Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A Paksi FC a közvélemény nagy meglepetésére az élvonal ötödik helyén zárta az előző idényt. Többen elmondták már a véleményüket a várakozásoknál sokkal jobb szereplésről, a Rangadó.hu viszont olyasvalakit kérdezett, aki a megyei első osztálytól az NB I-ig minden bajnokságban játszott a Paks színeiben, évek óta meghatározó háttérember a klubházban, főállásban pedig az Atomerőműben dolgozik. Benedeczki Ferenc 1982-ben kezdett focizni, a két paksi klubnál középhátvédként 25 évet játszott (fél év bonyhádi kitérője volt mindössze), nem mellesleg ő volt a csapatkapitány, amikor feljutottak az élvonalba. Nyolcadik éve tevékenykedik a vezetőségben, így ez a harmincharmadik esztendeje a paksi fociban.
– Hogy tetszett, amit az elmúlt szezonban a csapattól látott?
– Nagyon elégedett vagyok és kalapot emelek a játékosok és a szakmai stáb előtt. Azt hiszem, mindenki kihozta magából a maximumot – vélekedett Benedeczki Ferenc.
– Vajon megismételhető-e ez a teljesítmény és ez az eredményesség a következő idényben?
– Nagyon nehéz bajnoki évre számítok. A klubok komoly igazolásokba kezdtek, a mi legnagyobb erősítésünk az lehet, ha a csapat nagy része együtt marad. Ha az általunk idén felmutatott erényeket át tudjuk menteni a következő évre, akkor újra szép idényünk lehet.
– Mi a titka ennek a remek szereplésnek, vagy ha nincs titok, akkor mik az összetevői?
– A csapatszellem, az alázat és a kiváló szakmai munka együttes diadala volt a jó szereplésünk oka. Emellett kiemelten fontos a vezetőség és a szakmai stáb közötti feltétlen bizalom. Mindenki egy irányba húz, az ügyvezetőtől a takarítónőig. Vallom, ha egy csapat jó közösséget alkot, az lehet a különbség az ötödik vagy akár a tizedik helyezés között.
– Ami az anyagi hátteret illeti, várhatóan minden rendben lesz a következő évadban a klubnál?
– A vezetőink évek óta folyamatosan azon dolgoznak, hogy rendben legyen a hátterünk, most sincs ez másként. Bízom bennük, miért ne tenném…
– Mivel annak idején középhátvéd volt, illetve csapatkapitány, kíváncsiak vagyunk, hogy amióta nem játszik, hanem kívülről figyeli a csapatot, ki volt a kedvenc középhátvédje, illetve csapatkapitánya?
– Bár régi a történet, elsőként kell megemlítenem Blatt Pált. Tizenhat évesen, amikor felkerültem az Atomerőmű SE felnőtt csapatához, ő volt a középhátvéd, ámulattal néztem elegáns játékát. Később edzőm lett, és ő játszatott velem elsőként középhátvédet. Kívülről jó volt nézni Éger Laci vagy Horváth Sanyi rutinját. A jó középhátvédet az jellemzi, hogy képes irányítani a csapat védekezését. Azokat a védőket kedvelem leginkább, akik ésszel, előre gondolkodva játszanak és hatékony előre játékot mutatnak. Ugyan nem középhátvéd, de a jelenlegi csapatból Kiss Tamás a kedvencem.
– Mivel foglalkozik az Atomerőműben, illetve a klubnál?
– Az Atomerőműben anyaggazdálkodással foglalkozom, a kiemelt villamos biztonsági anyagok kezelése tartozik hozzám. Reggel hattól délután kettőig dolgozom itt, utána megyek a pályára. A klubnál a stadionbiztonsági projektet koordinálom, emellett kis részben a honlap szerkesztésében is részt veszek. Kis létszámmal dolgozunk, de véleményem szerint a klubházban is erős csapatot alkotunk, nem csak a pályán. Kiemelném Karszt József technikai vezetőt, akitől nagyon sokat tanulhattam az elmúlt években. Boldog vagyok, hogy a családom megérti és elfogadja a két munkahellyel járó sok távollétet és támogatnak mindenben.
– Az ön esetén kívül is számos példa van rá a városban, hogy a sportolók a visszavonulásuk után sem szakadnak el a sportáguktól (például Gulyás Róbert, Kovács Antal, Éger László, Tököli Attila, stb.). Magyarországon ez Pakson működik a legjobban. Vajon miért?
– És a felsoroltakon kívül még jó néhány ilyen példa van nálunk: az utánpótlás-edzőink szinte mindegyike itt játszott. Továbbá meg kell említenem Varga Lacit, a csapat egyik masszőrjét és Osztermajer Gábor utánpótlás-szakágvezetőt, akikkel hosszú éveket játszottunk együtt és most kollégák vagyunk. Haraszti Zsolt ügyvezető már a pályafutásom vége előtt öt évvel mondta, hogy számít rám munkatársaként, ha befejezem a focit, ezúton is köszönöm a bizalmát. Amúgy minden klubnál így kéne lennie, akinek kötődése van a klubhoz, kapjon lehetőséget. Ha az ember szenvedéllyel végzi a munkáját az jelentős hatékonyságnövelő lehet, nálunk ez bevált, akárcsak a többi paksi sportág esetében.
