NB I

Gera: nem aktuális, hogy hazatérjek

Az angol West Bromwich csapatától távozó korábbi válogatott játékos nem kapott ajánlatot a Ferencvárostól.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Gera Zoltán 2004 és 2008 után 2011 és 2014 között ismét a West Bromwich Albionnál játszott, de most búcsúzik a klubtól. A 77-szeres válogatott játékos 141 alkalommal volt kezdő a WBA-ban és 29 gólt szerzett. Az utóbbi két évben két súlyos térdsérülést is átvészelő 35 éves középpályás számára a folytatás még nyitott, a Premier League, Anglia, illetve a Ferencváros is szerepelt a hírekben. A West Brom örök kedvence a DigiSport televízió péntek reggeli műsorában beszélt az elmúlt szezonról és a jövőjéről.

– Sokat bajlódott idén sérüléssel, milyen állapotban van most?
– Ez egy hosszú és kicsit frusztrált szezon volt számomra. Jóval előbb terveztem az őszi visszatérést, de csak október-november környékén tudtam újra játszani. Onnantól kezdve volt egy időszak, amikor játszottam és kezdtem visszanyerni a formámat, az erőmet. Az utolsó négy hét aztán ismét kimaradt, Norwich-ban megsérültem, és ez nagyon rosszat tett nekem, nem csak a szezonom számára, hanem a jövőm szempontjából is. Talán lehet mondani azt, ez meghatározta, hogy el kellett köszönnöm a WBA-tól – kezdte Gera Zoltán.

– Ha nincs ez a sérülés, akkor valószínűleg maradt volna?
– Igen, mert amikor visszatértem a hosszú kihagyás után, és a spanyol edzőnél elkezdtem játszani, akkor behívott az irodájába, és mondta, hogy szeretné, ha szerződést hosszabbítanék. Mondtam, hogy vevő vagyok rá, szeretnék maradni, jól érzem magam, de közben máshogy alakultak a dolgok. Nem volt komoly a sérülésem, egy egyszerű húzódásról volt szó, ami teljesen rendbe jött, de mégis úgy éreztem, hogy mindkét félnek az a legjobb, ha most a jó emlékek mellett elköszönünk egymástól.

– Nincs önben keserűség olyan szempontból, hogy lehettek volna kicsit ragaszkodóbbak?
– Egyáltalán nincs bennem keserűség, vagy harag. Már azért is hálás voltam a klubnak, amiért még egy szezont adtak, az elmúlt idényt. Sérült voltam, másodszor is elszakadt a keresztszalagom, de szerződést kaptam. Bíztak bennem, és ezért nagyon hálás vagyok a klubnak. A szép emlékek mellett most van a legalkalmasabb idő arra, hogy esetleg távozzak. Várom az új kihívásokat, várom, hogy milyen lehetőségeim lesznek. A legjobb lehetőséget szeretném megragadni, és szeretném tovább folytatni a játékot. Úgy érzem, hogy van még bennem jó néhány év. Nyilván fontos, hogy a sérülések elkerüljenek, de azt bátran mondhatom, hogy a térdem teljesen rendben van. Az elmúlt két és fél évben nagyon sok időt töltöttem a konditeremben, rehabilitációs központban. Másfél évet dolgoztam azért, hogy újra fitt és egészséges legyek. Ezt nem szeretném elherdálni, élvezni akarom a játékot. Az a legfontosabb, hogy egy ilyen csapatot találjak, ahol számítanak rám, ahol megbíznak bennem, elismerik a képességeimet és felszabadultan játszhatok.

– Az mindenképp megható érzés, hogy a WBA-nál nagyon sokan úgy emlékeznek majd vissza önre, mint a klub valaha volt egyik legjobb, legkülönlegesebb játékosa…
– Az első pillanattól kezdve úgy fogadtak engem a klubnál a szurkolók, játékosok és vezetők, hogy álmomban sem gondoltam volna, hogy így fog alakulni ez az egész. Nagyon boldog vagyok, és nagyon sajnálom, hogy az utolsó meccsen nem tudtam játékkal elbúcsúzni a szurkolóktól. Sajnos nem épültem fel az utolsó bajnokira, de nem is akartam már erőltetni, nehogy rásérüljek. Biztos vagyok benne, hogy lesz lehetőségem visszamenni a klubhoz, és valamelyik meccsen hivatalosan is elbúcsúzhatok a szurkolóktól. Ki tudja, mit hoz az élet, lehet egyszer edzőként még visszatérek.

– Vagy akár ellenfélként, hiszen élvonalbeli lehetőségről is hallani…
– A másodosztályból vannak konkrét megkeresések, az első osztályból még várom, hogy milyen lehetőségek adódnak. A másodosztályt annyira nem szeretném erőltetni, ott nagyon sok meccs van, és a játék minősége nem olyan, mint a Premier League-ben. Nagyon kemény, sokszor vagdalkozó, ami nem az én stílusom. Ha esetleg a másodosztály mellett döntenék, akkor csakis olyan csapat jöhet szóba, ahol játsszák a futballt.

