Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Két évvel ezelőtt, 2012 tavaszán még a PMFC alapembere volt a saját nevelésű csatár, Horváth Zsolt, aki az élvonalba való feljutásnak is tevékeny részese volt. Jól játszott, gólokat szerzett, de hiába, mert később – önhibáján kívül – már csak perceket kapott, végül a keretből is kikerült. A pécsiek nem becsülték meg értékeiket, ezért az időközben jogi doktorrá avanzsáló játékos a fővárosba költözött, az MTK csapatához szerződött.
Kálváriája azonban folytatódott, hiszen megsérült, ezért szinte az egész őszi félévet ki kellett hagynia. Miután felépült, néhány meccs erejéig már beszállt, a téli felkészülést követően pedig egészségesen várta a tavaszi folytatást. A Rangadó.hu érdeklődésére Horváth Zsolt elmondta, attól függetlenül, hogyan távozott Pécsről, továbbra is szurkol a csapatnak, de vasárnap természetesen MTK-győzelmet vár a huszadik fordulóban.
– Miért nem játszott a Győr elleni, szerdai kupameccsen?
– Teljesen egészséges vagyok, a szakvezetés döntése miatt nem lépetem pályára szerdán. Így is nagyon örültem a győzelemnek, hogy kétgólos előnnyel, és kapott gól nélkül mehetünk a visszavágóra, de minél többet szeretnék játszani. Még nem vagyok a kívánt formában, de minden erőmmel azon vagyok, hogy ez javuljon. Szombathelyen a saját megítélésem szerint sem játszottam jól, a Fradi ellen már jobb voltam, de távolról sem annyira, ahogy szeretném – kezdte Horváth Zsolt.
– Vajon mi okozza ezt?
– Cirka másfél éve nem voltam ilyen helyzetben, hogy folyamatosan játszhatok, hiszen Pécsett eleinte nem nagyon kaptam lehetőséget, aztán kereten kívülre kerültem, tavaly ősszel, az MTK-ban pedig jött a törés. A mostani időszak azért is fontos, hogy sikeresen felépítsem magamat. Az őszi szezon végén kupameccseken már adtam gólpasszokat és szereztem gólokat, azok a találkozók nem voltak rosszak, most mégsem ott tartok, ahol szeretnék, de bizakodó vagyok.
– A nézők számára rendkívül látványos változáson ment keresztül a csapat a téli szünetben. Belülről is ez érezhető?
– A három érkezőből ketten kezdők voltak az eddigi két bajnokin. Torghelle Sanyi nagyon karakteres egyéniség a pályán és azon kívül is. Vass Ádám sem véletlenül volt válogatott, illetve szerepelt hosszú ideig külföldön.
– Milyen érzésekkel tekint a pécsi meccs elé?
– Ősszel nem tudtam játszani a Pécs ellen, mert akkoriban még a kelleténél egy vassal több volt a testemben. Egészségesen várom a hétvégét, remélem, kapok lehetőséget, és egy-kétszer úgy botlok bele a labdába, hogy valami pozitív dolog történik belőle…
– Követi a PMFC-nél zajló háttéreseményeket?
– Elég vegyes érzésekkel fogadtam a klub tulajdonjogával kapcsolatos információkat. Attól függetlenül, ahogyan eljöttem, szurkolok a csapatnak, mert még most is sok haver, cimbora játszik ott, akikről csak a legjobbakat mondhatom. Folyamatosan figyelem, mi zajlik a klubnál. Van, és szerintem lesz is NB I-es futball Pécsett, legalábbis remélem. Nagyon jól összeszokott társaságról van szó, sok fiatallal, sok pécsivel. Pörgős, sokpasszos, látványos játékot, jó meccset várok, természetesen MTK-győzelemmel.
– Mindenki úgy véli, az erősítések miatt nem lesz téma az MTK-nál a kiesés a tavasz folyamán. Ön szerint sem?
– Nekem nem is forgott ilyesmi a fejemben. Szerintem az erősítések nélkül is bennmaradásra volt predesztinálva a keret, de az erősítésekkel, és a további összeszokást segítő fél évvel már egyáltalán nem tudom elképzelni, hogy csapatunknak búcsúznia kelljen az élvonaltól.
Pikáns pécsi párharc
Nem Horváth Zsolt az egyetlen, aki különleges mérkőzés előtt áll, hiszen a PMFC csatára, Pölöskey Péter korábban szerepelt az MTK-ban, amelyben ráadásul most is játszik a testvére, Pölöskei Zsolt, illetve amelynek másodedzője az édesapja, Pölöskei Péter.
A pécsiek közül Balogh Béla, Fodor Ferenc, Fröhlich Roland, Rácz Ferenc és Szatmári Lóránd is szerepelt a fővárosi kék-fehérek klubnál, amelynek oszlopos tagja volt annak idején a jelenlegi vezetőedző, Lőrincz Emil. Az MTK mestere, a pécsi születésű Garami József játékosként a baranyai megyeszékhelyen szerepelt, majd ott kezdte edzői pályafutását, és félig-meddig jelenleg is ott él.
