Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
„Nincs értelme a feljutásról álmodozni” – nyilatkozta az NB II rajtja előtt a meggyengült, megfiatalodott kaposvári állománnyal kapcsolatban Márton Gábor. A Rákóczi vezetőedzője nem panaszkodott, csak rögzítette a tényt, nem tudták az elképzelések szerint megerősíteni a csapatot. Ám úgy tűnik, akikkel lehet, azokkal tud is dolgozni a tréner, mert a Kaposvár jelenleg dobogós helyen áll az NB II-ben.
– Soha nem szoktam helyezésben meg pontokban gondolkodni, továbbra is tartom, amit korábban mondtam. A csapat fiatal, elég hullámzó a teljesítménye, de van egy munka, amiben a kollégáimmal együtt hiszünk. Sok meccs van még hátra, megjósolhatatlan, hova jutunk, majd talán félévkor kirajzolódik, mennyit fejlődtünk, hol tartunk – mondta most a Rangadó.hu érdeklődésére Márton Gábor.
A Rákóczinál a hozzáállással nincs gond, Szanyó Károly, a Vasas edzője is kiemelte, miután csapatát a Kaposvár fosztotta meg veretlenségétől: a zöld-fehérek egyszerűen jobban akarták a győzelmet.
– Nálam a motiváltság egy játékosnál az alap, akit nekem kell motiválnom, hogy futballozzon, azzal baj van – mondja erre Márton Gábor. – Bizonyos mérkőzéseken ki lehet egyenlíteni a tudáskülönbséget fegyelemmel és nagyobb akarással, motivált játékkal. Ilyen meccs volt nekünk a Vasas elleni. Aztán elmentünk Balmazújvárosba és teljesen más arcát mutatta a csapat, most az Ajka ellen viszont megint jók voltunk. Vannak játékosaim, akiket nem nagyon tudok pihentetni, elég kevesen vagyunk. Természetesen örülünk neki, hogy ennyire vevők a játékosok arra, amit akarunk. Oda vezethető ez vissza, hogy olyan embereket válogattunk, akik ehhez megfelelő anyagok – akik nem voltak oda valók, már nincsenek az öltözőben. Így aztán lehet követelni a játékosoktól, nem megy el az energia a fegyelmezésre.
Kaposváron tavaly sokan elfordultak a csapattól, őket is vissza kellene csábítani a lelátóra. Vannak jelek, hogy erre alkalmas lehet az idei együttes.
– A közönség mindig akkor érzi magáénak a csapatot, ha jól szerepel – szögezi le a tréner. – A kaposvári közönségre egy szavunk nem lehet, nem csak a Vasas ellen voltak kint sokan, egyik-másik NB I-es csapattal is felvesszük a versenyt a nézőszámunkkal. Szurkolnak, olykor olléznak, ott vannak mögöttünk. A közönség mindig szereti az olyan csapatot, amelyik ha nem is játszik feltétlenül jól, de hajt és küzd. Nem utolsósorban elég sok helyi gyerek van most itt, az elmúlt időszakban pedig pont az volt a probléma, hogy túl sok olyan külföldi is megfordult a csapatban, akik nem jelentettek erősítést.
Márton nem hajlandó messzebbre tekinteni a kelleténél és nem gondolja, hogy néhány győzelemtől favorit lett a csapata a másodosztályban. A lényeg, hogy az öltözőben rend legyen és mindenki megmaradjon realistának.
– Tartom, hogy nem célunk a feljutás, persze nyilván baj sem lenne. Próbálok mindig realista lenni, a játékosaimnak is ezt szoktam tanácsolni. Ha nyerünk, akkor sem dicsérek, ha valami szar volt – de ha kikapunk, akkor sem vezénylek büntetőedzéseket. Igyekszünk mindig az öltözőn belül rendezni a dolgokat. Hála istennek elég hamar eljutottunk odáig, hogy a játékosok tudják, mikor minek van itt az ideje. Jelen pillanatban nincs realitása annak, hogy a feljutásról beszéljünk. Vannak nálunk erősebb csapatok. Persze láttuk, nem mindig a papírforma számít. Jelenleg a legkomolyabb gondom, hogy nem tudom, a fiatalok hogy bírják a sorozatterhelést, mennyire lesz hullámzó a teljesítményük – mondta végül Márton Gábor.
