NB I

NB I: gigakeretek és légiósáradat

Két magyarra jut egy külföldi, keretenként három csapat a hazai élvonalban; biztosan ez a követendő út?

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!

Az OTP Bank Liga 2014–2015-ös idényében nem kevesebb, mint 495 labdarúgó lépett pályára a 16 élvonalbeli csapatban. Nem kis szám, tekintve, hogy ez csapatonként 32,5 játékost jelent, vagyis klubonként csaknem három kezdőcsapatnyi futballista kapott kisebb-nagyobb szerepet a bajnokság folyamán.

A mennyiség ebben az esetben azonban nem csapott át minőségbe is, hiszen a legkevesebb játékost, szám szerint 25-öt éppen a bajnoki címet elnyerő Videoton FC szerepeltette a harminc forduló alatt. Érdemes megjegyezni azt is, hogy a harminc, vagy annál kevesebb labdarúgót szerepeltető nyolc csapat (a mezőny fele) közül hatan is a tabella első hét helyének valamelyikén végeztek, a többi között a dobogóra is csak ilyen csapatok állhattak fel.

A mérleg másik serpenyőjében a Győri ETO FC áll, amely 47 futballistát dobott a mély vízbe a bajnokság során, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy a Rába-partiak az utolsó fordulóban kilenc (!) újoncot avattak a Debrecen otthonában. A sorban következő Bp. Honvéd és Szombathelyi Haladás (egyaránt 41 játékos) éppen elkerülte a kiesőhelyeket, vagyis tényleg nem a játékosdömping volt a siker kulcsa az elmúlt szezonban.

Már azon sem lepődünk meg, hogy élvonalbeli klubjaink rengeteg külföldi játékost alkalmaznak. Az elmúlt szezonban összesen 175 idegenlégiós próbált szerencsét az élvonalban, ami a teljes mezőny 35 százalékát, vagyis több mint egyharmadát jelenti. A csapatonkénti átlag 11,25 fő, vagyis tulajdonképpen minden egyesület kiállhatott volna csupa külföldi játékossal – legalábbis a statisztika alapján.

Az világosan látszik az alábbi táblázatból, hogy ezt az arányt alaposan megdobja az Újpest FC (19 külföldi), a Győri ETO FC (20) és a Bp. Honvéd (22 – a legtöbb az NB I-ben) „légiós-ámokfutása”. Miközben utóbbi három csapat a középmezőnyben, vagy éppenséggel a hátsó régióban végzett, addig a mindössze egy külföldit (és ne feledjük: Molnár Péter is csak papíron külföldi) foglalkoztató Paksi FC, és a négy idegenlégióssal dolgozó MTK mindannyiukat megelőzte. Úgy tűnik tehát, ebben a vonatkozásban sem a nagy számok törvénye érvényesül.

Mi lehet a siker receptje? Bő, de korlátozott méretű keret, viszonylag kevés, de minőségi légióssal. Ha inkább a magyarokban bízol (MTK, Paks), a dobogóra (vagy annak közelébe) akkor is odaférhetsz, ha viszont a bajnoki címre pályázol (Videoton, Ferencváros), már nem árt, ha minőségi labdarúgókat importálsz. Utóbbi persze már egyértelműen pénz kérdése, de a jól átgondolt és következetes szakmai munka (ami nem biztos, hogy mondjuk bő negyvenfős keretet követel) egyik oldalról sem hiányozhat.

Ismerősek az utóbbi mondatok? A spanyolviaszt ezúttal sem találtuk fel, legfeljebb újabb adalékkal bizonyítottuk, amit a magyar labdarúgásban amúgy is mindenki tud…

csapat pályára lépő játékosok száma külföldiek száma százalékos arány
Videoton FC 25 13 52
Ferencvárosi TC 28 12 42,86
MTK Budapest 29 4 13,79
DVSC-TEVA 33 11 33,33
Paksi FC 26 1 3,85
Újpest FC 29 19 65,52
DVTK 29 10 34,48
Győri ETO FC 47 20 42,55
Kecskeméti TE 30 12 40
Puskás Akadémia FC 31 6 19,35
PMFC-Matias 28 10 35,71
Nyíregyháza Spartacus FC 38 11 28,95
Budapest Honvéd 41 22 53,66
Szombathelyi Haladás 41 8 19,51
Dunaújváros 33 9 27,27
Lombard Pápa Termál FC 32 12 37,5
átlag 32,5 11,25

Megjegyzések a táblázathoz: a csapatokat (felülről lefelé) a bajnoki végeredmény sorrendjében tüntettük fel. A pályára lépő játékosok és a külföldiek számának összeadása hibás következtetésekhez vezethet, mivel a bajnokság során huszonöt olyan labdarúgó (köztük öt külföldi) váltott klubot, aki mindkét csapatában szerepet kapott. A végleges adatok (tehát 495 labdarúgó, közülük 175 külföldi) ennek figyelembevételével születtek meg.

Olvasói sztorik