Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!
Szerdán ünnepli 25. születésnapját Gyömbér Gábor, a Ferencváros középpályása. A makói születésű játékos elsőként szülővárosában, majd az FTC utánpótlásában tanulta a futball alapjait. 2007-től egy rövid brazil kitérőt (Náutico PR) követően előbb a Sopronhoz, majd a Lombard Pápához igazolt. Bemutatkozott az utánpótlás-válogatottban, a bakonyi klubcsapatnak pedig alapemberré vált, majd tavaly nyáron visszatért a Fradihoz. Ősszel kirobbanthatatlan volt a csapatból, mind a 17 alkalommal kezdőként szerepelt, és csak kétszer fordult elő, hogy lecserélték.
A hétvégi bajnoki rajt Gyömbér Gábor számára különösen pikáns, hiszen jelenlegi együttese éppen előző klubja otthonában lép pályára! A Rangadó.hu érdeklődésére a negyedszázados középpályás elmondta, nagyon örül a Pápa–Ferencváros párosításnak, de a barátságtól függetlenül a célja természetesen a győzelem!
– Ugyanolyan érzésekkel játszik a Lombard ellen, mintha bármely más csapat lenne az ellenfél?
– Más érzésekkel várom ezt a meccset, mint a csapattársaim, mert öt évet töltöttem Pápán. Nagyon sok barátom van a csapatban, és nagyon megszerettem a várost is. Nagyon várom a vasárnapi mérkőzést, örülök, hogy ellenük kezdjük a tavaszt. A Ligakupában is nagyon jó volt újra találkozni velük, de az a legfontosabb, hogy nyertünk – mondta Gyömbér Gábor.
– Mozgalmas téli időszak van a Fradi mögött…
– Hosszú volt a felkészülés és nehéz, de megérte! Bízom benne, hogy tavasszal kifizetődik a sok munka. Minőségi játékosok érkeztek, bár elég későn, ezért van némi lemaradásuk, de biztos vagyok benne, hogy két-három hét alatt be fogják hozni.
– Ha a huszonötödik születésnapján visszapillant, elégedett a pályafutása eddigi alakulásával?
– Igen. Lassan elérem a századik NB I-es mérkőzésemet, és a válogatott közelébe kerültem úgy, hogy volt két térdszalag-szakadásom. Nem vagyok megelégedve, de boldog vagyok azért, amit elértem. Szeretnék továbbfejlődni és bekerülni a válogatottba. A brazíliai időszakról nem őrzök szép emlékeket, mert a menedzsereim sajnos nem tartották be, amit felvázoltak. Nem mondom, hogy nagyon negatívan befolyásolta a pályafutásomat, örülök, hogy ott jártam.
