NB I

Ne mozdítsák el a fiatalokat

Horváth Gábor, a HLSZ főtitkára beszélt a saját nevelésű játékosok helyzetéről az Európai Unión belül.

Kapcsolódó cikkek

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

A Ferencvárosnál történt edzőváltás is azt mutatja, hogy nem teljesen üdvözítő csak külföldi játékosokra építeni egy csapatot a magyar bajnokságban. A zöld-fehéreknél volt olyan mérkőzés, amikor kilenc idegenlégiós volt a pályán egyszerre. Angliában most hivatalosan is célul tűzte ki az ottani szövetség elnöke, hogy növekedjen a hazai labdarúgók száma a Premier League-ben.

A kérdés, hogy nálunk mi a helyzet? Erről Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének (HLSZ) főtitkára beszélt a Digi Sport televízió szerda reggeli műsorában.

– Van ennek a kezdeményezésnek jövője, vagy ez csak egy általános fellángolás, ami mindig fellobban?
– Ezzel folyamatosan foglalkoznak a sportszakemberek és a sportvezetők. Természetesen minden ország szeretné, ha saját nevelésű játékosok játszanának a bajnokságokban, de ez több oknál fogva pillanatnyilag nem képzelhető el színtisztán hazai játékosokkal – kezdte Horváth Gábor. – Részben az Európai Uniós alapelvek, amely a szabad munkavállalás, illetve a dolgozók szabad mozgásának megtiltása ellen van. Azonban nem csak Angliában vannak ilyen elképzelések, hanem ezt az Európai Unió bevonásával a FIFA és a játékosok nemzetközi szervezete, a FIFPro is folyamatosan vizsgálja. Annyira aktuális most a téma, hogy hétfőn volt Brüsszelben egy Európai Uniós bizottsági ülés, ahol a saját nevelésű játékosok megfogalmazásának definíciója is az egyik témakör volt.

– Hol kezdődik a saját nevelésű játékos?
– Több olyan rendelkezés is van pillanatnyilag, ami megfogalmazza, hogy mit tekintünk saját nevelésű játékosnak. Ismerünk jó néhány rendelkezést, hogy minél több játékos legyen saját hazájában profi labdarúgó. Angliában, Ausztriában és Olaszországban is például területi alapon szerveződnek az akadémiák, illetve a bajnokságok. Vannak olyan szabályok, hogy a gyereknek a lakóhelyétől ötven kilométernél messzebb lévő csapathoz nem lehet igazolnia, de persze vannak rendkívüli esetek. Természetesen az a cél, hogy ezeket az általános szabályokat tartsák be, hogy egy játékos tizenhét-tizennyolc éves koráig ne mozdulhasson el az adott országból, az adott helyről. Nem azért, mert nem lenne szabad, hanem mert a családi kötelék ebben a korban még igen erős. Ez egy fontos dolog, egy fontos szempont, még akkor is, ha éppen profi futballistát próbálunk képezni. De minden esetre vannak kivételek, és ezeket a rendkívüli eseteket kell szabályozni, tehát erről szól az is, ha a család mozdul, és esetleg külföldön kap olyan munkalehetőséget, ahová magukkal tudják vinni a gyermekeiket, akkor ebbe nyilván az a gyerek is beleértendő, aki focizik. Ilyen példákat tudunk, mert az élcsapatok halásszák a játékosokat rendesen, de arra próbál törekedni a FIFA is, illetve az UEFA és az Európai Unió, hogy ezeket a szabályokat minél szűkebbre szabják.

– Több országban is díjazzák a huszonhárom éven aluli saját nevelésű játékosok csapatba helyezését, az idegenlégiósokkal szemben.
– Ez egy nagyon dicséretes törekvés. A Magyar Labdarúgó Szövetség is olyan szabályokat hozott, hogy munkavállalói oldalról, vagy munka jogviszonnyal kapcsolatos szabályokkal nem lehet megregulázni ezt a történetet, de az, hogy a tévéközvetítési jogokból ki milyen arányban részesül, arra vannak szabályok már most is. De éppen ez előbb említett Angliában volt először az, amikor a teljes csapat külföldiekből állt, de ilyesmi előfordult gyakran Olaszországban is. De fejlett futballkultúrájú országokból ellenpéldát is tudunk mondani, mert Spanyolországban a Barcelonánál például világhírű az utánpótlás nevelése, illetve a többi spanyol csapat is több hazai játékossal áll fel, mint külföldivel. Mindenre van példa. Nyilván Magyarországon nekünk is az a törekvésünk, hogy ha lehet, akkor minél több magyar játékos jusson szóhoz. A fiatalok ezekről az akadémiákról most már szép számmal kerülnek elő, és jutnak játéklehetőséghez. A kilencvenhárom-kilencvennégy-kilencvenötös korosztályban rengeteg olyan fiatal jön fel, akiknek jó lenne minél több játéklehetőséghez jutniuk. Állandó kérdés, hogy mire kellenek az idegenlégiósok? Magam is azt az álláspontot vallom, hogy azok az idegenlégiósok, akik húzóerők, akik példát mutatnak, akik a játékukkal és a pályán kívüli magatartásukkal is példaképek lehetnek, azokra Magyarországon is szükség van.

– Törökországban van egy olyan szabály, hogy egy csapat keretében maximum tíz külföldi lehet, míg a pályán egyszerre csak hatan tartózkodhatnak. Mivel Törökország nem tartozik az Európai Unióhoz, így nyilván ez nem átvehető…
– Nyilván jó hatással van egy ország labdarúgására, ha ezek a fiatalok több játéklehetőséget kapnak. Az, hogy török játékosok, vagy szerbek, esetleg más nemzetbeliek hova tudnak igazolni, nem feltétlenül csak ettől az egy dologtól függ. Sok minden más is eldönti, például az, hogy milyen piaci éréke van egy játékosnak. Ezért sem mindegy, hogy kijutunk egy világversenyre, vagy sem. Azt gondolom, hogy a fiatalok és a saját jövőnk érdekében mindent meg kell tenni, hogy több lehetőséghez jussanak, még akkor is, ha egy-két évig nem azt az eredményt nyújtják, amit elvárunk. Nyilván előbb-utóbb már ők sem lesznek fiatalok, mert amikor egy futballista huszonöt-huszonhat évesen a legjobb korban van, akkor a jó teljesítménye is attól függ, hogy fiatalon megkapta-e a lehetőséget. Nyilván nem szabad átesni a ló túlsó oldalára, mert ez az ősz is megmutatta, hogy nagyon sok esetben képesek vagyunk rá, de ésszerűen, és minden formát és lehetőséget végiggondolva kell meghozni ezeket a döntéseket.

– Ha egy dátumot veszünk, akkor lehet-e jósolni, hogy mikorra várható európai szinten egy egységes döntés ebben az ügyben?
– Nehéz kérdés, mert valóban sok Európai Uniós elvet kell figyelembe venni, és általában meg is hívják ezekre az ülésekre az Európai Unió képviselőit. Jórészt Brüsszelben szerveződnek ezek a megbeszélések, éppen azért, hogy azonnal meglegyen a kontroll, s ha valamit rosszul gondolnak, akkor az Európai Uniós jogászok tiltakozni tudjanak. Az elképzelések szerint a jövő évben és kétezer-tizenötben is folynak majd az egyeztetések, és annak az évnek a végére tervezik, hogy kialakul egy olyan közös álláspont, ami jó a játékosoknak, a kluboknak, és az őket tömörítő szervezeteknek, valamint elfogadható az Európai Unió számára is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Rangado.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.