Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
– A sérülését már teljesen maga mögött hagyta?
– Azzal már nincsen probléma. Kivették a sérült porcot. Mindig lesznek kisebb gondok, mert nem vagyok már húszéves, de azért csinálom a felkészülést – mondta a Rangadó.hu érdeklődésére Torghelle Sándor.
– Jól fogy a könyve?
– Nem is nagyon kérdeztem, nem foglalkozom vele. A visszajelzések abszolút pozitívak, nem erre számítottam, negatív véleményt nem is kaptam róla.
– Azt gondolta, hogy fog?
– Ismerve a közeget, persze. Akármennyire igyekszem a pályán és a pályán kívül jó dolgokat csinálni, mindig vannak olyanok, akiknek ez vagy az nem tetszik. De nem csak rólam van szó, soha nincs olyan, hogy valami mindenkinek tetszene. De azt kell mondjam, a könyvről csak pozitív véleményeket kaptam. Ma is mondta valaki, olyan volt neki, mintha ott ülnék mellette és csak beszélgetnénk. Próbálkoztam mindent őszintén leírni, és ezek szerint ez tetszik az embereknek.
– Könyvet olyankor szoktak írni, amikor az ember már sok mindent maga mögött tud és lezár dolgokat. Ön is itt tart, vagy összejöhet még a következő szezonokban újabb könyvre való?
– Nem hiszem. Az utolsó húsz évet írtam bele, azt meg nem nagyon tudom elképzelni, hogy nekem a profi futballban lesz még ennyi. Nem tervezem, mennyi van hátra, az a lényeg, hogy egészséges legyek és játszhassak még egy ideig. Harminchárom éves leszek, ilyenkor már jelez a szervezet, itt fáj, ott fáj, úgyhogy elég nekem csak a mára figyelnem.
– Amióta újra itthon futballozik, jó csapatokban, komoly célért játszhat. A Videotonban is így volt és most a MTK-ban is. Ez is inspirálja, hogy ne csak a visszatekintéssel foglalkozzon?
– Egyértelműen. Igaz, amikor az MTK-hoz igazoltam tavaly, nem éppen a dobogóért harcoltunk. De akkor is megvoltak a célok, ahogy most is. Mindig olyan csapatba próbálok igazolni, ahol van motiváció. A langyos víznek nincs értelme. A Vidiben a bajnokságért hajtottunk, az Európa Ligába is bejutottunk. Az MTK-hoz azért vittek, hogy segítsem a bennmaradásban, most pedig, ha már ilyen jól alakult az őszi szezon, ott akarunk maradni a dobogón. Mindig kell lennie előttem célnak, az egész pályafutásomra ez volt a jellemző.
– Ott maradni a dobogón: ez a maximum az MTK-nál jelenleg? A bajnoki címről nincs is szó?
– Máshol is elmondtam már, szerintem a Videoton kimagaslik a mezőnyből, meg fogja nyerni ezt a bajnokságot. Ha eladják Nikolicsot, akkor is. Erős kerettel rendelkeznek, egységes csapat, jó edzőjük van.
– A jó edző az MTK-nál is adott. Garami József mennyire szokta kikérni a tapasztaltabb játékosok véleményét?
– Az idősebbekkel elbeszélget, meghallgatja a véleményüket. És azt is tudja, hogy kell velük bánni. Józsi bá abszolút partner mindenben.
– Saját magától mit vár ebben a hátralévő félé szezonban?
– Nem akarok olyat mondani, hogy ennyi vagy annyi gólt szeretnék lőni… Rendszeresen játszhassak, eredményes tudjak lenni. Tudjak segíteni a csapatnak – lehet, hogy ehhez nem is kell mindig gólt lőnöm.
– Mielőtt hazatért, mindenáron szeretett volna még külföldön játszani. Két itthoni szezon után mennyire foglalkoztatja még a dolog?
– Tisztában kell lenni azzal, hogy a magyar játékosokért nem nagyon kapkodnak a külföldi klubok. A téli átigazolási szezonban eddig ketten szerződtek külföldre: Elek Ákos, aki válogatott, és Holman Dávid, aki még fiatal. Én meg egyik se vagyok. Úgyhogy egyre kevesebb esélyem van, hogy kimehessek. De ez nekem jó így. A családot és az anyagiakat is figyelembe véve nem biztos, hogy lenne értelme kimennem mondjuk az osztrák harmadosztályba, csak azért, hogy külföldön legyek. Ennyi idősen kicsi az esélye, hogy olyan klub jöjjön, amelyik anyagilag is megéri, a családomnak is jó és mellette még jó hely. Ennek a háromnak egyszerre kellene teljesülnie. De ha jön valami ajánlat, elgondolkodik az ember. Addig viszont felesleges.
– Akkor kell eldönteni, átmenjünk-e a hídon, ha odaértünk?
– Pontosan. De hidat még nem is látok egyelőre. Aztán, ha meleg a levegő és jó a víz, át is tudok úszni, ha úgy alakul.
