Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Kitört a téli szünet a hazai élvonalban, eljött az értékelés, az összegzés ideje. A Paks–Nyíregyháza elmaradt, a Kecskemét–Győrből viszont másfél is megadatott, tehát összesen 135 és fél bajnoki meccset láthattunk júliustól decemberig. Ezek közül néhányra a mai napig is jól emlékszünk, de akad, amelyiket már másnapra elfelejtettük. Visszapillantás-sorozatunkban kettesével tekintjük át a csapatok eddigi szereplését. A hatodik részben nézzük a dobogóra pályázó ősi riválisokat: a Ferencvárost és az Újpestet.
5. Ferencvárosi TC (31 pont)
A Fradi mindössze egy ponttal maradt le a téli dobogóról, az őszi idény során többször nyert, mint ahányszor nem (9 győzelem, 4 döntetlen, 4 vereség), a Magyar Kupában és a Ligakupában is versenyben van (utóbbi sorozatban éppen az ősi rivális Újpestet búcsúztatta), az összkép mégsem vidám. A klub megítélésére túlságosan rányomta a bélyegét a szurkolói bojkott, a tenyérlenyomatos beléptető-rendszer elleni tiltakozás, ennek következményeként az erősen csökkenő nézőszám, a félszezon végén pedig már a vadonatúj stadion vadonatúj gyepszőnyegének feltűnően gyatra állapota szolgáltatott témát.
A csapat eközben tele van nevesincs külföldiekkel, akik tulajdonképpen nem nyújtottak rossz teljesítményt, de leginkább a semmi extra (értsd: jó átlagos) kategóriába tartoznak, nem igazán dobtuk hanyatt magunkat tőlük. Ugyanakkor most is voltak eltüntetett játékosok Havojics és Bosnjak személyében, akik közül leginkább a magyar válogatott védő mellőzése lehet fájó, hiszen a Haladásban már bizonyította a képességeit, de úgy tűnik, hogy – az egyébként szimpatikus – Thomas Dollnak ez nem elég. A csapat jelenlegi helyzetét, erősségét jól mutatja a máltaiak és a horvátok elleni nemzetközi kupaszenvedés. Voltak persze pozitív, emlékezetes Fradi-pillanatok ősszel: említhetjük Gera Zoltán bombagólját a Nyíregyháza ellen, Dibusz Dénes remek formáját, az immár több mint egyéves bajnoki veretlenséget hazai pályán, vagy az Újpest elleni Ligakupa-továbbjutás.
6. Újpest FC (28 pont)
Miután a belga tulajdonos átvészelte a gazdasági társaság tavaszi krízisét, a csapat pedig túlélte a szégyenletes botladozást, kis túlzással új élet kezdődött Újpesten. Az már önmagában szimpatikus lépés volt, hogy nyáron a tökismeretlen tucatlégiósok mellett végre magyarokkal is erősítettek, a külföldi edzőkkel szemben örökké fenntartásokkal viseltető hazai közegnek pedig ősszel volt lehetősége végleg elismerni Nebojsa Vignjevics vezetőedzőt. A szerb tréner szimpatikus hozzáállására, habitusára senkinek nem lehet panasza, és az elmúlt hónapokban arra is bőven adódott lehetősége, hogy a hozzáértését bizonyítsa.
A nagy dérrel-dúrral beharangozott nigériai csatár, Kim Ojo rögtön az első tétmeccsén, a megyei harmadosztályú Himesháza elleni Magyar Kupa-találkozón megsérült, Kabát Péternek pedig a komplett félszezont ki kellett hagynia. Ez komoly kényszerhelyzetet teremtett, hiszen vérbeli támadó nélkül maradt a csapat, de Vignjevics a lehetőségeihez képest a legtöbbször jól oldotta meg a problémát. Persze, ő sem varázsló, úgyhogy csapata mindössze 16 gólig jutott (a sereghajtó Pécsnek is ennyi van), ellenben csak 12-t kapott, ami dicséretesen kevés.
Hogy a tulajdonos miért nem szerződtetett egy csatárt menet közben, nem tudhatjuk, de mivel Kim Ojo a visszatérése után sem váltotta meg a világot, Kabát pedig már 37 éves elmúlt, a téli szünetben végképp kéne keresniük valakit a csatárposztra, mert ősszel nagyon sok pontot elpazaroltak emiatt. A szurkolók számára az ősz legszebb pillanata nyilván a Ferencváros legyőzése volt a bajnokságban, a legborzasztóbb pedig a 4-1-es Ligakupa-zakó az FTC otthonában.
