A labdarúgó NB I csapatai közül az Újpest FC dolgozik a legkevesebb labdarúgóval, a keretben tizenkét külföldire tizenegy magyar jut. Az őszi szezon 18. és 17. fordulójában hét külföldi mellett négy magyar került a kezdőbe, a 16. fordulóban három, a 15.-ben csak kettő.
Joggal gondolná az ember, a klubnál ez a koncepció része, és valljuk be, magyarországi csapatjátékok esetében mostanság ez nem is számít szokatlan jelenségnek. Roderick Duchatelet tulajdonos azonban mást állít és egyértelműen tudatta a nagyvilággal, a lila-fehérek kényszerből fordultak a külföldiekhez.
Nem látom, hogy melyik magyar játékost igazolhatnánk le, aki megfelel a követelménynek
– idézi az egyesület honlapja Roderick Duchatelet tulajdonost.
Hét év alatt „kis Jugoszlávia” és mini Afrika lett Újpest
A belga üzletember 2011 októberében vásárolta meg a klub többségi tulajdonát, ekkor összesen két légiós játszott Újpesten:
- a támadó középpályás Darko Markovics, aki 34 tétmérkőzésen lépett pályára a szezonban,
- és a középhátvéd Bojan Mihajlovics, aki 36 találkozón szerepelt a csapatban.
Nem titok, a klub anyagi helyzete mást nem engedett meg hét évvel ezelőtt. Csakhogy azóta jött a dúsgazdag belga Duchatelet-család, és tulajdonos lett a fiú, Roderick. Az új menedzsment pár év alatt egyértelműsítette; a családi vállalkozás kapcsolati hálóján keresztül külföldi, első sorban az egykori Jugoszlávia tagállamaiból, másrészt Afrikából érkező futballisták árasztják el a negyedik kerületet, miközben nemhogy a saját nevelésű játékosok tűntek el apránként a Megyeri útról, de lassan a magyarok is.
Annak ellenére ez a tendencia, hogy 2015-ben teljesen önálló akadémiát indított a belga üzletember.
Már saját akadémián nevelhetjük a magyar tehetségeket. Több fiatal pallérozódik nálunk, akikből minőségi játékosokat akarunk nevelni
– jelentette ki pénteken a lila-fehérek első embere a Nemzeti Sportnak. Ám az elmúlt évek tapasztalata azt üzeni, ezeknek a labdarúgóknak vajmi esélyük lesz bemutatkozni az élvonalban.
Újpesti belháború a pénzért
Ugyanis az bökkenő, hogy jól hangzó tulajdonosi nyilatkozat ide vagy oda, hét év alatt alig mutatkozott be saját nevelésű futballista a felnőttek között. Az Újpest FC keretébe
- 2012-ben három játékos került föl (Floszmann Tamás, Banai Dávid, Horváth Richárd),
- 2013-ban újabb két focista lett papíron az első keret tagja (Erős Ronald Molnár Sándor),
- 2014-ben, 2015-ben senki sem ütötte meg a szintet,
- majd 2016-ban Gere Zoltán kapott profi szerződést,
- 2017-ben Szűcs Kristóf került be a csapatba.
Annak ellenére elfogytak a saját nevelésű játékosok Újpesten, hogy
2015-ben ugyanis a belga tulajdonos is saját akadémiát indított, amivel teljesen kettétépte az újpesti utánpótlást. Egy erős bázis helyett létrejött az önkormányzat által támogatott UTE Akadémia és az alakulófélben lévő, de egyelőre nem túl acélos eredményekkel rendelkező belga tulajdonú Újpest FC utánpótlás bázisa – három év alatt egyetlen nagyméretű pályával.
Hivatalos indoklás híján arra lehetett következtetni, hogy az utánpótlás élvonalából 2015-ben kieső UTE csapat munkájával nem volt megelégedve Duchatelet – állítása szerint akart, de nem tudott beépíteni a nagycsapatba UTE-nevelést, miközben már ekkor is komoly pénzdíjjal jutalmazta az MLSZ a saját nevelésű labdarúgók szerepeltetését (évente 300-400 millió forinttal).
