NB I

Pintér Attila a szövetségi kapitány

A klubcsapatától távozó edző elkötelezte magát szövetséggel.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Csütörtökön délelőtt Telkiben tartott sajtótájékoztatót a Magyar Labdarúgó Szövetség.

Kiderült, hogy Egervári Sándor leköszönő szövetségi kapitányt Pintér Attila váltja a kispadon, tehát magyar szakemberrel kezdi meg a válogatott a jövő évi felkészülést az Európa-bajnoki selejtezőkre.

Pintér kizárólag a válogatottra koncentrál a következő időszakban, így lemondott a győri vezetőedzői posztjáról.

Egervári is elégedett a döntéssel

A leköszönő szövetségi kapitány, Egervári Sándor a Rangadó.hu megkeresésére elmondta, véleménye szerint utódja sikeres kapitányi időszak elé nézhet. A teljes interjú itt olvasható.

Meronka Péter, a Győri ETO FC sajtófőnöke a Rangadó.hu érdeklődésére elmondta, hogy számukra is újdonság Pintér Attila kapitányi kinevezése, ezért még jelöltjeik sincsenek a bajnokcsapat vezetőedzői posztjára. Hozzátette, most kezdenek új szakvezetőt keresni, és biztos benne, hogy január 6-ra megtalálják a trénert, akivel elkezdheti a felkészülést az együttes.

A klub a hivatalos honlapján is reagált a kinevezésre, őszintén gratulálva korábbi sikeredzőjüknek.

Verebes József és Bicskei Bertalan után ő a harmadik kapitány, akit eredményes győri munkájának köszönhetően kérnek fel erre a tisztségre.

A szövetségi kapitány kiválasztása

Egervári Sándor vezetése alatt a magyar válogatott javított korábbi helyezésén. A szakvezető 2010-ben vette át a nemzeti csapat irányítását, amely a 2012-es Európa-bajnokság selejtezőin elért eredményével megszilárdította harmadik kalapos besorolását a nemzetközi mezőnyben. (Korábban hosszabb ideig folyamatosan a negyedik kalapból sorsolták a magyar csapatot a vb- és Eb-selejtezők küzdelmei előtt.) Tartósan javult a mieink FIFA-világranglista helyezése, nemzetközi presztízse is. Egy rövid ideig az előkelő 27. helyen is tartózkodott a magyar válogatott, amely később hónapokig a 30-35. hely környékén „állapodott” meg a listán. Az Eb-selejtezőn hosszú idő után először, várhatóan a 2. kalapból sorsolnak minket – írja az MLSZ hivatalos honlapja.

A szövetség vezetésének hosszabb távú szándéka az volt, hogy egy sikeres Egervári-korszak után idővel ambiciózus, felkészült, hiteles labdarúgómúlttal rendelkező fiatal edző kerüljön a nemzeti együttes élére. A vb-selejtezők záró mérkőzésein tapasztalt váratlan sikertelenség azonban cselekvési kényszerbe hozta a szövetséget. Október közepén a vezetés első körben nem talált olyan fiatal, mégis már eredményekkel rendelkező hazai szakembert, aki ne töltött volna be akkor fontos tisztséget, vagy ne rendelkezett volna élő szerződéssel. Ezért a szövetség a szélesebb piacot jelentő külföldi szakemberek felé fordította figyelmét, mint ennek az MLSZ elnöke sajtótájékoztatóján hangot is adott.

Amint azt a szövetség vezetése többször, több formában is hangoztatta, az esetlegesen külföldi kapitány választásával a cél többlettudás „importálása” lett volna. Egyidejűleg: a magyar labdarúgás iránti alázat, az utánpótlás-játékosok felkarolását is magába foglaló komplex szakmai munka behozatala. A magyar szövetségi kapitány pozíciója ma is vonzó munkakör, hiszen az MLSZ ezen időszakban mintegy húsz alkalmas, megfelelő tudással rendelkező szakemberrel került kapcsolatba. Volt, aki „bejelentkezett”, volt, akit a szövetség keresett meg, és olyan szakember is akadt, akit mások ajánlottak a szövetség számára.

E folyamat során hamar beigazolódott az a félelem, hogy a jövőbeli csapat lehetséges tagjainak megismerésére, a remélt eredményesség elérésére minden külföldi edző hosszabb időt kért a szövetségtől. Ez a jelenlegi helyzetben nem fogadható el, amikor – talán két felkészülési mérkőzést követően – szeptemberben már a 2016-os Eb-kijutás küzdelmeire készen álló csapattal kell rendelkeznie Magyarországnak. Ez önmagában elegendő érv volt a visszakozásra, amire ráerősített, hogy a komoly, felkészült külföldi szakemberek javadalmazási igénye, és az MLSZ fizetési hajlandósága között lényeges eltérés van. A szakemberek korrekt módon engedtek volna a Nyugat-Európában megszokottnak számító igényeikből, melyek erőfeszítések árán megfizethetőek lettek volna. Ugyanakkor a mai magyar labdarúgás gazdasági helyzetében, a jogos erkölcsi elvárások mellett a szövetség nem írhat alá felelősen nagyobb összegű szerződést.

Így az MLSZ vezetése visszatekintett a magyar szakemberek piacára, ekkor már azzal a gondolattal, hogy a szerződéssel rendelkező edzők között is válogat, és így került a figyelem előterébe a magyar labdarúgásban sikeres játékos- és még sikeresebb edzői karrierrel rendelkező szakember.

Pintér Attila

Született 1966. május 7., Salgótarján, 47 éves

Játékosként

Ifjúsági Európa-bajnok (1984), 1986 és 1991 között húsz mérkőzésen szerepelt védőként a válogatottban és három gólt szerzett.

Az NB I-ben 224 mérkőzésen játszott és húsz gólt szerzett. Elsősorban a Ferencvárosban futballozott, de megfordult a belga Germinal Beerschot, a szlovákiai Dunaszerdahely, a BVSC, a Vasas, a Rába ETO és a Diósgyőri VTK csapatában is.

A Ferencvárossal egyszeres Magyar Kupa-győztes (1991) és kupaezüstérmes (1989), kétszeres bajnoki ezüstérmes (1988–1989, 1990–1990).

Játékára a határozottság, a pontosság, szellemiségére a küzdeni tudás, a minden áron való győzni akarás volt jellemző.

Edzőként

Játékos-edzőként kezdte szakvezetői munkáját, majd vezetőedzőként dolgozott Sárváron, Celldömölkön, Pápán, Sopronban (ahol két időszakot is eltöltött), a Ferencvárosnál, a Vasasnál és két időszakban a Győri ETO FC-nél.

A Ferencvárossal megnyerte a 2003-2004-es bajnoki címet valamint a Szuperkupát és a 2004-es Magyar Kupa-döntőt. A Sopron csapatával (éppen az FTC ellen) hódította el a 2005-ös Magyar Kupát, a Győri ETO-val pedig a tavalyi idényben végzett az OTP Bank Liga első helyén, és a Debrecent legyőzve elhódította a Szuperkupát is.

Csak néhány tizenegyes választotta el attól, hogy elmondhassa, egyedüli magyar edzőként három egymást követő évben három különböző klub színeiben nyert Magyar Kupát, de végül a Vasassal alulmaradt a Fehérvár FC-vel szemben, 2006-ban.

2009-ben bajnoki bronzérmesként csapata, a Győr szerepelhetett az UEFA Európa Ligában, ahol kiejtette a szlovák Nyitra, a kazah Atiraut és a francia Montpellier csapatát.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik