NB I

Botrányos a stadionok kihasználtsága

Pozitívumként talán csak Diósgyőrt lehetne említeni; a legkritikusabb helyzetben a Honvéd van.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az idei bajnoki szezon sok változást hozott az élvonalban. Ez leginkább a szurkolókat érintette, hiszen bevezették a kártyarendszert, ami nagy vihart kavart, és még nincs vége… Több drukkercsoport is úgy tüntet ellene, hogy nem járnak a mérkőzésekre. Ez meg is látszott a nézőszámon, hiszen az első fordulókban még pozitív adatokat lehetett dokumentálni, de minél inkább haladt a bajnokság, annál kevesebb volt a néző. Mint tudjuk, hiába vannak szép stadionjaink, és hiába épülnek újabbak, ha üresen állnak…

A Rangadó.hu összeállításából kiderül, hány százalékos volt a stadionok kihasználtsága. A HLSZ honlapjának adatait alapul véve kiszámoltuk minden csapat hazai átlagnézőszámát az elmúlt 17 fordulóból. Utána pedig összevetettük ezt az adatot a stadionok befogadóképességével.

A Debrecen nagy várakozásokkal, és egy gyönyörű, új stadionnal vágott neki a szezonnak, de utólag kiderült: lehet, hogy nem kellett volna ekkora arénát építeni. A Nagyerdei Stadion befogadóképessége 20.340 fő, de az átlagnézőszám a nyolc hazai bajnokin 3745 volt. Tehát a pompás létesítmény kihasználtsága nem éri el a húsz százalékot (18,41).

A Diósgyőrnek van magyar szinten az egyik legjobb szurkolótábora, és ezt az adatok is alátámasztják. Miskolcon 5383 fő volt az átlagnézőszám az őszi idény kilenc hazai bajnokiján, de a Ferencváros elleni mérkőzést 8625-en tekintették meg a helyszínen. Utóbbi adat majdnem telt háznak számít, mert a stadion befogadóképessége 9400 fő. Tehát a létesítmény átlagos kihasználtsága 57,26%.

A Dunaújváros érdekes helyzetben volt, hiszen csak az őszi idény közepétől játszhat hazai pályán, mert akkor készült el a világítás. Ötször játszottak hazai közönség előtt, és átlagosan 1570-en voltak kíváncsiak rájuk. A stadion befogadóképessége papíron 10.046 fő, tehát a kihasználtság 15,62%.

Magyarország egyik legújabb és legmodernebb stadionja a Ferencváros új otthona, a Groupama Aréna. A gyönyörű létesítmény 23.700 férőhelyes. A Fradi-szurkolók aktivitása is megcsappant a korábbiakhoz képest, persze, az igazsághoz hozzátartozik, hogy rengeteg zöld-fehér szimpatizáns tüntet a szurkolói kártya és a tenyérlenyomatos beléptetőrendszer ellen. A Ferencváros nyolc hazai bajnokit játszott, ezeken az átlagnézőszám 6684 fő (még így is a legtöbb) volt. A Groupama Aréna kihasználtsága tehát 28,20%.

A Győri ETO az előző években meghatározó tagja volt a magyar mezőnynek, de a mostani szezonban eddig nem megy a csapatnak. A 16 ezer férőhelyes ETO Park szinte kongott az ürességtől a bajnokikon. Ez nem is csoda, hiszen az átlagnézőszám nem érte el a háromezer főt (2867). A létesítmény kihasználtsága közel 17,91%.

A Bp. Honvéd nem tudott jó teljesítménnyel előrukkolni, ezért a szurkolók sem tolongtak a Bozsik-stadionban. Szomorú, hogy a kispestiek nyolc hazai bajnokija közül egyszer sem voltak legalább kétezren. Az átlagnézőszám 966 fő volt, egy tízezres stadionnál ez a szám elenyésző. Nem is csoda, hogy a kihasználtság a tíz százalékot sem érte el (9,66).

Az egyik legtöbb hazai bajnokit a Kecskemét játszotta ősszel. A 6300 fős befogadóképességű Széktói Stadionban átlagosan 1415 szurkoló volt kíváncsi a KTE meccseire. A stadion kihasználtsága ennek alapján 22,46%.

Az MTK speciális helyzetbe került, hiszen a Hidegkuti-stadiont felújítják, ezért ideiglenes otthona a Bozsik-stadion. A fővárosi kék-fehér szurkolók csak egyetlen bajnokin voltak többen ezernél. Az átlagnézőszám 721 fő volt, ami azt jelenti, hogy a kihasználtság 7,21%. Érdekes, ha összevonnánk a Honvéd- és MTK-szurkolókat, akkor sem lenne húsz százalékos a kihasználtság Kispesten.

A másik újonc idén a Nyíregyháza. Ez jól látható a fogyatkozó nézőszámon, mert az első bajnokira 4828-an, míg az utolsóra 1554-en voltak kíváncsiak. Az átlagnézőszám 2314 fő volt, pedig a városi stadionban 10.500 ember esetén lenne telt ház. A létesítmény kihasználtsága 22,03%.

Pakson nincs túl nagy stadion (6150 fő), de a város méretéből adódóan nem is járnak annyian meccsre. Az őszi idényben az átlagnézőszám 1409 fő volt. A paksi létesítmény kihasználtsága tehát közel 23% (22,91).

Pápa sem túl nagy város. A Perutz Stadion 5500 férőhelyes, de a Lombard még a telt ház közelében sem volt ősszel. Az átlagnézőszám 1073, de az első, Videoton elleni bajnoki ezt az adatot nagyon felhúzta. A kihasználtság 19,5%.

A Pécs az utolsó helyről várhatja a folytatást, és a csapat vergődése kihat a látogatottságra is. A mecsekaljaiak utolsó mérkőzésén 298-an voltak kint, ami elképesztően kevés. A PMFC Stadion befogadóképessége 7000 fő, de átlagban 955-en látogattak ki a piros-feketék hazai mérkőzésére. Ebből következik, hogy a kihasználtság 13,64%.

A Puskás Akadémia vadonatúj létesítményben játszhatja a hazai mérkőzéseit. Felcsúton az átlagnézőszám 1089 fő volt a nyolc hazai bajnokin. A Pancho Aréna 3500 ember befogadására alkalmas, tehát 31,1% a kihasználtsága. A Puskás új klubnak számít, ezért lehetséges, hogy ez a szám emelkedni fog.

Szombathelyen nagyon szeretik a labdarúgást, de ebben a szezonban a csapat rossz szereplése és a szurkolói kártya érvénybe lépése is rányomta a bélyegét a nézőszám csökkenésére. A Haladás hazai bajnoki találkozóit átlagban 1993-an látogatták. A Rohonci úti stadion befogadóképessége 12.500 fő, ez közel 16%-os kihasználtságot jelent.

Az Újpest az előző szezonjaihoz képest jól szerepel a bajnokságban. A lila-fehérek nyolc hazai mérkőzését átlagosan 3326-an tekintették meg a helyszínen. A Szusza Ferenc Stadion 13.500 fő befogadására alkalmas, ez pedig 24,63%-os kihasználtságot jelent.

A tabella éllovasa a Videoton, de Fehérváron sem maradtak el a tiltakozások a klubkártya ellen, ezért hiába a jó szereplés, az eredményekkel nincs egyenes arányban a látogatottság. A Sóstói Stadionban 14.300 nézőnél tennék ki a megtelt táblát. Az őszi idényben átlagosan 3657-en jártak Vidi-meccsre, ez 25,57%-os kihasználtságot jelent.

Olvasói sztorik