– Ilyen szempontból mely csapatok szimpatikusak?
– Talán a Derby County, amely a döntőt játszotta. Ők elég játszós stílust valósítanak meg, az edzőjük Steve McLaren, aki kiváló szakember. Van a másik véglet, mondjuk egy Milwall-szintű csapat, ahol nem a játék dominál, sokkal inkább az erő, de ez nem én vagyok. Én is szeretek hajtani a pályán, de elengedhetetlen, hogy sok legyen a labdaérintés, élvezzem a játékot, mert úgy futni is könnyebb.

– Meg sem fordult a fejében, hogy abbahagyja a játékot?
– Amikor másodszor elszakadt a keresztszalagom, akkor átfutott bennem a gondolat, hogy előfordulhat, ezzel vége a pályafutásomnak. Azonban ahogy beértem az öltözőbe, rögtön kezdtem pozitív dolgokat felhozni magamban. Az orvosok is biztattak, mondták, hogy ez benne van a futballban. Az első sérülésem utáni időszak nem úgy sikerült, ahogy terveztük. Ez bosszantó dolog, mert azt vártam, hogy a műtét után úgy felépülök, hogy ezzel már nem lesz probléma. A térdem azonban olyan instabil volt, hogy éreztem, valami probléma lesz. Félév után be is következett a baj, de másodszor olyan eljárással műtötték, hogy nagyon erős lett, és nincs vele probléma. Még egyszer mondom, megfordult a fejemben a visszavonulás, de aztán elkezdtem csinálni a rehabilitációt, és úgy éreztem, hogy nekem még játszanom kell.

– Mennyire opció az, hogy nem Angliában folytatja?
– Benne van ez is a pakliban. Vannak lehetőségek más országokból, ahol a bajnokság nem annyira erős. Nem topligákról van szó, de lenne lehetőség játszani.

– Például Hollandia?
– Nem mondanám, hogy Hollandia, azért az egy más kultúra. Konkrét országokat nem szeretnék mondani, de az a lényeg, hogy szeretnék továbbra is játszani. Benne van, hogy nem maradok Angliában, de ezt nagyon át kell gondolnom. A gyermekem iskolába jár. Ha elmennék egy másik országba, akkor minimum kétéves szerződésben gondolkodnék. Nem szeretek rohangálni, szezonról-szezonra más csapathoz menni. Szeretek letáborozni, szerencsére Angliában sikerült tíz évet eltöltenem két klubban. Ha ott maradunk, az is egy nagyon jó lehetőség, de ha más országba költöznénk, ahhoz mindennek nagyon kell stimmelnie.

– Ez a másik ország lehet Magyarország is?
– Ez is benne van. Most egy kupaktanács zajlik a családdal, hogy azért lassan szeretnénk hazajönni, hazaköltözni. Hiányzik Magyarország, tíz év az azért tíz év. Jelen pillanatban azonban nem aktuális, hogy Magyarországon játsszak.

– Egykori klubja, a Ferencváros megkereste?
– Nem, konkrétan nem kerestek meg. Nem kaptam ajánlatot a Ferencvárostól.

– Megfelelő ajánlat elgondolkodtatná?
– Minden ajánlatot meghallgatok, és mérlegelve a legjobb döntést szeretném meghozni. Ha szakmailag és anyagilag jó ajánlatot kap az ember, akkor azon elgondolkozik, és a lehetőségei szerint a legjobban szeretne dönteni.

– Egy ilyen döntésben az érzelmi kötődés és a múlt is szerepet játszhat?
– Nagyon hálás vagyok a Fradinak azért a négy évért, amit ott tölthettem. Két bajnokságot és két kupát nyertem, és nagyon jó emlékeim vannak. A Fradinak köszönhetem, hogy kikerültem külföldre. Ez a szívemben van, és ezért nagyon hálás vagyok. Nyilván sokszor hallgatunk a szívünkre, de van amikor az eszünkre kell. Az a legjobb, ha az ész és a szív harmóniában van, az a legjobb döntés. Erre vágyom, hogy egy ilyen döntést hozhassak.

– Hány szezont érez még magában, és ezzel együtt hány válogatottságot?
– A következő szezon kritikus lesz számomra az elmúlt évek sérülései miatt. Nagyon szeretném, hogy a következő szezonom olyan legyen, amit én elvárok magamtól. Legyen sérülésmentes, menjen jól a játék és nyerjem vissza az erőmet. Egy év múlva lehet arról beszélni, hogy még hány év van bennem, de jelen pillanatban csak arra fókuszálok, hogy a következő szezonom jó legyen. Élvezzem a játékot, és ha jól is megy, akkor persze addig szeretnék játszani, amíg csak lehet. Motivált vagyok, nagyon szeretek futballozni. Ez az életem, ehhez értek. Szeretnék legalább negyvenéves koromig játszani. Most ez nem tűnik reálisnak, hiszen sok sérülés közrejátszott az elmúlt években, de én pozitív ember vagyok és úgy készülök, hogy ez a szezon jó lesz, bárhova is megyek. A válogatottság nem aktuális jelenleg. Ha ősszel rendszeresen játszok a klubcsapatomban, akkor meglátjuk, hogyan alakul.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.