NB I

Rossz precedens mentheti meg a Győrt

Muszbek Mihály nagyon sajnálja, hogy az ETO és a Lombard Pápa is „kómában fekszik”.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Nagy bajban van a győri élvonalbeli labdarúgás. Az ETO a Quaestor-botrányt követően anyagi válságba került, a klubnál jelenleg a játékosok fizetésére sincs pénz, de a szezont mindenképpen befejezi az együttes, a vezetők pedig azon dolgoznak, hogy a következő évben is első osztályú licence legyen a klubnak.

A helyzetről dr. Muszbek Mihály sportközgazdászt kérdezték a DigiSport televízió csütörtök reggeli műsorában.

– Most jöttem a kórházból, meglátogattam az egy hónapja bent fekvő Győri ETO labdarúgócsapatát. Sajnos a szomszéd kórterembe hoztak egy új pácienst. A neve még nem nagyon ismert, de az előzmények alapján valószínűleg Pápán kell keresni a szomszéd kórterem gazdáját. Rettenetesen nagy baj, hogy a labdarúgásunk két szereplője – de lehet, hogy ennek még nincs vége – kómában fekszik és lélegeztetőgépen van. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt időszakok gazdasági, szakmai tanulsága, vagyis hogy így nem mehet tovább, sajnos nem valósult meg, és az egyébként a pályán és a pénztárban elérhető kétszáz-kétszázötven milliós üzleti bevétel helyett a klubjaink hét-nyolcszázmilliót költenek átlagban. Ennek a különbségnek eddig két gazdája volt: egyrészt a tulajdonosok, akik két-háromszázmillióval, másrészt az állam, amely nagyjából ugyanennyivel szerepelt. Most a tulajdonosok egy része alól kijött a szőnyeg – kezdte Muszbek Mihály sportközgazdász, hozzátéve, hogy megeshet, további élvonalbeli csapatoknál is hasonló problémák vetődhetnek fel.

A szakember elmondta, a számok önmagukért beszélnek, a klubok egy része túlvállalja magát a költekezések terén, és mivel továbbra sem áramlanak be jelentős összegek – akár átigazolásokból, akár nemzetközi szereplésből – a magyar labdarúgásba, ezért ez továbbra is lényeges problémát jelenthet a honi mezőnyben.

– Az állam meg akarja gyorsítani a fejlődést. Akkor az államnak a Pallasz Athéné szerinti szerepét, vagyis az ellenőrző szerepét gyakorolnia kellene. Minden forintnak helye kellene, hogy legyen, és kizárólag az utánpótlásban. A győri klubnak nagy barátja és gazdája vagyok. A tavalyi évben ötszázhuszonhárommillió forint TAO-támogatást, vagyis részben állami pénzt kapott. Ez a költségvetésének egyharmadát is meghaladja. Az a Győr, amelynek pályára lépő saját nevelésű játékosait ember nem tudja felsorolni, legalábbis olyat biztosan nem, akire azt mondanánk, hogy ez egy érték, fogható, olyan, mint egy virág, amit öntözni kell, tápszerezni, mert ez egy kiváló termék.

Az ETO a Quaestor-botrány ellenére megmenekülhet. Ebben az állam is segítségére lehet, valamint egy korábbi precedens gyakorlatilag biztosítja is a kiskapukat a csapat számára. Erről is beszélt a szakember.

– A győri labdarúgásnak van múltja, eredményei, szurkolótábora és a korábbi szavaimat idézve: élettere. Megyei jogú városok népessége, gazdasági ereje az, ami részben közösségi pénztárcából el tud tartani egy futballklubot. Ebből a szempontból a Győr megmentése egy helyes irány, ha találkozik a közvélemény és a közbeszéd támogatásával. Ugyanakkor melyik csapat lesz az első precedens Magyarországon, akit nem a másodosztályba raknak vissza vegetálni, hanem a megyei ötöd-, hatodosztályba, és azt mondják, hogy kezdd újra, mint például az ismert skót Rangers? Ezt azonban nem teheti meg az állam és az MLSZ sem, mert az Újpest kapcsán már egy példát mutatott arra, hogy nem azonos a dolog. Ha ma a Győrt nem mentik meg azonos vagy más eszközökkel, nem tartják ott – a kórházi példám alapján – a lélegeztetőgépen, még akkor is, ha kómában van, akkor kitörhet a „futballforradalom”. Be van zárva a kapu. A precedensek alapján egy determinált cselekvési lehetőség van – de akkor hol lesz a megtisztulás? Hol lesz az a tulajdonos, akinek még most nincs az intenzív osztályon a csapata, de azt mondja, meg kell állni, így nem mehet tovább, nem akarok odakerülni – jegyezte meg Muszbek, hozzátéve, hogy a legutóbbi fordulóban is jól látszott, mekkora ellentmondás van a pályán mutatott teljesítmény és a költekezések között, hiszen például a tizedik helyezettnek talán nem feltétlenül lenne szükséges kétszázmillió forint értékű csapatbusszal járkálnia…

A többi között szó esett arról is, hogy vajon milyen anyagi feltételei lehetnek egy stabil NB I-es, illetve egy stabil nemzetközi kupafőtáblás csapatnak. Muszbek Mihály elmondta, az élvonalbeli szereplés négy-ötszázmilliós befektetéssel elérhető, viszont a nemzetközi szereplés jóval nagyobb, stabilabb befektetést kíván: öt éven keresztül tíz-tizenötmillió eurós költségvetéssel érhető el.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik