NB I

Utánpótlás-nevelés = nyereséges klub

Rangadó
Rangadó

2014. 07. 01. 10:13

Nyolc olyan élvonalbeli klub van, amelynek licenckérelmében nem a saját stadionja szerepel.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az utánpótlásképzésben élen járó klubok tudnak nyereségesen működni az NB I-ben, de a tulajdonosoknak gyakran ki kell egészíteniük a költségvetést. Mindezekről dr. Gudra Tamás, az MLSZ gazdasági igazgatója beszélt a Sport TV Mai helyzet című műsorában.

Az NB I-es és NB II-es klubok közül a Létavértes az egyetlen, amely adminisztratív okokból nem kapott licencet (helyette vélhetően a Szeged 2011 indul a másodosztályban). Az élvonalba idén visszakerülő Dunaújváros stadionjának villanyvilágítása ősszel készül el, ezután visszaköltözhet saját otthonába a csapat. Nyolc olyan profi klub van, amelynek licenckérelmében nem a saját stadionja szerepel, hol az UEFA-licenc, hol a stadionrekonstrukciós munkálatok miatt.

Annak ellenére, hogy licencet kapnak egy bajnokságra, többször is előfordul, hogy nehéz helyzetbe kerülnek a klubok a szezon során, ennek előzetes szűrését illetően azonban nagyon nehéz feladata van az MLSZ-nek.

– Egy üzleti tervet bead valaki tavasszal, és abban az van, hogy a következő bajnokságban júniusig hogyan fogja végigjátszani a bajnokságot, milyen bevételei és milyen költségei lesznek. Nekünk azt előtte több mint egy évvel kell megítélni, és hát feltételezéseket, becsléseket kell használni, amikor azt mondjuk, hogy elfogadhatónak tartjuk azt, hogy xy csapat ilyen összegű jegyárbevételt becsült – mondta a gazdasági igazgató, mi a legnagyobb nehézség.

Kifejtette, hogy gyakran a klubok mögött álló tulajdonosok vagy a tulajdonosok cégeinek pénzügyi helyzete határozza meg, tudják-e teljesíteni a terveket. A tulajdonosok átlagosan közel 160 milliós pótlással tartják fenn a klubokat.

– Valóban végeztünk ilyen számításokat, és azt látjuk, hogy jellemzően egy NB I-es klub költségvetésében elég jelentős hiány lép fel éves szinten. A hiány alatt azt értem, hogy ha megnézzük az éves bevételt és a költséget, akkor a kettő nincs összhangban egymással. Úgy valósul meg, hogy mégis működik a klub, hogy jellemzően a főtulajdonos minden évben valamilyen pénzügyi vagy számviteli technikával betesz valamilyen összeget a működésbe, hogy az folytatni tudja.

Baj akkor van, ha ez a tulajdonos úgy dönt, nem finanszíroz tovább. Vannak olyan vélemények, hogy az MLSZ kötelezze a tulajdonosokat, hogy a bajnokság előtt egy évre előre tegye le az egész éves költségvetést, ez azonban nem teljesen kivitelezhető a gazdasági igazgató szerint.

– Az üzleti életben sem úgy működnek a cégek, hogy az év elején az összes bevétel megvan, hanem nyilván működik a cég egész évben, vannak bevételei és költségei is, amit az üzleti tervben mutat be előzetesen, és itt is ez történik. Az ellen nehéz védekezni, ha nem teljesülnek azok a bevételek, vagy ha a költségek magasabbak lesznek – vázolta a helyzetet a szakember.

Dr. Gudra Tamás szerint javul a tendencia, nő a magyar klubok költségvetése, és ehhez a TAO-támogatások nagy segítséget nyújtanak, mert ha az utánpótlás-nevelésre kevesebbet kell költeni a tulajdonosnak, több pénz jut a felnőtt csapat működtetésére. A nyereségesen működő klubok közül két fővárosi csapatot hozott fel példaként.

– Kétezer-tizenkettőben az MTK és a Honvéd is egy szolid összegű pozitívumot mutatott fel. Ez a két klub élen jár az utánpótlás-nevelésben. Ők erre komoly pénzeket költöttek az előző években is, azt addig a tulajdonos zsebből finanszírozta, most, hogy TAO-támogatásokat tud igénybe venni, több pénzt tud a felnőtt csapatra összpontosítani. Az is jellemző, hogy ez két olyan klub, ahol viszonylag alacsonyabbak a fizetések, tehát itt takarékosabb gazdálkodás van.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.