Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
Télen az 1860 München korosztályos csapatából tért haza az NB III-ban szereplő Újbuda együttesébe Székely György, aki helyet kapott az új-zélandi világbajnokságra készülő U20-as válogatott bő keretében. A fiatal kapus kora ellenére már számos klubban megfordult, és nemzetközi tapasztalattal is rendelkezik. A Rangadó.hu érdeklődésére mesélt eddig pályafutásáról, elmondta, hogy csalódott a magyar közegben, és szeretne ismét külföldön védeni.
– Négyévesen a Honvédban kezdtem a pályafutásomat, ahonnan tizenegy évesen átmentem a Goldballhoz, és első körben onnan mentem ki Németországba. Ott először két kisebb klubban játszottam, aztán tizennégy éves koromban a családommal haza kellett jönnünk, mert nem tudtuk finanszírozni a lakást. Akkor egy évet töltöttem az MTK-nál az akadémián, és tizenhat évesen mentem vissza az 1860 Münchenhez, ahol három és fél évet töltöttem. Most télen pedig az Újbudához igazoltam – kezdte Székely György.
– Hogyan került az 1860 Münchenhez, és milyen volt az ott töltött időszak?
– Volt egy korábbi kapcsolatunk, és az ottani közvetítő intézett nekem egy próbajátékot, amelyen megfeleltem. Elkezdtem a munkát az U17-es korosztállyal, és meglepő módon rögtön számítottak rám, már az első évben folyamatosan első számú kapus voltam, és nagyon jól éreztem magam. Sokat tudtam fejlődni mentálisan és fizikálisan, fel tudtam venni azt a sebességet, amit kint diktálnak. Az egész három és fél év tele volt nagyon jó élményekkel, részt vehettem a felnőtt csapat edzőtáborában, illetve fél évig a felnőttekkel edzhettem folyamatosan, úgyhogy láthattam, milyen magas színvonalú munka folyik a Bundesliga kettőben. Az eddigi pályafutásom során ott tanultam a legtöbbet.
– Akkor miért jött haza az NB III-ba?
– Az 1860 Münchennél vezetőségváltás történt. Új edző, sportigazgató és elnök jött, leváltottak nagyon sok embert, új kapusokat hoztak, és ennek estem áldozatául. Úgy gondoltam, ha ki akarok jutni az U20-as világbajnokságra, akkor mindenképpen játékban kell lennem, és ezt kommunikálta nekem az akkori szövetségi edző, Szalai László és Andrusch József kapusedző is. Felvettem a kapcsolatot egy magyar menedzserirodával, akik azt ajánlották, hogy jó út lenne, ha hazajönnék. Most már utólag nem mondom azt, hogy ez volt a jó út. Lehet, érdemes lett volna kint maradnom, és türelmesen megvárni a dolgok kimenetelét Münchenben. Kicsit csalódtam a hazai közegben, pedig többen felhívták rá a figyelmemet, hogy nagyon figyelni kell arra, kire hallgatok, kinek a véleményére adok. A legtöbben azt tanácsolták, hogy ne jöjjek haza, de olyan emberre hallgattam, akire nem kellett volna, és aki utána be is csapott. Ez most így alakult, és ebből kell a legtöbbet kihoznom.
– Mik a tervei a jövőt tekintve? Milyen szintre szeretne eljutni a pályafutásában?
– Néhány éven belül szeretnék visszakerülni a nyugat-európai topfutballba. Valamelyik komolyabb bajnokság első- vagy másodosztályában szeretnék szerepelni. Remélem, ez össze fog jönni, illetve ha úgy alakul, akkor néhány éven belül felnőtt válogatott is szeretnék lenni.
– Mit vár az új-zélandi világbajnokságtól?
– Eddig a tisztes helytállás volt a célkitűzés, hogy csapatként jól szerepeljünk, jó képet mutassunk. Különösen nagy elvárások eddig nem voltak, de az új szövetségi edző most egy kicsit magasabbra tette a lécet. Nem merek semmit kijelenteni a pontos célkitűzésekről. Meg kell mutatnunk, hogy egyben vagyunk, alázatosan játszunk, és akkor talán ennek meg is lesz az eredménye.
– Milyenek a benyomásai a német szövetségi edzőről, Bernd Storckról?
– Teljesen új mentalitást hozott a válogatottba, mindent máshogy csinálunk. Sok német szakembert maga mellé rendelt, és teljesen más típusú munkát végzünk, mint eddig. Az összetartásoknak is más a miliőjük, és a taktika is változott egy picit. Ez egy újdonság, amiből nagyon sokat lehet tanulni, és remélem, mi ebből pozitívan fogunk kijönni.
– A karrierje szempontjából mit jelent egy ilyen U20-as világbajnokságon való szereplés?
– Ez egy óriási dolog, és jó referencia a továbbiakra, ha esetleg ismét külföldre akarok igazolni. Ott lesz a nevem mellett, hogy U20-as vébén szerepeltem, keretben lehettem, és egy váltópont lehetne az életemben. Nagyon sokat profitálhatok egyénileg is abból, ha ez összejönne.
