Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Emlékezetes szezont tudhat maga mögött a Szolnoki MÁV FC, amely az NB II Keleti-csoportjának második helyén végzett, miután kiesett az élvonalból. Sokáig az azonnali visszajutás tűnt a legvalószínűbbnek, hiszen remekül rajtolt a csapat, egyedül a Békéscsaba tudta tartani vele a lépest. A téli szünetben ment a nagy számolgatás, de aztán fantasztikus győzelmi sorozatának köszönhetően a semmiből előtört az Eger, és feljutott az NB I-be, a Szolnoknak pedig maradt az ezüst, amelyről döntse el mindenki magában, hogy ilyen helyzetben szépen csillog-e…
Az egriek sikeréhez persze kellett a szolnokiak botladozása is, Romanek János vezetőedző mégis azt mondta a játékosainak, hogy legyenek büszkék erre a második helyre. A tréner a Rangadó.hu érdeklődésére elmesélte, a következő idényben sem lesz kimondott cél az első hely megszerzése, de természetesen ezúttal is ott szeretnének lenni az élmezőnyben.
– Újult erővel látott munkához a csapat?
– Három hét volt a szünet, mondtam a játékosoknak, hogy pihenjék ki magukat, töltődjenek fel – nyilatkozta a Rangadó megkeresésére Romanek János. – Profi csapatom van, mert látom, hogy mindenki mozgott a szünet alatt is. Hétfőn kezdtük a felkészülést, nagyszerűen dolgoznak a srácok, de kicsit foghíjasak vagyunk még. A keret nagy részét sikerül együtt tartanunk, és ez nagy erősítés számunkra. Nem igazolunk márkás neveket, hiszen az előző idényben is az egységünkben volt az erőnk, de egy csapatot mindig frissíteni kell, négy-öt új játékos várható.
– Mi a helyzet a kölcsönjátékosokkal?
– Mundi Rolandot a Vasastól, Vári Barnabást pedig a Pakstól kaptuk kölcsön. Szeretnénk, ha maradnának, hiszen jó teljesítményt nyújtottak, elégedettek voltunk velük. Örülnénk, ha továbbra is ideadnák nekünk őket, de a sorsuk már nem a mi kezünkben van. Tárgyalásban vagyunk játékosokkal, de neveket csak akkor szeretek mondani, ha már aláírták a szerződésüket, ugyanis sajnos tapasztalatból tudom, hogy az utolsó pillanatban is visszalépnek, ha máshol jobb ajánlatot kapnak. Nagy mozgást nem tervezünk a játékoskeretben, miért is terveznénk, hiszen a második helyen végeztünk. Szeretném, ha mihamarabb kialakulna a keret, mert sokkal jobb, ha együtt tudunk dolgozni hat héten keresztül, mintha a végén beesnek még emberek.
– Milyen lesz a felkészülés menete?
– Ebben az óriási melegben nincs könnyű dolgunk, de ilyenkor szenvedni kell. Ahogy a mondás tartja, hét közben szenvedni kell, hogy hétvégén könnyebb legyen a mérkőzés. Nekünk már az augusztusi első tétmeccsünkre kell gondolnunk. Jövő héten már edzőmérkőzéseink is lesznek, a Pakssal és a Gyirmóttal találkozunk. Vannak céljaink, az első ötben kell végeznünk, hogy nyugodtak lehessünk. Nem szeretem kijelenteni soha, hogy meg kell nyerni a bajnokságot, de ha egy csapat elindul valahol, akkor nyilvánvalóan nem akar kiesni, hanem a legjobb helyezést szeretné elérni. Mi is szeretnénk ott lenni a csoport elején.
– Milyen tanulságokkal szolgált az előző szezon?
– Tavasszal megtanultuk, milyen az, ha a másik ránk harap… Mondtam a játékosaimnak, hogy legyenek büszkék erre a második helyre, mert van, aki egész pályafutása során nem tud ezüstérmet szerezni. Ősszel minden összejött, tavasszal kevésbé. Ősszel az első helyen végeztünk, a tavaszi tabellán hetedikek lettünk, és mivel a két időszakot együtt számolják, ebből lett a második hely. A történteket én sem éltem meg jól. Az idegenbeli teljesítményünk kiegyensúlyozott volt. Ősszel hazai pályán is jól szerepeltünk, három-négy gólokat lőttünk, tavasszal viszont többször is kikaptunk. Saját magunknak és a közönségnek sem tudtunk bizonyítani. Ha nálunk van a labda, nem kell védekezni, mert ezt a sportágat is egy labdával játsszák, de tavasszal nem sokszor volt nálunk a labda… Én is megtanultam, milyen az, amikor nem jönnek össze a dolgok. A lényeg az, hogy minél gyorsabban át tudjunk lendülni a mélyponton.
