Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Győri ETO – Debrecen 3-0
Pintér Attila, Győr: – Tudtuk, hogy egy jó csapat érkezik hozzánk, hiszen a legyőzték a Ferencvárost is. Azt gondolom, hogy rá tudtuk erőltetni az akaratunkat a Debrecenre. Örülök, hogy ilyen fegyelmezetten és jól játszott a csapat. Az a jó, ha egy csapatban sok olyan játékos van, akiben benne van a gól. Próbáltunk az igazolásoknál is arra figyelni, hogy olyan játékosokat igazoljunk, akikben van gól, legyen az játékban vagy pontrúgás után. Nem olyan a játékunk, hogy tipikusan egy fecske csináljon nyarat, hanem megpróbálunk csapatként működni. Én nagyon örülök, hogy akire kijön a lehetőség, az értékesíteni tudja, és minél többen rúgnak gólt.
Kondás Elemér, Debrecen: – Rosszul kezdtük a mérkőzést, hiszen rögtön a második percben kaptunk egy gólt egy beadás után, amit el lehetett volna kerülni. Utána voltak lehetőségeink, támadtunk, de ma ez egy olyan meccs volt, hogy mi támadtunk, az ellenfél pedig gólokat lőtt. Ahelyett, hogy stabilak lennénk, rögtön az elején kapunk egy ilyen gólt. Ennek ellenére a baloldalon többször megbontottuk az ellenfelünket, ott kellett volna a beadásokat pontosabb, hatékonyabban véghezvinni. Az is hibavolt, hogy visszafejelt és feljátszott labdákat nem tudtuk összeszedni a középpályán, ráadásul támadásban nem voltunk ma igazán jók.
Ferencváros – Újpest 3-1
Ricardo Moniz, Ferencváros: – Boldogok vagyunk, hiszen ezzel a mérkőzéssel sikerült a futballt népszerűsítenünk. Nagyszerű találkozót láthattunk két olyan klub között, amely nagy hagyományokkal rendelkezik. Szenzációs volt, hogy huszonkétezer ezer szurkoló előtt rendezték az összecsapást. Ami a játékot illeti, rosszul kezdtük a találkozót, nem tudtuk felvenni az ellenfél tízesét, ezért több problémánk is volt. Ezután átszerveztük a csapatot, Gerson fegyelmezettebb lett, Holmant és Bödét pedig jól meg tudtuk játszani. Négy-öt nagy lehetőségünk is volt az első félidőben, ám sajnos ezekből csak egyet értékesítettünk. A második játékrészben láthattuk, hogy Böde és Diallo egyre jobban érzik egymást, és veszélyes párost alkotnak. Sikerült két gólt szereznünk, ezzel pedig eldöntöttük a mérkőzést. Egy kicsit szimbolikus volt az, hogy az edzők, a játékosok odaadták a szurkolóknak, amijük volt, és együtt ünnepeltek. Mi úgy éreztük, hogy ebben semmi veszélyes nem volt. Nagyon fontos, hogy ezt mérlegeljük, és bízom benne, hogy ezt figyelembe veszik a szövetségnél is. Nagyon jó kérdés, hogy benne van-e ebben egy esetleges zártkapus büntetés. Igazából mi azt éreztük, hogy a szurkolók annyira boldogok, hogy szeretnének osztozni a csapat örömében. Láttak és jó Fradit, egy jó Újpestet, egy nagyon jó meccset. Ez a reakció a boldogság kifejezése volt, nem pedig agresszió. Az ilyesmi akkor veszélyes, ha történik esetleg összecsapás a szurkolók között, akár a pályán, de annyi belefér, hogy ez most a dzsekimbe került. Azt szeretném kérni a szövetségtől, hogy nem dramatizáljuk túl ezt a dolgot, mégiscsak a futball ünnepe volt ez a mérkőzés.
Kozma István, Újpest: – Jól kezdtük a mérkőzést, aztán érthetetlen módon könnyű labdákat osztogattunk el, nem tartottuk meg a játékszert, és olyan gólokat kaptunk, amire fel lehet készülni. Amikor pontrúgásokból, vagy ilyen beadásokból kapunk gólt, amit lehetett látni fél perccel előtte, hogy be fogja adni, és fel lehetne rá készülni, erre nem tudok mit mondani. Kettő-egynél még nekünk volt két nagy helyzetünk, bosszantó, hogy nem használtuk ki a lehetőségeket. Igazából nem volt annyi helyzetünk, mint korábban, de ha kicsit szerencsésebbek vagyunk, akkor talán máshogy is alakulhatott volna. Szerettünk volna, és jó lett volna még, ha tudunk cserélni, de most nem így alakult.
