Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebookon!
A közelmúltban kiderült, hogy a DVTK nem újítja meg Tomiszlav Szivics vezetőedző idén nyáron lejáró szerződését, kedden pedig az is eldőlt, hogy a tréner nyárig sem marad Miskolcon. ABorsod Onlinestábja ott volt, amikor elköszönt a játékosoktól és a klub dolgozóitól.
– Rövid voltam. Árki Gábor beszélt először. Én sok sikert kívántam mindenkinek. Elmondtam, ez egy természetes reakció, más klubnál is volt már ilyen és lesz is, és hogy az eredményekért én felelek. Azt hiszem, ezt mindig mutattam is, de nem is lehet másként csinálni. Hogy érzem magam? Nem tudom, hogy most mi az igazi szó erre. Fáradt vagyok, csalódott vagyok és ugyanakkor boldog is – magyarázta Tomiszlav Szivics.
A szakember az elválás előzményeiről is beszélt, és ekkor kiderült, nem a klubvezetők kezdeményezték a távozását a Fradi elleni vereséget követően, hanem ő maga javasolta.
– Ügyvéden keresztül tájékoztattam a vezetőket a Ferencváros-mérkőzés után, vasárnap, hogy úgy gondolom: a csapatnak kell egy új impulzus, és ilyen helyzetben az a természetes dolog, ha megy az edző. Ilyenkor reagálni kell, az a korrekt megoldás, ha nem bujkálunk. Én voltam a kezdeményező, aztán Árki Gábor felhívott, megbeszéltük, hogy ma jövök és megoldjuk a helyzetet. Papírra vetettük, amit kell, és ezzel lezártuk. Az elválás részleteiről nem beszélek: én is korrekt voltam és a klub is.
A rutinos edző bevallotta: legrosszabb álmaiban sem gondolta, hogy így fog véget érni az alapvetően sikeres diósgyőri időszaka.
– Az adott szituációban valamit tenni kell, és úgy láttam, hogy ez a legjobb megoldás, a csapat érdekében, a szurkolók érdekében és a saját érdekemben is. Azért, mert egyértelműen lehetett látni, hogy a játékosoknak valami új kell, nem lehet így nekimenni az utolsó öt fordulónak. A vége felé fárasztó lett. Azt gondoltam, hogy ez a megoldás, és hagyni kell, hogy a csapat megmutassa a következő fordulóban. A fejemben már korábban megfordult, hogy ez így lehet, de mindenképpen azt akartam, hogy a nehéz mérkőzések – a Videoton, a Ferencváros – nekem jussanak, és akárki jön, induljon győzelemmel, mert bízom benne, hogy a Pápát legyőzi a csapat.
Tomiszlav Szivics majdnem két szezont töltött Miskolcon, és ebben az időszakban több pozitívum történt vele és a csapattal, mint negatívum…
– Másfél év csodálatos volt, az utolsó három-négy hónap nem. Senki nem akarta, hogy ez legyen a vége, de sajnos így történt. Van sok szép emlék: két döntő, a Ligakupát megnyertük, a Magyar Kupát elveszítettük, nagyon nagy élmény volt mindkettő, ugyanígy az, hogy hat meccset játszottunk az Európa Ligában. A bajnokságban hét győzelem zsinórban, kapott gól nélkül, a harmadik hely, szóval sok mindent lehet sorolni… Azt gondolom, ebben a szűk két évben ha semmi mást, de azt megmutattam, hogy Diósgyőrből is el lehet érni eredményeket, a nemzetközi szereplést. Sok energiát beletettünk azért, hogy ezeket a sikereket elérjük, közösen, együtt győztünk, együtt búsultunk. Most jön valaki egy új impulzussal, és remélhetőleg mindezt tovább viszi, jó irányba, legalábbis én ezt kívánom. Most lesz huszonhét éve, hogy házas vagyok, és először lesz az, hogy ezt a napot együtt töltöm a feleségemmel. Korábban azért nem volt rá időm, mert játszottam, aztán meg azért, mert edzősködtem. Soha nem voltam ezekben a pillanatokban szabad, szóval biztos, hogy sort kerítünk egy utazásra. A jövőmről beszélni még korai, előbb pihenni szeretnék, telefon és foci nélkül. Az előttem lévő húsz-huszonöt napban biztos nem lesz benne futball.
