Öt forduló elteltével a harmadik helyen áll a másodosztályban a ZTE FC. A zalaegerszegi csapat irányítását a nyártól a korábbi sikerkovács, Csank János vette át, irányításával eddig három győzelem mellett egy döntetlent és egy vereséget számlálnak. A korábban a többi között a Vác, a Ferencváros és magyar válogatott élén is dolgozó tréner a Rangadónak értékelte a zalaiak eddigi szereplését.
– A teljesítményünkkel nincs probléma, de az eredményességgel lehetne, gondolok a Szigetszentmiklós elleni meccsre. Bár nehéz meccs volt, hiszen műfüves pályán, nagy melegben játszottunk, de a körülmények alakulása miatt azt mondom, ott buktunk két pontot. A kilencvenharmadik percben tizenegyeset hibáztunk. Ez a két pont, ami úgy igazán hiányzik. Nem ártott volna, ha ott nyerünk, de tulajdonképpen a szereplésünkkel és a mutatott játékkal nagyjából elégedett vagyok. Nyilván mindig kell javítani, és mindig van is miben, de összességében eddig nem teljesítünk rosszul – mondta Csank János.
– A Gyirmót, a Mezőkövesd és a Zalaegerszeg tartózkodik jelenleg az élmezőnyben. Kijelenthetjük, hogy kirajzolódtak az erőviszonyok?
– Vannak azért még a háttérben csapatok, a Szolnok például kimondta, hogy fel akar kerülni. Egyértelmű, hogy ez egy hosszútávú verseny, nagyon sok meccs van hátra. Biztosan lesz még kavalkád a pályaválasztás-cserék miatt is, nehéz kiszámítani, mi lesz a végén. A mögöttünk lévő csapatok ellen nem nagyon szabadna hibázni, és nyilván a rangadókon sem. Elég sokszor nem csak a rangadók döntenek, hanem hogy a többiekkel megvívott kemény csatákból miképp tudunk kijönni.
– Milyen céllal vágott neki a szezonnak a ZTE?
– Zalaegerszegen titkon sosem lehet más cél, mint a feljutás, de kimondott célként, hogy most tutira fel kell jutnunk, ez nem lett megfogalmazva. Le is szögeztem, ha ez a cél, akkor nem jövök, hiszen a csapat a nyolcadik helyen végzett tavasszal. Sokat kellett volna igazolni, és már nem is ismertem annyira a játékosokat. A nyolcadik nem annyira veretes helyezés, tehát nem hittem volna, hogy egyből benne van a csapatba a feljutás. Most kétéves tervben gondolkozunk, ezalatt meg kell erősíteni a csapatot, és utána kell megcélozni az NB I-et. Rengeteg munka van még hátra, sok fiatal van, akiket megpróbálunk beépíteni. Vannak, akik már játszanak, de nem azért, mert fiatalok, hanem azért, mert jók. Próbálunk ott lenni az élbolyban, de még egyszer mondom, hogy hosszútávú a verseny, vannak feltörekvő csapatok, akik ugyanúgy gondolkodnak, mint mi. Kemény csörte lesz, de ez így normális.
– Korábbi szövetségi kapitányként miképp látta a válogatott elmúlt két találkozóját? Elégedettek lehetünk a megszerzett egy-egy ponttal?
– Ez a két meccs számomra egyértelműen mutatta, hogy a miénk a leggyengébb csoport a selejtezősorozatban. Az utóbbi idők leggyengébb román, finn és görög válogatottjával nézünk farkasszemet, az ötödik kalapból kikerülő északírekről pedig nem is szeretnék beszélni. A görögök várakozáson aluli szereplése és a románok futballválsága nagyon jól jött nekünk, illetve a finnek is most zakkantak meg. Soha nem mondtam, hogy probléma, ha a magyarok nem jutnak ki, de ez azért most hatalmas sansz. Még egyszer ilyen gyenge ellenfelekkel nem fogunk játszani. Most kicsit „tutisták” voltunk, vagy nem mertünk úgy játszani, hogy nyerni tudjunk, és nyilvánvalóan szerencsénk sem volt. Nyeregetni kellett volna, mert ilyen sansz – hogy kettő kijut, plusz a legjobb harmadik, plusz pótselejtező – csak a mesében van… Ilyen körülményeket az utóbbi harminc évben még nem teremtettek futballcsapatoknak, és ezt ki kell tudni használni. Remélem, sikerülni fog.