Mezőkövesd–Kaposvár 1-3
Véber György, Mezőkövesd: – Kollégám azt mondja, a csapatomat sokkolta ez a két gól. Engem biztosan sokkolt… Már a negyedik percben kétgólos hátrányban voltunk. A huszadik másodpercben üvöltöztem, mert a játékosaim, mint az őrgrófok. Ha ez legközelebb is megtörténik, olyan lejtőn indulunk el… Elképesztő, hogy egy csapat két hétig tud koncentrálni. Alázattal, a Kispest ellen rossz játékkal simán nyertünk, most meg kimegyünk, és egy ilyen félidőt produkáltunk. A második játékrész veszett fejsze nyele volt, csak futottunk az eredmény után. A mai magyar futball ilyen karakterekből áll, nem tudok semmi jót mondani a meccsről.
Prukner László (Kaposvár): – A korán rúgott két gólunk sokkalta a hazai csapatot, egyszer már nekünk is lehet szerencsénk. Utána taktikusan tudtunk játszani, és az akartunknak köszönhetően ezt a meccset meg tudtuk nyerni. Ez reménysugarat ad, hogy elindulhassunk felfelé. Gratulálok a csapatnak.
(forrás: boon.hu)
Videoton – Kecskeméti TE 1-0
José Gomes, Videoton: – Nagyon nehéz meccs volt, masszívan védekezett a Kecskemét. A korábban megszokottól eltérően ma öt védővel és hátrébb vont középpályásokkal álltak fel, nehezen találtuk az utat a kapujukig. Gyakorlatilag nyolc játékosuk volt a labda mögött. A gólig is volt három helyzetünk, utána viszont még több lehetőséget alakítottunk ki, de ezek kimaradtak. A csapat az utolsó percig küzdött, ezzel a mentalistással, hozzáállással minden esélyünk megvan a bajnoki címre. Kovács István hiányát érezzük, ő egy remek játékos, de meg kell oldanunk a pótlását. A cserék jól szálltak be, mindenki megfelelően látta el a feladatát. Biztos lesznek még ilyen meccsek a bajnokságban, de ha ugyanilyen hozzáállással vágunk neki azoknak is, akkor jó eséllyel pályázunk a bajnoki címre.
Bekő Balázs, KTE: – Korábban harminc évig szolgáltam a csapatot, így nagyon jó érzés volt visszatérni Székesfehérvárra. Ami a meccset illeti, a játékosaim nagyot küzdöttek. A futball néha adhatna is nekünk valamit. Úgy érzem, volt három-négy olyan meccsünk, amikor többet érdemeltünk volna a játékunk alapján, mint amilyen eredmény született. Úgy látszik, ha mi egyet hibázunk, az rögtön megbosszulja magát. A gólig a Videotonnak szinte helyzete sem volt. Utána persze kinyíltunk, ezért alakulhatott ki több helyzet is a kapunk előtt. Tény, a megszerzett labdákkal az ellenfél harmincasáig tudtunk csak eljutni, utána elfogyott a tudomány. A két csapat közti különbséget nézve viszont a lehetőségek nyolcvan-húsz arányban a Vidi mellett szóltak.
MTK – Paks 2-0
Garami József, MTK: – Az első félidőben kicsit görcsösen játszottunk. A Paks középpályásai nagyon mozgékonyak voltak, nehezen oldottuk meg a semlegesítésüket. Ugyanakkor komoly helyzetig nem jutottak, igaz, mi is ritkán tudtunk veszélyeztetni, ám a legnagyobb lehetőségünk nekünk volt egy fejes révén. A második félidő elején jeladás volt Kanta gólja, mely ismét parádés találat volt. Ez egy kis megnyugvást adott a csapatnak, további helyzeteket sikerült kialakítanunk, és végül egy átlövéssel eldöntöttük a meccset. A csapat nagyon küzdött azért, hogy megszerezze a három pontot, óriási szükségünk volt erre a győzelemre, ráadásul elmondhatjuk magunkról, hogy egy jó csapat ellen sikerült nyernünk.
Horváth Ferenc, Paks: – Úgy érzem, nem érdemeltünk vereséget. Az első félidőben remekül futballoztunk, minden ült, amit kitaláltunk. Ha sikerült volna gólt szereznünk, akkor biztos minden más lett volna. Sajnos ez nem sikerült. A második félidő első percében kapott szabadrúgás gól, felborította a dolgokat. Nyíltabban kellett játszanunk, ezért volt az, hogy a hazai csapatnak több gólhelyzete is lehetett. Mindent megtettünk a győzelemért, a játékra sem lehet panasz. El kell gondolkodni azon, hogy a múlt héten rossz játékkal nyerni tudtunk kettő-nullra, most meg jó játékkal kikaptunk kettő-nullra, vajon melyik ér többet?
