Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Miután szerdán Muszbek Mihály sportközgazdász a magyar futballklubok mielőbbi gazdasági revízióját sürgette, az mfor.hu megpróbált utánajárni annak, hogy az NB I-es csapatok milyen mértékben is vannak eladósodva, és mekkora szerepet játszik a gazdálkodásban az idegen tőke.
Ehhez két mérlegelemzéshez használt mutatót hívtak segítségül: az eladósodottsági mutatót és a tőkefedezettségi mutatót, vagy más néven adósságrátát. Előbbi a klub eszközeinek idegen forrásból (hitelből, kölcsönből) történő finanszírozását mutatja meg. Az adósságráta pedig arról árulkodik, hogy valójában mennyire is tőkeerős az adott társaság, hiszen megmutatja, hogy egységnyi saját tőkét mekkora idegen tőke terhel.
Bár Muszbek szerint az elmúlt három évben gazdaságilag a legeredményesebb klub a Debrecen lett, amelyet az MTK, a Pápa és a Siófok követ, a mi mutatóink egy kicsit másabb képet festenek, hiszen más szempontokat vizsgálunk, nem a pénzügy év eredményeit.
Az a különböző mutatók alapján vitathatatlan, hogy szinte már kirívó módon a Debrecen áll a legjobban. Vagyis a legkisebb arányban támaszkodnak külső, idegen forrásokra, sőt, ami volt, azt is sikeresen tovább csökkentették 2012-ben. A klub eladósodottsága mindössze három százalékra jött ki a 2011-es öt százalék után.
A DVSC-n kívül a legalacsonyabb mutatókkal az olyan kisebb klubok rendelkeznek, mint például a Siófok, a Lombard Pápa, vagy a Pécsi MFC. Ezzel szemben a nagycsapatok legalább ötven százalék közeli eladósodottsággal működnek. A Videoton viszont az eszközeit (játékosok, épületek, követelések, pénzeszközök stb.) 85 százalékban idegen forrásból finanszírozza, de ennél még nagyobb mértékben támaszkodik külső tőkére a Fradi 96 százalékkal.
Ám még ezeken is túltesz a zöldek fővárosi riválisa, az Újpest, hiszen a klubnak majdnem háromszor több kötelezettsége van, mint amennyi eszköze. Vagyis, ha mindent értékesítenének, az összes követelést behajtanák, akkor sem tudnák kifizetni azt, amivel másoknak tartoznak. Ezzel a három klubbal, vagyis sorrendben a fővárosi lilákkal, zöldekkel és a Videotonnal ki is merítettük a kirívóan magas eladósodottsággal bíró klubok listáját.
Ha azt vizsgáljuk, hogy melyik első osztályú klubnál milyen mértékben érvényesül a külső finanszírozás, és hogyan viszonyul ennek mértéke a társaság saját tőkéjéhez képest, akkor teljesen más rangsort kapunk.
Ebben az esetben a Kecskeméti TE az, amelyik kirívó mértékben támaszkodik idegen tőkére, pontosabban a 2012-es adatok alapján 17-szer nagyobb a külső forrás, vagyis a kötelezettség (tartozás) a klub gazdálkodásában, mint a saját tőke nagysága. Valamivel jobb a helyzet az egyik legnagyobb költségvetésből gazdálkodó Videotonnál: a fehérvári együttesnél ugyanis „csak” 11-szer nagyobb a külső finanszírozás a sajátnál, ráadásul 2011-hez képest ez a mérték több mind a triplájára nőtt. A „negatív” dobogó harmadik fokára a Diósgyőr került 5-ször nagyobb idegen tőkével a cégben.
Ezzel szemben a lista másik végén áll ebben az esetben is a Debrecen. A piros-fehér hajdúsági együttesnél ugyanis a saját tőkének mindössze három százaléka az idegen, külső finanszírozás. Ez egyébként 2011-hez képest szintén csökkenést mutat, akkor még hat százalék volt az adósságráta.
Adósságrátát két fővárosi klub, a Fradi és az Újpest esetében nem tudtak számolni, mivel a nevezőben mínuszérték szerepel 2012-ben. Vagyis a klubok saját tőkéje mínuszos, ami számviteli és gazdálkodási értelemben rendkívül kedvezőtlen helyzetet jelent.
A Fradinál valamivel több mint egymilliárd forintos kötelezettség szerepelt a mérlegben 2012 végén, míg 2011-ben ennek csak közel a fele. Ezzel szemben a klub saját tőkéje a 2011-es 44 millió forintról -465 millióra zuhant. Ez pedig előrevetíti, hogy 2008 után ismét pénzt kell tolni a cégbe a tulajdonosoknak. Akkor kicsivel több mint 1 milliárd forinttal rendezték az előző évben kialakult mínuszos saját tőkét. Azért is ennyivel, mert a számviteli szabályok értelmében a saját tőkének legalább a jegyzett tőke felét el kell érnie.
Ennél viszont sokkal rosszabb a helyzet az Újpestnél, hiszen míg 2011-ben még majdnem 388 millióra rúgott a cég saját tőkéje, 2012-ben ez 1,6 milliárd forintos mínusszá „apadt”. Egyébként ugyanilyen mértékű veszteséggel is zárták a tavalyi évet, ennek köszönhető a hatalmas mínusz). Az újpesti klub tartozásai pedig az előző évi 1,2 milliárd forintról 1,9 milliárdra növekedtek. Tehát itt még mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk idén a tulajdonosoknak, mint tenniük kell azt a zöld-fehér klubnál. Legutóbb egyébként 2004-ben zárt a klub mínuszos saját tőkével.
