Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A 12. helyről várja az élvonal tavaszi folytatását a Mezőkövesd-Zsóry együttese. A többi csapathoz hasonlóan az újoncnál is javában zajlik a téli alapozás. A borsodiak ezen a héten Bükön edzőtáboroznak, ahol napi két gyakorlással és több edzőmeccsel készülnek a hátralévő 13 bajnokira. A Rangadó.hu meglátogatta a csütörtök délelőtti edzést.
Érdeklődésünkre a csapat vezetőedzője, Véber György elmondta, hogy kiváló körülmények között készülhetnek, és a tervezett munkát is maradéktalanul el tudják végezni.
– Ez a büki edzőtáborozásunk nem egy tervezett dolog volt, hanem egy lehetőség, amivel éltünk. Nem borított azonban semmit, gyakorlatilag ugyanazt a munkát tudjuk elvégezni, ami erre a hétre tervezve volt – kezdte a Rangadó.hu érdeklődésére Véber György. – Annyi plusz még van is, hogy eggyel több edzőmeccset játszunk, ráadásul egy nemzetközi mérkőzést a Kapfenberg ellen. Vannak új játékosaink is, így nagyon jó ez az öt nap arra, hogy csapatépítő összetartást csináljunk. Nem sok az öt nap, de a célnak tökéletesen megfelel, a körülmények pedig kiválóak, úgyhogy a tervezett munkát el tudjuk végezni.
A Mezőkövesd együttese eddig három felkészülési meccset vívott, a Hatvan és a Vasas elleni találkozó után Véber György úgy érzi, hogy a Siófok ellen már visszakapta játékosaitól azt, amit szeretne látni tavasszal.
– Eddig vegyes a kép az edzőmérkőzéseket illetően. Volt két viszonylag jó meccsünk, de alacsonyabb osztályú csapat ellen. Játszottunk még a Vasassal, ahol kifejezetten bosszantó volt a csapat hozzáállása. Ezt azonban már kielemeztük, és szerdán a Siófok ellen látszott, hogy a játékosok egészen máshogy álltak hozzá a mérkőzéshez – mesélte Véber. – Nyilván az időszaknak megfelelően a frissesség még távol áll tőlünk, és ez a technikai dolgokra rányomja a bélyegét. A Siófok ellen azonban szerkezetben már visszakaptam azt, amit majd szeretnék látni tavasszal, természetesen élesebb és pörgősebb ritmusban.
A téli átigazolási időszakban már több játékos is érkezett a borsodiakhoz, elég csak Rajczi Péter és Takács Péter nevét említeni. Az új labdarúgóktól a tréner azt várja, hogy lendítsenek a gárda szekerén.
– Nyilvánvalóan azért kerültek hozzánk, mert úgy gondoljuk róluk, hogy erősítést jelenthetnek. Jött egy rutinos szlovák védőjátékos, aki több poszton, a védelemben és a védők előtt is használható. Rajczi Pétert pedig nem kell bemutatni, hiszen az utóbbi tíz év egyik meghatározó csatáregyénisége. Remélem, meg tud újulni nálunk, mert a legutóbbi időszakban ilyen-olyan okok miatt azért nem tudta azt nyújtani, amire képes.
A Mezőkövesd riválisainál is azon dolgoznak, hogy megerősítsék a keretet. Véber György szerint ez mindenképp emelni fogja az OTP Bank Liga színvonalát.
– Mindenki minden követ megmozgat, szóval nagyon élesen látszik, hogy mindenki számára létkérdés a bennmaradás. Még az úgymond reménytelennek tűnő Kaposvár is mindent megtesz, gyakorlatilag teljes sort cserélt. A közvetlen riválisaink sem tétlenkednek, a Puskás Akadémia nagyon jelentős erősítéseket hajt végre, és az MTK is rutinos labdarúgókat igazolt. Mindenképp erősödnek a csapatok, de ez a bajnokság színvonalát emeli, úgyhogy ilyen szempontból jó dolog.
Az újonc borsodiak a 12. helyről várják a tavaszi folytatást, és a keménykezű tréner úgy érzi, ha az őszi teljesítményüket kiegyensúlyozottabbá tudják tenni, akkor nem lehet gond a bennmaradással.
– Kicsit felemás volt az őszünk, nagyon ingadozó teljesítményt nyújtottunk. Újoncként szereztünk tizennyolc pontot, amivel most elég jó pozícióban vagyunk, de látni kell, hogy nagyon szoros a mezőny. Ha ezt a hullámzó teljesítményt kiegyensúlyozottabbá tudjuk tenni, és a csapat valós tudását rendszeresen ki tudjuk vinni a pályára, akkor a biztos bennmaradás nem okozhat problémát.
Ha megvizsgáljuk a Mezőkövesd csapatát, akkor látható, hogy a vezetőedzőn és segítőjén, Szlezák Zoltánon kívül még számos újpesti kötődésű labdarúgó található a keretben, elég csak Horváth Tamás, Szántai Levente, Szalai Vilmos, Bognár István, Szalai Vilmos vagy Rajczi Péter nevét említeni. Véber György elárulta, hogy valóban van a gárdánál egy újpesti vonal, de abszolút nem tudatosan építenek a volt lila-fehér játékosokra.
– Nyilvánvalóan van egy kötődés, és ha van lehetőség olyan játékost hozni, aki Újpesten játszott, akkor miért ne próbálnánk idecsábítani? A Fradihoz vagy a Honvédhoz nem mehetek oda. Valóban van egy ilyen jellegű vonalunk, de abszolút nem tudatos. Nem mindenáron arra megyünk, hogy volt újpesti labdarúgókat hozzunk ide. Ez így alakult, némi előnyt élvezünk persze, amikor az adott játékosnak választania kellett, akkor többen már a mi személyünk miatt is igazoltak hozzánk. Ebből ennyit tudunk profitálni, de hangsúlyozom, hogy ez nem tudatos.
Véber György 2012-ben vette át az együttest, amely akkor az NB II tabellájának második felében tanyázott, és elárulta, hogy ennek a folyamatosan fejlődő klubnak a hosszútávú NB I-es tagság a célja, amihez minden adott.
– Úgy gondolom, hogy rendkívül komoly két év van mögöttünk. Amikor elvállaltam a vezetőedzői posztot, akkor az NB II Keleti-csoportjának tizenegyedik helyén állt a csapat. Abban a félévben feltornásztuk magunkat az ötödik helyre. A következő évben megnyertük a bajnokságot, most pedig a tizenkettedik helyen állunk az NB I-ben. Az együttes szakmailag, a klub pedig minden tekintetben fejlődik – magyarázta Véber György. – Mezőkövesden nagyon komoly célokat kitűző vezetés van. Úgy gondolom, ebbe a mi személyünk, az edzői stáb és a játékosok is beleillenek. A két dolog együtt húzza egymást, és reméljük, hogy ez hosszabb fejlődési folyamat lesz. Célunk a hosszútávú NB I-es tagság, hogy ebben az évben ne csak átszállójegyünk legyen. Ebben a térségben is nagyon szeretik a futballt, és a közelben tulajdonképpen csak a Diósgyőr van, úgyhogy még a bázis is adott. Ezt mutatja, hogy bár kicsi a város, de elég jó a hazai meccseink nézettsége. Van egy vadonatúj, szép stadionunk, ami a nyáron még tovább fejlődik. A csapatnak is ezen az úton kell haladnia, minden évben egyre rutinosabb klubként egyre merészebb célokat lehet majd kitűzni. Nem szeretnék azonban ennyire előrerohanni, egyelőre az a feladatom, hogy az első évben az élvonalban tartsam a társulatot.