Haladás – Puskás Akadémia 2-1
Artner Tamás, Haladás: – Küzdelmes mérkőzés volt, a pálya talaja sajnos nem volt a legjobb. Hátul veszélyesnek éreztük a helyzetet egy-null után, ezért váltottunk szerkezetet és játszottunk tovább három belső védővel, azonban a két szélső középpályásunk nem támogatta elég jól a csatárjátékot. Egy-egy után nagy dolog, hogy újra vezettünk és az eddigieknél gyengébb játékkal is nyerni tudtunk.
Benczés Miklós, Puskás FC: – Gratulálok Artner Tamásnak a győzelemhez. Sosem foglalkoztam a játékvezetéssel, azonban most a játékosaim megérdemlik ezt, hiszen a játékvezető többször is hibázott. Az első gól les volt, a másodiknál pedig Hajdúch a labdát ütötte el, azaz, a meccs végkimenetelét befolyásolta. A lesgól ellenére átvészeltük az első húsz percet, jöttek a helyzeteink, egyenlíteni is tudtunk, mentünk tovább, amikor megítélték a tizenegyest. Jó, hogy ennyi játékvezető van, azonban ma úgy tűnt, hogy mégsem, ez a hatos ma nem volt egyenrangú partner.
Diósgyőri VTK – Bp. Honvéd 2-0
Tomiszlav Szivics, DVTK: – Valamikor húzok meglepőt, és ez most be is jött. De a mai győzelem nem az én érdemem, hanem a csapaté, ez egy igazi siker volt. Úgy tűnik, sikert hozott a szakáll. Szeretnék köszönetet mondani Kassai Viktornak, az ítéletének köszönhetően megtudtuk, mekkora tartás van a csapatunkban, nagyon együtt van a keret. Sokkal sikeresebbek is tudunk lenni, többre vagyunk képesek, de először az a cél, hogy egységes legyen az együttes. Még egy kis idő kell ehhez.
Marco Rossi, Honvéd: – Szégyellem magam a csapatom miatt, és nagyon sajnálom a szurkolóinkat, hogy egy ilyen együttest kellett nézniük. Érdektelenül, nem szívvel és lélekkel játszottunk. Ennek lehet, én is oka vagyok, és olyan minőségű játékot mutat be az együttes, amilyen szintű edző vagyok.
Pécsi MFC – Lombard Pápa 1-3
Lőrincz Emil, Pécs: – Azt mondom, miattunk nem volt könnyű ez a mérkőzés. Az első félidőben két bevágott, berúgott labdából kaptunk két gólt. Ugyanakkor az előrejátékunk nem volt olyan gördülékeny, nem alakítottunk ki annyi helyzetet, mint amennyit szerettünk volna. A második félidőben viszont a játékrész közepéig sok helyzetünk volt. Volt egy kihagyott tizenegyes, minden adott volt arra, hogy egynél sokkal több gólt rúgjunk, ugyanakkor védekezésben nem kellett volna ilyen hibákat elkövetni. Például a harmadik gólnál is meg nem értés volt a csapaton belül, rossz kommunikáció. Ez egy ajándék gól volt a Pápának.
Tóth Bálint, Pápa: – Még nem futott át rajtam a győzelem, nem tudtam le magamban kristálytisztán a dolgokat. Az biztos, fel voltunk készülve, hogy egy olyan mérkőzést fogunk játszani, ahol az eddigi történések alapján – mi jól kezdtük a bajnokságot, a Pécs kevésbé, de mi rosszul folytattuk, a Pécs viszont kinyílt, és nagyszerű mérkőzéseket játszott – akárhogy is elemeztem a pécsiek játékát, csakis arra a megállapításra jutottam, hogy ez egy jó csapat, ez egy játszó csapat. Nekünk kell a tizenhárom pont, mert utána jön a Videoton, jön a Győr. Idézőjelben mondom: ki az, akit megverjünk, ha nem azt, aki körülbelül egyforma csapat velünk. Szerintem nagyon jól kezdtük a mérkőzést. Fontos volt az is, hogy két nem is akármilyen gólt tudtunk rúgni. A tizenegyes a félidő befejezése előtt rosszkor jött, de szerencsére túléltük ezt, és végig taktikusan játszottunk. A harmadik gólt megint jó időben rúgtuk. Nem volt bekalkulálva a piros lap, szerencsénk is volt, hiszen ha 3-1-nél Pölöskey berúgja a tizenegyest, akkor nagyon nehézzé vált volna a győzelmünk, a mérkőzés lefolyása. Végső soron úgy érzem, megint a motivációs és akaratbeli tényezők bizonyították, hogy igenis ezt a játékot így kell lejátszani, és annak a csapatnak van sikere, aki így abszolválja a mérkőzést.
