németországba.

– Kaiserslauternben és Karlsruhéban csak egy évig maradt. Miért?
– Mindkét klub megpróbált hosszú távú szerződést kötni velem, de nem tudtunk megállapodni. Ez soha nem volt szándékom, mert mindig lépésről lépésre terveztem a pályafutásomat. A célom az volt, hogy minden csapatban fejlesszem magamat. A Dortmund is egy logikus lépés volt.

– Az egy érdekes átigazolás volt, mert Thomas Doll szemelte ki, de menesztették, és az érkezéskor már Jürgen Klopp volt az edző. Jelentett ez problémát önnek?
– Nem. Doll valóban ragaszkodott hozzám, de valójában Michael Zorc sportigazgató és Hans-Joachim Watzke ügyvezető győzött meg, hogy menjek Dortmundba. Szerettem volna Doll irányítása alatt játszani, de ugyanígy voltam Klopp-pal is.

– Miért nem szerepelt olyan jól a Dortmund akkoriban, mint korábban?
– A klub nehéz időszakon ment keresztül, így az elvárások sem voltak olyan hatalmasak. Klopp új filozófiát honosított meg, amellyel kapcsolatban komoly várakozások voltak, de a célokat szándékosan alacsony, reális szinten tartottuk.

– Doll klasszikus játékmesterként tervezett önnel. Mennyire volt nehéz az átállás Klopp érkezése után?
– Kezdetben ki kellett találni az új szerepkörömet. Ugyanakkor Klopp érkezésével a játékrendszer is viszonylag gyorsan megváltozott. Amikor négy-négy-kettes felállásban játszottunk, az már lényegesen előnyösebb volt számomra. Mindent összevetve azt mondanám, ez mindkét fél számára megfelelő volt. Sokat beszélgettem Dortmundban az edzővel, és sokat tanultam tőle.

– Kétezer-kilencben elszakadt az ínszalagja. Gondolja, hogy más lett volna a Dortmundban eltöltött időszaka a sérülés nélkül?
– Ezt nehéz megmondani, de azt hiszem, így van. Az első két évben rendszeresen játszottam, aztán jött a sérülés, és a több hónapos kihagyás. Ezt követően már nem voltam olyan jó formában, mint korábban.

– A Dortmund kétezer-tizenegyben bajnok lett, de abban a szezonban egy percet sem töltött a pályán. Hogy érezte magát?
– Szemtanúja voltam az egész csapat fejlődésének, a klub reneszánszának kétezer-nyolctól. Én is bajnok lettem, és ha nem megyek el Stuttgartba, néhány percet biztosan kaptam volna.

– Kölcsönadták a Stuttgartnak, amely a kiesés ellen játszott, ön pedig egyenesen kivirágzott!
– Nem voltam biztos benne, hogy rögtön jól fogok teljesíteni, mert előtte sokáig nem játszottam. Nagyon jól éreztem magam, és képes voltam gyorsan segíteni a csapatnak.

– A búcsú viszont keserű volt, a szurkolók kifütyülték.
– Nem minden igaz abból, amit akkor leírtak. Sokszor tisztázni akartam a dolgot, de a bulvársajtó felfújta az ügyet. Kiemelt a sajtó, mindenféle igazságtartalom nélkül, érthetetlen volt számomra az egész. Amikor aztán az ilyen szóbeszéd szárnyra kap, már nem lehet megállítani. Megpróbáltam megvédeni magam, de nem jártam sikerrel.

– Manapság is foglalkozni vele?
– Ez már a múlt, de természetesen nem múlt el bennem nyomtalanul, mert egyszerűen nem igaz. Ez sok kárt okozott nekem. Próbáltam védeni magamat, de nem jártam sikerrel.

– Most Ingolstadtban játszik, de a sérülése miatt eddig csak ritkán léphetett pályára. Hogyan ítéli meg a jelenlegi helyzetét?
– A jelenlegi helyzetemet nagymértékben befolyásolták a sérülések. Jelenleg a bordatörésem utáni rehabilitációm zajlik, mindent megteszek, hogy minél előbb visszatérhessek. Aztán majd meglátjuk, mit hoz a jövő.

– Karrierje elején a klasszikus tízes posztján játszott. Gondolja, hogy a játékmester fokozatosan ki fog halni a fociból?
– Az egész játék óriási mértékben megváltozott. Az egyik legfontosabb, hogy nagyon rugalmas kell lenni, és a fizikai elvárások is jelentősen megnőttek. A játékosok feladata nagyon változó. Ennek ellenére sokkal több kreatív játékos van a pályán most, mint korábban.

– Mik a tervei a visszavonulása után?
– Biztos, hogy maradok a labdarúgás világában. Már megszereztem Magyarországon az A-licencet edzőként, ez az első, apró lépés a céljaim felé.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.