Nemzetközi foci

„Nem marcangoltam önmagam”

Kassai Viktor nem másokban keresi a hibát; a pályán nyújtott teljesítményével emelkedne ki.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Kassai Viktor a világ egyik legjobb játékvezetője. A magyar bíró közreműködött már többek közt Bajnokok Ligája-döntőben, világbajnoki eldöntőben, illetve olimpiai fináléban is. Felsorolni is nehéz lenne a rangos mérkőzéseket, amelyeken eddig tevékenykedett. A világbajnokságon azonban nem lesz ott a magyar játékvezető, mert a FIFA nem választotta be a kilenc európai bíró közé, akik utazhatnak Brazíliába…

A DigiSport csütörtök reggeli adásának vendégeként Kassai Viktor elmondta: még nem tett le arról, hogy világbajnokságon bíráskodjon.

– Tizenöt éve mutatkozott be az NB I-ben. Jobb lett a foci játékvezetői szemszögből?
– Más lett. Túl könnyű lenne azt mondani, hogy jobb lett, hiszen az ember mindig nosztalgikus, és visszasírja a régi időket. Ma reggel, amikor felébredtem, rájöttem, hogy március huszadika van, és ma van tizenöt éve, hogy bemutatkoztam az NB I-ben. Visszapörgettem mindent – kezdte Kassai Viktor.

– Izgult?
– Persze. Amikor valaki debütál, akkor mindig ilyen érzések vannak benne. Akkoriban még több néző volt, amit egy kicsit visszasírok.

– Hányan voltak az első meccsén és mennyire szidták?
– Zalaegerszegen volt a mérkőzés, ahol mindig sok néző volt. Úgy emlékszem, hogy tízezren voltak, és jól is ment a ZTE-nek, hiszen a harmadik-negyedik helyen állt akkoriban. Abban az időben még Détári Lajos, Bérczy Balázs, Vlaszák Géza, vagy éppen Ferenczi István játszott a csapatokban. Ezek olyan nevek, akik most már inkább edzőként dolgoznak. Nem ma volt, ezt bizonyítja azt is, hogy én is öregszem, de szerencsére még mindig a pályán tudok lenni.

– Mit csinál a nyáron? Megtervezte már, hogy a barátnőjével hová megy nyaralni?
– Még nem, de már gondolkodunk rajta. Sajnos egy nem várt forgatókönyv valósult meg. Nem szerettem volna nyaralni menni idén, de az élet ezt hozta. Több olyan játékos is van, aki elmehet nyaralni, pedig ott lenne a helye a világbajnokságon. Sajnos egyre több játékos van, aki sérülés miatt kénytelen kihagyni az eseményt, de vannak, akik nem tudták kvalifikálni magukat a csapatukkal. Vannak ilyen játékvezetők is, akik egyéb okok miatt nem tudtak kikerülni.

– Játékvezetőkből is össze lehetne állítani egy olyan erős csapatot, mint a hiányzó futballistákból?
– Európából szinte hasonlót, még ha nem is ugyanolyan erőset. Más kontinenst nem ismerek annyira, de szerintem az európai mezőny kellőképpen erős ahhoz, hogy ha ki kéne állítani egy B-csapatot, akkor nem vallanának szégyent.

– A kora miatt van oka aggódni? Ez volt az utolsó lehetősége?
– Szerintem nem. A korom miatt még nagyon sok minden benne lehet az én pályafutásomban. Az, hogy régóta csinálom, egy dolog, de szerintem még jó néhány év előttem lehet. Fontos, hogy a sérülések elkerüljék az embert, és fizikálisan is jó szinten tudjon maradni. A mai játékvezetésben top fizikummal kell rendelkezni, hiszen húszéves játékosokkal kell felvenni a versenyt. A korom semmiképpen sem hátrány. Igaz, nem is előny, de ezen nem fog múlni, hogy kapok-e szerepet.

– Akkor egy Európa-bajnokság még biztosan, és akár egy világbajnokság is benne van a pályafutásában?
– A labdarúgásban semmi sem biztos, de benne lehet. Ezek reális célok, de hogy realitás legyen, azért sokat kell dolgozni.

– A személyes teljesítményén múlt a lemaradása a vébéről?
– Nem marcangoltam önmagam, de tudom, hogy igen. Mi kellőképpen önkritikusak vagyunk. Állítólag a játékvezetők sosem vallják be a hibáikat. Mi nem ilyenek vagyunk. Tudjuk, hol hibáztunk. Tudjuk, hogy ha jobban szerepeltünk volna egyénileg, és csapatszinten is, akkor nagyobb esélyünk lett volna kijutni. Ezzel mi tisztában vagyunk. Úgy gondolom, hogy nem szabad másra hárítani a felelősséget.

– Ki az a személy, akinek a legőszintébben bevallja a hibáit?
– A kollégáim. A szűk stáb és a vezetők, akik a legközelebb állnak hozzám. Magunkat csapnánk be, ha nem lennénk kellően önkritikusak. Meg kell beszélni a problémákat. Kifelé is el kell tudni ismerni, ha éppen olyat hibáztunk. Fontos, hogy nem minden ítéletünk rossz. Nem mindig hozunk rossz döntéseket, de ha hibázunk, akkor önkritikusak vagyunk, és bevalljuk a hibáinkat.

