Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
November legjobbjának választották a Wisla Kraków szurkolói a korábbi magyar válogatott védőt, Guzmics Richárdot. A 27 éves hátvéd tíz szombathelyi év után igazolt az ősszel a lengyel élvonalba, ahol csapatával az élmezőnyben tanyázik. A DigiSport televízió hétfő reggeli műsorában mesélt eddigi tapasztalatairól, és azt is elárulta, hogy hároméves hosszabbítási ajánlatot helyeztek kilátásba számára a vezetők.
– Hogy tetszik eddig Lengyelország?
– Krakkó gyönyörű város, és olyan csapatba kerültem, amely európai szinten is komolynak minősül, tehát nagyon jól érzem itt magam. Jó döntés volt idejönni, egyből sikerült bekerülnöm a kezdőbe. Voltak más érdeklődők is, de talán ez volt a legjobb csapat. Már jó ideje figyeltek, és más magyar játékost is, de sokáig nem mertek magyarhoz nyúlni, nem mertek a magyar bajnokságból igazolni. Most, hogy lejátszottam néhány meccset, és már engem kérdeznek, hogy milyen játékost tudnék ajánlani – mondta Guzmics Richárd.
– Mennyiben más a magyar és a lengyel bajnokság?
– Azt gondolom, elsősorban a körülmények között van különbség. Nagy stadionok vannak, és a kisvárosokba is húzzák fel a harminc-negyven ezres arénákat. Azt látom, hogy a játék gyorsabb, sokkal több jó játékos van egy-egy csapatban, és a színvonal is magasabb.
– Hol állna az NB I tabelláján a Wisla?
– Most voltak kint a barátaim, több meccset is láttak, és ők mondták, hogy a Wisla biztosan megnyerné a magyar bajnokságot. Én ezt azért nem merném így kijelenteni, de ezzel a kerettel megcélozhatnánk az első helyet.
– Mennyire volt könnyű a beilleszkedés? Hogyan fogadták?
– Nem volt gond a beilleszkedéssel. Elkezdtem lengyelül tanulni, de mindenki meglepődött, hogy miért, hiszen nagyon nehéz nyelv. Mindenki tisztel ezért, és ha nem is folyékonyan, de tudok már beszélni. Jól sikerült a beilleszkedés, mindenki segítőkész volt, úgyhogy ezzel nem volt probléma.
– Úgy tűnik, akkor megy a legjobban a játék, ha a csapatkapitány áll ön mellett a védelemben. Sokat segít a beilleszkedésben?
– Igen, sokat segít, bármikor fordulhatok hozzá. Ő a belsővédő társam is, és nagyon nagy elismerésnek örvend itt Lengyelországban. Ő a Wisla egyik ikonja, és a helyi média szakértői minket választottak meg a szezon eddigi legjobb védőpárosának. Azt mondják, hogy nagyon jól kisegítjük egymást, és jól megy együtt a játék.
– Miben szeretne még fejlődni ebben a közegben?
– Már most úgy érzem, hogy sokat fejlődtem. A vezetőedző valamilyen szinten a taktikára gondolt. Sokszor játszunk egész pályás letámadást, az edzéseken is gyakoroljuk, és van, hogy akár az ellenfél térfeléig követnem kell a csatárt, mert ott szerezhetek labdát. Az elején ez nehezen ment, mert nem voltam hozzászokva, de most már egyre jobban megy.
– A varsói Legia utolérhetetlennek tűnik, de a nemzetközi indulás a céljuk a bajnokság végén?
– Igen, szeretnénk az első háromba bekerülni. A Legia más kategóriát képvisel, bő kerete van, és nagyon jó játékosok alkotják, valamint az anyagi hátterük is biztosított. Megpróbáljuk utolérni őket a következő félszezonban. Játsszunk még velük, és megpróbáljuk megnyerni a következő meccseinket. A lengyel bajnokság más, mint a magyar, a végén van egy rájátszás, ott szeretnénk meccseket nyerni, és üldözni a Legiát.
– Egyéves szerződést kötött a klubbal, van esély a hosszabbításra?
– Bízom benne, most elég jól megy a futball. Az igazgató már pedzegette, nehogy azt gondoljam, hogy egy év után lelépek. Azt mondta, hogy három évre számítsak. Természetesen benne lennék, hiszen nagyon jó csapatban vagyok és jól érzem magam.
– Mi lehet az oka, hogy nem került be Dárdai válogatott keretébe?
– Jó kérdés, talán Dárdai Pált kellene megkérdezni. Nem bánkódom emiatt most még, szeretnék minél jobban teljesíteni a klubomban, és bízom benne, hogy tavasszal bekerülhetek a legjobbak közé.
– Hogy látja, jó esélyek vannak az Európa-bajnoki részvételre?
– Igen, így gondolom. Szervezett és eredményes volt az utóbbi meccseken a válogatott. Igazából bízom benne, hogy Dárdai Pál maradni fog, és tudja folytatni a válogatott azt az utat, amin most elindult.
– Mit szól korábbi csapata, a Haladás vergődéséhez? Mennyire szomorítja el?
– Nem csak hűséges szolgálója voltam a klubnak, hanem a Haladás volt a szerelmem, még mindig az. Sajnálattal hallom, hogy kiesőhelyen állnak, de azt gondolom, vannak jó játékosok a csapatban. Bízom benne, hogy a télen meg tudják erősíteni a keretet és bent tudnak maradni az NB I-ben. Szurkolok nekik nagyon.