Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Távozik az angol ötödosztályú Luton Town csapatától Kovács János. A 27 éves védő nyolc éve szerepelt Angliában, de úgy tűnik, most hazatér. A Győri ETO szerette volna leigazolni, de a felkészülési időszak elején megsérült, ezért ki kellett hagynia az edzőmeccseket. Mivel játéka elnyerte Pintér Attila vezetőedző tetszését, a bajnokcsapatnál nem tettek le a leigazolásáról.
A Rangadó.hu megkeresésére Kovács János elmondta, a jövő héten ismét edzésbe állhat, de egyelőre a rehabilitációra összpontosít.
– Miért nem dőlt még el, hol folytatja a pályafutását?
– Az alapozást az ETO-nál kezdtem, nagyon jól alakult minden, nekem is jól ment, és Pintér Attilának is tetszett a játékom, de a negyedik vagy az ötödik napon beszakadt a combfeszítőm, és ez keresztül húzta a számításimat – mesélte Kovács János. – A vezetőedző számított volna rám, de egyetlen edzőmeccsen sem tudott megnézni. Most arra várunk, hogy egészséges legyek. Eleinte nem lehetett semmit csinálni, de két-három hete már rehabilitálok. A jövő hét elején kezdhetek el ismét edzeni. Abban maradtunk, amikor ismét teljes értékű munkára leszek képes, akkor jelentkezem.
– Ezek szerint csak a győri lehetőségben gondolkodik?
– Ahogy lenni szokott, felpörögtek az események, és máshonnan, más országokból is érkeztek megkeresések, de mindenkinek csak azt tudtam mondani, hogy még nincs teljesen készen a sérült lábam. Első az egészség.
– Jól gondolom, hogy legszívesebben maradna az ETO-nál?
– Magyarországon minden szempontból ez az egyik legjobb, legprofibb klub. Nagyszerűek a körülmények, és nagyszerű eredményt értek el az előző szezonban. Anyagilag is az élen járnak, ami fontos, de nem elsődleges. Szeretnék hazajönni, de nem mindenáron.
– Milyen benyomásai voltak a közös edzések során?
– Nagyon pozitív volt a szakmai stáb és a játékosok hozzáállása is, kiváló a légkör. Szurkolok nekik este a Maccabi ellen. Talán nincs sok esélyük, de aki így látja, és el is hiszi, az nem igazi győztes, márpedig Pintér Attilát igazi győztesnek tartom, tehát ők biztosan nem úgy lépnek pályára Izraelben, hogy nincs sok esélyük.
– Bizonyára jobb lenne, ha önnek sem a tévén keresztül kellene néznie a meccset, hanem a pályán belülről…
– Nagy lehetőség lett volna, de ezen már kár szomorkodni. Erre mondom mindig azt, hogy a múlt már történelem, a jövő még rejtelem, ezért kell a jelennek élni, esetemben a rehabilitációnak.
