Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
A kispestiek közül hiányzott Godoy, Alcibiade, Job, Kovács János, valamint a kolumbiai Edixon Perea Valencia is.
A nyolcadik percben Szatmári Lóránd szabadrúgása után Kemenest megzavarta Koller Krisztián, ezért csak kiütötte a labdát, Grumics lecsapott rá, és a hálóba lőtte (0-1). A másik oldalon Holender távoli bombája süvített el a keresztléc fölött. A hátrányba kerülő kispestiek szinte azonnal rohamokat indítottak az egyenlítésért, volt is néhány veszélyes beadásuk, de néha a pécsiek is próbálkozhattak. A 21. percben Uzoma lépett meg egy remek indítással, de előtte a kapu előtt keresztbe a labdát. Hazai részről Daud keményen középre lőtt egy szabadrúgást, de Vécsei a kapu fölé csúsztatott. A 35. percben Vécsei lőhetett volna közelről, de Göcze Gergő az utolsó pillanatban felszedte előle a labdát.
Az ötvenedik percben a kispestiek lemásolták a PMFC első félidei gólját: Holender szabadrúgását Lovrics fejelte a hálóba (1-1). A 69. percben Szatmári szabadrúgása a keresztlécen csattant. Négy perccel később Vernes lövését védte spárgázva Göcze. A 77. percben Holender a földre került Nagy József mellett a tizenhatoson belül, a játékvezető kissé jószívűen büntetőt ítélt, amelyet Daud értékesített (2-1). A vezetőgól után egy perccel Holender beadását Hidi Patrik fejelte a kapuba (3-1).
A mérkőzést a Rangadó.hu szakértője, Őze Tibor, a Kispest-Honvéd, a Nyíregyháza és a Diósgyőr egykori edzője elemezte:
A Honvéd jobb passzban volt a mérkőzés előtt, mint a Pécs, és úgy tűnt, a gyenge rajt után jó szériába került. Ellenfele olyan hullámvölgyben volt, illetve van, ami minden csapat életében előfordul, kérdés, mikor jön ki belőle. A meccs elején mindez nem látszott, hiszen a gól is jelezte, hogy a PMFC volt határozottabb. Érdekes volt a vezetőgól, ami egy nagyon jól elvégzett szabadrúgás után esett.
Ennek ellenére nem lett túl élénk a Honvéd játéka. Az első félidőre jellemző, hogy volt időm elgondolkodni: az elmúlt időszak eseményei előtérbe állították a magyar kontra külföldi játékosok kérdését, illetve az akadémiák szerepét. Nagyon érdekes arculatot alakított ki magáról a Honvéd, amelynek sok légiósa van, de szép számmal akadnak a csapat körül a hat éve működő helyi akadémia neveltjei is.
A második félidőben viszonylag hamar jött az egyenlítés: mintha ismétlést láttunk volna, kísértetiesen hasonló gólt szereztek a kispestiek, mint a meccs elején a vendégek, de ezúttal egyértelműen a kapus hibázott. Innentől megélénkült a mérkőzést, a Honvéd a szünetben elhangzott edzői intelmek után felpörgött, majd váratlanul visszaesett a játék az első félidő színvonalára és hangulatára. Jött a tizenegyes, amit én nem adtam volna meg, mert nem volt határozott lökés, és a hazai játékos anélkül sem érte volna el a labdát.
Ez a gól láthatóan megrendítette a Pécset, ráadásul azonnal jött a harmadik találat is, szintén egy beívelés után. A kispestiek talán azért vannak egy kicsit jobb passzban, mert akkor is határozottabbak, ha nem úgy alakul a meccs, ahogy tervezik. A pécsiek meghalnak a szépségben, tehát szépen játszanak a mezőnyben, de pozitív helyzetben sem hiszik el, hogy győzhetnek.
Nem szerencsés egy-két ember nyakába varrni a vereséget, de nem véletlenül született a hazaiak három gólja három beívelés után. Kérdésem: hol van a pécsi kapuból az a Dibusz Dénes, akit nyáron a Videoton csábított? Miért nem ő kezd? Nem volt túl izgalmas meccs, de annak örülök, hogy a hazai-külföldi témában a Honvéd példát szolgáltat, hogy lehet jól elegyíteni őket. Nem élcsapat a kispesti, de stabil, kiszámítható, és rá jellemző futballt játszik, győzelme megérdemelt.
