Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A múlt héten jelentették be, hogy visszavonul a profi labdarúgástól az ősszel a másodosztályú Szeged 2011-Grosics Akadémiában szereplő, egykori négyszeres válogatott védő, Tímár Krisztián. A 35 éves játékos nagyszerű pályafutást tudhat magáénak: játszott a Videotonban, a Ferencvárosban, erősítette az angol Plymouth és az Oldham Athletic csapatát, megfordult Vietnamban, 2013-as hazatérésekor pedig Siófokra igazolt.
Tímár a szegedi klubban az ősszel mindössze négy bajnokin lépett pályára, a Rangadó.hu megkeresésére pedig visszavonulásának okairól és karrierje legszebb emlékeiről is beszélt.
– Azért döntöttem a visszavonulás mellett, mert a térdem már nem bírta az állandó terhelést, és nem tudtam azon a szinten teljesíteni fájdalom és injekciók nélkül, amin szerettem volna. A játék mellett elkezdtem az utánpótlásban is tevékenykedni a Grosics Akadémián. Az egészségem kárára ment volna, ha tovább folytatom, ezért úgy láttam jónak, ha abbahagyom az aktív futballt. Az utánpótlásedzői feladataim fognak mostantól lefoglalni – mondta Tímár Krisztián.
– Mióta bajlódott a térdével?
– Két éve folyamatosan romlott az állapota, gyakorlatilag amióta visszaigazoltam Magyarországra. Biztosan az is közrejátszott, hogy elég sokat játszottam külföldön, illetve az itthoni téli felkészülések is. A műfüves pályákon való edzések kicsit felgyorsították ezt a folyamatot, állandó gyulladásban volt a térdem, és sajnos már nem volt az igazi.
– Szép karriert futott be: a Ferencvárosban, Angliában, Vietnamban és a válogatottban is szerepelt. Melyik időszakra emlékszik vissza a legszívesebben?
– Ha klubszintet nézem, akkor két ilyen is volt. A Ferencvárosban eltöltött időszakra nagyon szívesen emlékszem vissza, Angliában pedig a Plymouthnál csapatkapitány is lehettem. Az az időszak volt a legszebb, amikor a Fradiban jól ment a játék, és onnan sikerült kiszerződnöm. Utána Angliában is jól ment, és ennek következményeképpen a válogatottban is bemutatkozhattam egy kicsivel később.
– A nemzeti együttesben melyik volt a legjobb mérkőzése?
– Talán a Montenegró elleni találkozót mondanám, és amikor debütáltam a szlovénok ellen.
– Egy játékos pályafutásában azért nehéz pillanatok is vannak. Mi a legrosszabb emléke?
– A Svédország elleni világbajnoki selejtezőn nagyot hibáztam, utána nehéz időszakot éltem meg. Angliában volt egy koponyasérülésem, ami után az sem volt biztos, hogy folytathatom a játékot, mert olyan súlyosan megsérült a fejem. Ez a kettő nagyon nehéz időszak volt.
