NB II

Sipeki István visszavonul

A 35 éves középpályásnak nem gerincsérve van, annál sokkal rosszabb és veszélyesebb a helyzet.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Befejezi sportpályafutását a Szolnoki MÁV FC jelenlegi, a Paks, a Diósgyőr, a Siófok, a Videoton, a Vác, illetve a görög Panahaiki korábbi középpályása, a 35 éves, egri születésű Sipeki István. Az NB II-es szolnokiak vezetőedzője, Kis Károly csapatkapitányként számított rá, ő pedig tervezte, hogy néhány évet eltölt még a pályán, de a napokban derült égből villámcsapásként jött a hír: olyan gerincsérüléssel bajlódik, hogy a nagyobb baj elkerülése érdekében azonnali hatállyal kénytelen befejezni pályafutását.

– Nem ilyen befejezésről álmodoztam. Bár már harmincöt éves vagyok, úgy terveztem, még néhány évet eltöltök a futballpályán, majd közben megszerezve a szükséges papírokat, edzősködésre adom a fejem. Hát nem így alakult – mondta a Szolnoki MÁV FC honlapján Sipeki István, akinek a gerince a hétköznapi élethez tökéletesen rendben van. – Sajnos nem gerincsérvem van. Sokkal rosszabb, veszélyesebb a helyzet. Két csigolyám, a negyedik és az ötödik síkban csúszott el egymástól, és félő, hogy egy ütközés után tovább távolodnak, a mögöttük futó idegek pedig ezáltal megsérülnek, vagy éppen elszakadnak. Na, annak lenne igazán súlyos következménye! Az orvosok szerint műthető ugyan ez a sérülés is, de semmi biztosíték nincs rá, hogy a versenysportra alkalmas lenne a gerincem, emiatt nem is javasolják a beavatkozást. Ígéretük szerint a hátizom állandó erősítésével, tornájával viszont a civil életben nem lesz vele problémám.

A szakemberek szerint nem egy sérülés, egy ütközés, egy rossz mozdulat következményéről, hanem veleszületett rendellenességről van szó, amely most vált krónikussá. Elmondásuk szerint egyébként egyre inkább népbetegséggé válik ez a fajta gerincprobléma, de csak nagyon kevesen tudnak róla, mivel a hétköznapi életben az egyszerűnek tűnő derékfájáson kívül nincs egyéb jele.

– Korábban, Pakson is fájt időnként a derekam, de akkor még kezdődő gerincsérve gyanakodtak. Tulajdonképpen egészen idén tavaszig gond nélkül tudtam vele játszani. A téli felkészülés alatt sem volt semmi különösebb jele, bár egyszer-kétszer a bemelegítés után erősödtek a fájdalmak. A tavaszi első öt fordulóban még kezdőként léptem pályára, aztán a kozármislenyi találkozón cserét kellett kérnem, ott ért véget a pályafutásom.

Sipeki elmondása szerint a szolnoki vezetők nagyon rendesek, marasztalják, számítanak rá edzőként. Már kapott is egy gyerekcsapatot, a nyolcéves munkájába kapcsolódott be. Ennek ellenére még nem dőlt el végérvényesen, hol folytatja, hiszen Szolnok mellett otthon van Pakson, Vácott, Diósgyőrben, és a szülei révén Egerben is.

Pályafutása során 324 NB I-es, körülbelül ötven NB II-es meccset játszott. Végigjárta az összes korosztályos válogatottat, ezüstérmes volt az élvonalban, Ligakupát nyert, szerepelte és gólt is rúgott az Európa Ligában.

Olvasói sztorik