Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Szerdán a másodosztályú Vasas otthonában lépett pályára a DVTK a Magyar Kupa első fordulójában. A diósgyőriek talán a vártnál is simábban, 4-0-ra verték az angyalföldieket, és továbbjutottak a második körbe, ahol a Fejér megyei első osztályú Iváncsa lesz az ellenfelük. A bajnokságban három mérkőzés után hét ponttal álló miskolciak első gólját a Vasas ellen a nyáron szerződtetett Bori Gábor lőtte, akinek ez volt az első találata új klubja színeiben.
A harmincéves középpályás a Rangadó.hu érdeklődésére a kupameccsről, a bajnoki szereplésükről, és a vasárnapi, Kecskemét elleni találkozóval kapcsolatos várakozásairól is beszélt.
– Nem számítottunk könnyű meccsre, és nem is volt az – kezdte Bori Gábor. – Annyival tudtunk föléjük nőni, hogy mi rúgtuk az első gólt, és utána próbáltuk azt játszani, amit kértek tőlünk. Azt nem mondom, hogy mindenki nagyon friss volt, mert nem is lehet mindenki friss, hiszen a sok meccs és az utazások nem keveset kivettek a játékosokból. Örülünk, amiért továbbjutottunk, és annak is, hogy ilyen különbséggel nyertünk, önbizalom szempontjából ez nem rossz.
– Az eredmény mellett a mutatott játékkal mennyire volt elégedett?
– Hellyel-közzel. Nem kell elájulni a játéktól, de ez azért is lehetett, mert nem voltunk annyira frissek. Nyilván ha egy csapat rúg négy gólt, akkor nem lehet azt mondani, hogy rosszul játszott, de voltak a meccsnek olyan szakaszai, amikor jól játszottunk, és olyanok is, amikor nem.
– Az első diósgyőri gólját is meglőtte a találkozón. Nagy volt az öröm?
– Nagyon örültem, mert nulla-nullás eredménynél jött. A gólnak mindig örülni kell, de nagyon jó érzés, hogy így tudtam segíteni a csapatot. Egy szögletvariációt próbált a Vasas, amire a másodedzőnk felhívta a figyelmemet még a meccs előtt. Az ellenfél nem vette észre, ahogy odasomfordáltam, és elvettem a saját tizenhatosunknál a labdát. Onnan végigvezettem a pályán, és már az ellenfél tizenhatosánál lepasszoltam Bognár Istvánnak, aki visszaadta, én pedig elpasszoltam a kapus mellett.
– Az eddig bajnoki szerepléshez mit szól?
– Hét pontot szereztünk három meccsen és nem kaptunk még ki, úgy gondolom, hogy ez egy jó eredmény. A mutatott játék már más tészta, mert a Haladás ellen is voltak gyengébb periódusok, de én ezeket annak tudom be, hogy sokat utaztunk, ezért volt tompább a csapat. A vasárnapi, Kecskemét elleni meccsel talán lezárul az a szakasz, amikor heti két meccset játsszunk. Ezután lesz érdekes, hogy amikor frissebbek vagyunk, akkor mennyire jó a gárda. Úgy gondolom, hogy ezzel a hét ponttal, és ha esetleg hétvégén nyerünk, akkor a négy forduló utáni tíz ponttal nem lehetünk elégedetlenek.
– Mire számít vasárnap, a Kecskemét ellen?
– Nekünk egyik meccs sem lesz könnyű. Pont amiatt, mert egy kicsit tompának érzem a brigádot. Remélem, most már egy kicsit frissebbek leszünk, és itthon meg kell vernünk a Kecskemétet. Próbálok mindig csak a saját dolgainkkal foglalkozni, de Vladan Szavics az egyik legjobb barátom, ezért belenézek a meccseikbe. Egyelőre nulla pontjuk van, és bízom benne, hogy ez nem ellenünk fog gyarapodni.
– Külön pikantériája a meccsnek, hogy Tomiszlav Szivics és ön is dolgozott, illetve szerepelt korábban Kecskeméten. Érez emiatt valamilyen pluszmotivációt?
– Megmondom őszintén, már nincs pluszmotivációm. Abból a csapatból talán már csak Szavics és Gyagya maradt, akikkel együtt játszottam. A többiek újak, úgyhogy nincs erről szó.