– A világbajnokságon kevesebb az európai bíró, ami már alapból hátrány. De sokan sportdiplomáciai bukásnak tartják, hogy nem utaznak a vébére…
– Szerintem a legfontosabb a pályán való teljesítmény lehetett, illetve az, hogy kevés volt a hely az európai bíróknak. Az biztos, hogy kiemelt státuszuk van azoknak a kollégáknak, akik erősebb futballnemzetből érkeznek. Garantált helye volt a német, spanyol, olasz és az angol játékvezetők egyikének. Biztos volt, hogy ebből a négy európai nemzetből lesz képviselő a vébén, így még kevesebb hely volt. Az egyéb országoknak már csak öt hely maradt. De fontos a teljesítmény, és hogy miként szerepelünk a pályán.

– Melyik játékvezetőt tartja a legjobbnak? Kinek szurkol, hogy megkapja a vébédöntőt?
– Vannak kollégák, akikkel nagyon jó kapcsolatot ápolok, főleg mert már kint voltak az előző világbajnokságon, vagy együtt voltunk különböző felkészüléseken. Mindenkinek szurkolok, hiszen nekem attól nem lesz jobb, ha valakinek rosszul megy. Azért szurkolok, hogy ne a játékvezetésről szóljon a világbajnokság, hiszen az begyűrűzik lefelé is. Ha negatív a bírók megítélése külföldön, az átragad Magyarországra is. Szeretném, hogy jól szerepeljenek, és azoknak, akikkel együttműködtünk – mint Howard Webb, vagy az üzbég Irmatov –, külön szurkolok.

– Ha a gólbírót előbb kezdték volna alkalmazni, az megkönnyítette volna a helyzetét?
– A világbajnoksággal kapcsolatban nem hiszem, mert nem egy szituáció alapján ítélnek meg minket, hanem folyamatosan nézik a teljesítményünket. Ezek teoretikus kérdések, hogy mi lett volna. ha? Mi lett volna, ha hatvanhatban lett volna gólbíró? Ezzel a kérdéssel szerintem nem kell foglalkozni, hanem csak előre szabad nézni.

– Minden komolyabb verseny előtt felhívják a bírók figyelmét bizonyos direktívákra, amelyek fontosak a játékvezetés szempontjából. A Bajnokok Ligája mostani bírói felfogása hatással lesz a világbajnokságra?
– Pontosan. Senki ne gondolja, hogy a játékvezető maga dönti el, hogyan vezeti a mérkőzést. Nagyon keményen szabályozzák, hogy milyen szempontok alapján kell megítélni különböző szituációkat. Pici különbség lehet, hiszen a FIFA és az UEFA apró dolgokban eltérhet egymástól. Lehetséges, hogy minimális különbségek lesznek, de a nagy dolgok változatlanok maradnak. A testi épség védelme a világbajnokságon is kiemelt szerepet fog kapni, illetve fontos lesz a sportszerűtlenségek elkerülése, vagy azoknak a megfelelő büntetése.

– A mérkőzéseken egyre több a reklamálás. A játékosokkal való hosszabb konzultáció jót tesz a futballnak?
– Sajnos a futball egy ilyen sportág. Itt van idő rá, hogy a játékosok elmondhassák a véleményüket, és sajnos el is mondják. Ez nem egy olyan sportág, ahol nem lehet hozzászólni a játékvezetőhöz, de úgy gondolom, nem is az a cél, hogy ne szóljanak hozzánk. A kellő kommunikáció megengedett, attól függ, hogy milyen stílusban és milyen hangerővel mondja ezt a játékos. Ne mondja túl agresszíven, nem mondja túl sokáig, mert az mindenképpen aláássa a játékvezető tekintélyét. Ha játékos megtalálja azt a stílust, amivel kérdez, annak van helye a pályán.

– Egy Bajnokok Ligája-meccs alatt körülbelül hányszor áll szóba a játékosokkal?
– Sokszor. Nagyon sokan azt gondolják, hogy csak egyszer-egyszer szólunk a játékosnak, de rengetegszer kell szólni úgy, hogy a külvilág szinte nem is látja. Ha elszaladok egy játékos mellett, lehet, hogy csak egy szót mondok neki, hogy jelezzem, láttam, ami történt. A játékvezetés egy folyamatos kommunikáció a játékosokkal, mert nem csak a faultokat fújjuk le, hanem próbáljuk megelőzni a következő faultokat. Próbáljuk a játékost beterelni abba az irányba, amibe szeretnénk. Ez sokszor észrevehetetlen. Lehet, hogy csak az ellenőr látja, aki maga is játékvezető volt, hogy pont azért sodródik a játékvezető egy olyan játékos felé, aki három perccel előbb elkövetett egy szabálytalanságot. A külvilág csak azt látja, ahogy fegyelmezünk, de nagyon nagy munka van ebben egy mérkőzés során.

– A kérdések gyakoribbak, vagy inkább az indulatos megállapítások?
– Inkább a megállapítások. Ritkábban kérdeznek. Inkább elmondják a véleményüket. De nincs is ezzel gond, amíg kellőképpen kulturált, és normálisan van kommunikálva.

– Milyen változásra számít a játékvezetői felfogásban a brazíliai világbajnokságon?
– Nagy dolgokra szerintem senki ne számítson. Nem hiszem, hogy kifordulna a négy sarkából a játékvezetés. Az érdekes lehet, hogy a sprayt, amivel kijelölik a kilenc métert, vállalják-e a világbajnokságon. Próbálkozások már voltak. Sok változást ne várjunk. Az meg, hogy milyen apróságok lesznek, az úgyis a vébé előtt dől majd el, amiről a játékvezetők ott kapnak majd értesítést. Nézze mindenki a meccseket, és majd megtudjuk, hogy mik a legújabb trendek és az újdonságok.

Olvasói sztorik