NB I: 51 országból érkeztek a légiósok

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

A rendszerváltás óta alaposan megnőtt az érdeklődés a külföldi játékosok iránt a magyar bajnokságban. Az OTP Bank Liga 2014–2015-ös idényében például nem kevesebb, mint 175 külföldi labdarúgó taposta az élvonalbeli futballpályák gyepét. Honnan jöttek? Hol játszanak? Alábbi cikkünkből ez is kiderül.

Az élvonalban összesen 495 játékos lépett pályára tavaly nyártól idén tavaszig. Közöttük 175 külföldit találunk, ami – tekintve, hogy ez az összes labdarúgó 35 százaléka, vagyis több, mint harmada – igen magas szám.

Kispesten voltak a legtöbben

Alábbi táblázatunkból kiderül, hogy a legnagyobb hazai importőrök a Bp. Honvéd, a Győri ETO FC és az Újpest FC voltak, de százalékos arányban a Videoton FC és a Ferencvárosi TC is igen magas számban foglalkoztatott külföldieket. Nem meglepő, hogy a legtöbb országból is ezen csapatokhoz (plusz Dunaújváros és Lombard Pápa) érkeztek futballisták.

A „legmagyarabb” csapat a Paksi FC volt, amely egyetlen külföldi játékost alkalmazott, bár nem nehéz kitalálni, hogy a csapat szlovák állampolgárságú kapusa, Molnár Péter is magyar nemzetiségű, emellett immár 11 éve hazánkban játszik. Az MTK és a Puskás Akadémia FC még azok az egyesületek, amelyek keretük méretéhez képest is kevés külföldit alkalmaztak.

És hogy honnan érkezett a 175 játékos? Egészen pontosan ötven országból, illetve a Franciaország tengerentúli megyéjének számító, de önálló labdarúgó-válogatottal rendelkező Martinique-ről.

A legnépszerűbbek hazánk élvonalában a délszláv futballisták, Szerbia 32, Horvátország pedig 15 labdarúgót adott a magyar első osztálynak az elmúlt bajnoki évadban. Ha ehhez még hozzávesszük a többi egykori jugoszláv utódállamot (Montenegró: 7, Bosznia-Hercegovina: 6, Szlovénia: 5, Macedónia: 3), elmondhatjuk, hogy az egykori Jugoszlávia területéről érkező játékosimport döntő jelentőségű hazánk élvonalának külföldi játékosszerkezetét illetően (összesen 68 játékos, 39%).

Óceániából nem jött senki

A harmadik helyen az ugyancsak szomszédos Szlovákia áll (14 játékos), erős a dél-európai vonal (Spanyolország: 7, Olaszország: 6), míg a „játékosgyár” Brazíliából és Romániából is exportált hozzánk 6, illetve 5 labdarúgó. A további szomszédok jelenléte nem igazán jelentős, Ausztria egy, Ukrajna két játékossal képviselteti magát a hazai élvonalban.

Kontinensek, illetve kontinentális szövetségek szerinti lebontásban természetesen Európa vezet 133 játékossal (29 ország, 76%), az öreg kontinenst Afrika 22 (9 ország, 13%), Dél-Amerika 12 (6 ország, 7%), valamint Észak-és Közép-Amerika követi 7 (6 ország, 4%) játékossal, de mutatóban Ázsia is jelen volt 1 (1 ország, 0,6%) futballistával. Az egyetlen kimaradó szövetség Óceánia, a világ túlsó végéről egyetlen labdarúgó sem szerepelt az elmúlt szezonban a hazai élvonalban.

Végül lássuk, mely országok és hány játékossal képviseltették magukat a magyar NB I-ben, 2014–2015-ben:

32: Szerbia (18,29%)

15: Horvátország (8,57%)

14: Szlovákia (8%)

7: Montenegró, Spanyolország (4-4%)

6: Bosznia-Hercegovina, Brazília, Olaszország (egyaránt 3,43%)

5: Románia, Szlovénia (egyaránt 2,86%)

4: Franciaország, Kamerun, Nigéria, Szenegál (egyaránt 2,29%)

3: Elefántcsontpart, Grúzia, Macedónia, Togo (egyaránt 1,71%)

2: Albánia, Argentína, Belgium, Csehország, Hollandia, Lettország, Németország, Panama, Portugália, Svájc, Ukrajna (egyaránt 1,14%)

1: Ausztria, Bulgária, Dél-Korea, Ecuador, Észtország, Finnország, Ghána, Guinea, Jamaica, Kanada, Kolumbia, Lengyelország, Málta, Marokkó, Martinique, Mexikó, Oroszország, Salvador, Svédország, Uruguay, Venezuela, Zöld-foki Köztársaság (egyaránt 0,57%)

Nagyon hasonló képet kapunk akkor is, ha azt vizsgáljuk, hogy bizonyos nemzetek hány élvonalbeli csapatba delegáltak játékost. A lista élén itt is Szerbia áll 14 csapattal (csak a Paks és a Puskás Akadémia nem alkalmazott szerb játékost a bajnokság folyamán), déli szomszédunkat Horvátország (10 csapat), Szlovákia (8), Brazília, Montenegró és Spanyolország (egyaránt 6), valamint Bosznia-Hercegovina (5) követi az élmezőnyben.

Megerősödött a szombathelyi olasz vonal

Bizonyos csapatoknál különösen megbíztak egy-egy ország labdarúgóiban, így például a Kecskemét öt, a Honvéd és a Diósgyőr négy, a Győri ETO FC, a Lombard Pápa és az Újpest pedig egyaránt három szerb labdarúgót alkalmazott a szezon folyamán. Persze, nem csak a szerbek élveztek ilyen „kivételezett” helyzetet, a Pécsi MFC négy, a Ferencváros három horvát, a Győri ETO FC négy szlovák, a Szombathelyi Haladás pedig ugyancsak négy olasz játékost szerepeltetett a bajnokság során.

Voltak klubspecialista nemzetek is, a bajnokságban szereplő mindkét cseh játékost a Győri ETO, a két német labdarúgót a Ferencváros, a panamai párost a Honvéd, míg a portugál duót a Videoton FC alkalmazta.

Ne gondoljuk azonban, hogy ez a 175 fő volt a lehetséges maximum, ugyanis 11 olyan külföldi labdarúgó is szerepelt a keretekben, akik egyáltalán nem kaptak lehetőséget a bajnokság során. Köztük is a szerbek vannak a legtöbben három játékossal, őket a románok követik két fővel, de akadt egy-egy belga, elefántcsontparti, görög, horvát, szomáliai és török nem játszó is. Talán meg sem lepődünk már azon, hogy közülük a legtöbb játékost (szám szerint négyet) a külföldieket előszeretettel vásároló Honvéd keretében találtuk, de az ugyancsak sok légióst használó Újpest FC-nél is voltak ketten.

Megjegyzések a táblázathoz: a csapatokat (felülről lefelé) a bajnokság végeredménye szerint tüntettük fel. A pályára lépő játékosok és a külföldiek számának összeadása hibás következtetésekhez vezethet, mivel a bajnokság során 25 olyan labdarúgó (köztük öt külföldi) váltott klubot, aki mindkét csapatában szerepet kapott. A végleges adatok (tehát 495 labdarúgó, közülük 175 külföldi) ennek figyelembevételével születtek meg.

Hogy érdemes-e ennyi külföldit alkalmazni? Ennek eldöntése nem a mi feladatunk, egy azonban biztos: a magyar légióspaletta igencsak nagyméretű és sokszínű. Kíváncsian várjuk a következő szezon igazolásait!

(címlapkép: vidi.hu)