Az elmúlt három évben az FC új utánpótlása a nulláról a másodosztályig jutott – miközben a felnőtt második, régi nevén tartalék csapat, ahonnan fel kellene törni az első csapatban, a negyedik vonalban, a BLSZ 1-ben vergődik –, de onnan nem látszik az esély arra, hogy a legmagasabb szintre, a kiemelt nyolc közé kerüljön. Erre éppen a meggyengített UTE-nak lett volna esélye tavaly nyáron.
A rendszer bevezetése óta az FC már kétmilliárd forint fölötti összeghez jutott, a pénzt pedig értékálló ingatlanba forgatja az amúgy magyarországi ingatlanbefektetésekkel foglalkozó tulajdonos. Mivel azonban az építkezés költséges, a jegybevételekre pedig nem támaszkodhat a szurkolói körben ellenszenvnek „örvendő” Duchatelet-család, a játékoseladások és a televíziós jogdíjakból származó bevételeken kívül megpróbálja kimaxolni a taós támogatást, mint extra anyagi forrás.
Eközben az UTE és az FC utánpótlásból kiöregedő játékosai kereshetnek maguknak csapatot az alacsonyabb ligákban, hiszen miért szerződtetnék őket az élvonalbeli klubok, ha az Újpest sem hívta fel őket? Ráadásul az UTE mint ellenlábas tehetséges labdarúgóiról hallani sem akarnak az NB I-es csapatnál
Ingyen is lehet jó vásárt csinálni
A lilák felnőtt csapatának üzleti modellje megegyezik a Budapest Honvédéval a fizetéseket tekintve. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a legritkább esetben vásárolnak ki labdarúgót a szerződésükből (értsd, nem fizetnek transzferdíjat), csak ingyen igazolható játékosokra csapnak le, mert így csak a labdarúgó éves bérköltsége terheli a költségvetést. Egy bizonyos havi összeghatár fölé senkiért és semmiért nem megy a két klub.
Éppen ezért érthetetlen, miért nem támaszkodik jobban saját nevelésekre. Hiszen Douchatelet tudja, akkora forrással nem rendelkezik, hogy stabilan beleszólhasson az 1-3 helyek sorsába, minden évben nemzetközi porondra vezényelje a lilákat, így erős nevelőklubként kifejezett célja kellene legyen, hogy évente legalább 1-2 futballistának lehetőséget, játéklehetőséget biztosítson a sajátjai közül.
Duchatelet magyar játékosokra vonatkozó megjegyzése azért is sántít, mert, ha már nem saját nevelés, egy-egy átigazolási időszakban nem csak külföldről lehet ingyen igazolható játékost hozni, hanem a hazai piac is adna rá lehetőséget.
A jelenleg tartó átigazolási időszakban három korábbi válogatott szerződött ingyen az NB I-be:
- Elek Ákos a kazah Kajrat Almatiból tért haza a Vidibe,
- Futács Márkó nyár óta csapat nélkül edzett, szintén Székesfehérváron kötött ki,
- Lipták Zoltán pedig a Diósgyőrt elhagyva a másodosztályú Gyirmóthoz szerződött.
Jelenleg nincs klubja
- Guzmics Richárdnak,
- Hidi Patriknak,
- Debreceni Andrásnak,
- Lázár Pálnak,
Csakhogy a válogatottban, vagy annak bő keretében már megfordult labdarúgókat említsük.
Természetesen a fizetési igényeket nem ismerjük, ahogyan azt sem tisztünk megítélni, hogy a fenti futballisták közül melyikük válna be a lila-fehéreknél.
Arra viszont rávilágít: ha már saját maguk nem tudnak NBI-es szintű labdarúgókat nevelni, a piacon lehet találni olyan játékost is, akik magyarok és erősítést jelentenek. Nem is kicsit. Mi több, tán ezzel támogatná leginkább a magyar labdarúgást. De Duchatelet szemében utóbbi inkább az üzlet oltárán feláldozható szükséges rossz, mint cél.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI
