NB I

Mélyponton a Debrecen

Zsinórban harmadik meccsét vesztette el a DVSC, amely ezúttal a Ferencváros ellen botlott.

Kapcsolódó cikkek

OTP Bank Liga, 14. forduló
Ferencvárosi TC – Debreceni VSC-TEVA 2-1 (1-1)
Albert-stadion, 8000 néző. Játékvezető: Fábián
FTC: Jova – Jovanovics, Besics, Otten (Somalia, 71.), Bönig – Gyömbér, Csukics – Jenner, Józsi, Ionescu – Böde (Klein, 91.). Edző: Ricardo Moniz
DVSC: Verpecz – Simac, Mészáros N., Korhut, Nagy Z. – Spitzmüller, Varga J., Bouadla (Czvitkovics, 71.) – Rezes, Coulibaly, Pölöskey (Sidibe, 66.). Edző: Kondás Elemér
Gólszerzők: Böde (35.), Józsi (90.) illetve Coulibaly (10.)

Gyorsan szeretnél értesülni a Rangadó híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk és like a Facebook-on!

Az FTC új légiósa, a német védő, Philipp Bönig a kezdőcsapatban kapott helyet. A hazaiaknál egyébként mindössze négy magyar játékos kezdett, ami nem csak bántóan alacsony szám, hanem sajnos immár tendencia is. A Debrecen rögtön a meccs elején, a tízedik percben vezetést szerzett egy szöglet, illetve egy hazai védelmi megingás után, Coulibaly révén. A fővárosiak csak a 25. percben alakították ki az első nagyobb helyzetüket, majd tíz perccel később jött az egyenlítés: Böde Dániel fejelt a kapuba Józsi György szöglete után (1-1). Nem sokkal később Csukics ugrott ki, majd 15 méterről fölé lőtt. Az első gól után a DVSC nem igazán kezdeményezett, a Fradi pedig hozta a tőle hazai környezetben megszokott gyors, lendületes játékát, így talán a vendégekre nézve volt hízelgő a döntetlen állás a szünetben.

A második félidő egy lesgóllal kezdődött, Mark Otten lőtt a kapuba egy szabadrúgás után, de a játékvezető nem adta meg. Tévesen! Az 52. percben Pölöskey Péter az ötös vonalán ellökte Jova Leventét, de a játékvezető nem látott szabálytalanságot. A labda Coulibaly elé került, aki ahelyett, hogy egyből a hálóba lőtt volna – mint hasonló helyzetben, az előző idényben, Székesfehérváron –, elkezdett totyogni, és a visszafutó védők felszabadítottak. Két perc múlva Csukics erőszakosan helyzetet csinált magának, kapura lőtt, de Verpecz István nagyot védett, és ugyanez a jelenetsor az 57. percben is lejátszódott.

A Ferencváros irányította a játékot, a hajdúságiak képtelenek voltak helyzeteket kidolgozni. A 68. percben Bönig bombáját védte Verpecz, majd Csukics lőtt kapufát, Somalia pedig mellé lőtte a kipattanót. Negyed órával a lefújás előtt a látogatók is összekapták magukat, és két helyzettel jelezték gólszerzési szándékukat. Látványos volt a játék, a folytatásban Ionescu passzát Böde lőtte kapura, de Verpecz ismét a helyén volt. A 89. percben jött a slusszpoén: egy hazai szabadrúgás után Böde Dániel a tizenhatoson belül eljátszotta, hogy Mészáros Norbert lerántotta őt. A játékvezető meglehetősen hiszékenynek bizonyult, ezért jött a tizenegyes, amelyet Józsi György értékesített, így az FTC 2-1-re győzött, a Debrecen pedig zsinórban harmadszor szenvedett vereséget. Bár a büntető jogossága erősen kérdéses, de a játék képe alapján a végeredmény igazságos, mert a DVSC a meccs jelentős részében nem tudott vagy nem akart támadni.

A Debrecennek ilyen rossz sorozata legutóbb 2009 októberében volt, akkor a Videotontól (0-3), az Újpesttől (1-2), majd a Győri ETO-tól (0–1) kapott ki, most pedig a Videotontól (1-3), a Pakstól (0-1) és a Ferencvárostól (1-2). Négyes vereségszériája legutóbb 2001-ben volt a DVSC-nek, amelynek a jövő héten sem lesz könnyű dolga, hiszen az MTK ellen lép pályára.

– Furcsa mérkőzés volt, hiszen mindhárom gól rögzített helyzetből esett. A Ferencváros sokkal több helyzetet tudott kialakítani, de a győzelem nem megérdemli, vagy nem érdemli meg kérdése – vélekedett a Rangadó.hu szakértője, Arany László, aki játékos-pályafutása során mindkét csapatban sikeresen szerepelt. – A Fradi két gólt lőtt, ezért nyert. A hazaiak négy-három-hármat játszottak, ami a holland iskoláról árulkodik, a Debrecen pedig négy-egy-négy-egyet. A vendégek kis szerencsével kiharcolhatták volna a döntetlent, de a ferencvárosiak többször is egy az egyben vitték a labdát a kapusra, de Verpecz István nagy bravúrokat mutatott be. A debreceniek biztosan nem direkt álltak vissza a tízedik perc után, hiszen a Fradi-pályán nyolcvan percet kivédekezni pokolian nehéz feladat. A hazaiakban több erő volt, és rákényszerítették akaratukat az ellenfelükre. A holland edző munkája kezd kijönni és eredményre vezetni. A Fradira mindig jellemző volt a megalkuvás nélküli küzdelem az utolsó pillanatig. Magyar szinten színvonalas, jó meccs volt, sok nézővel, akik boldogan mehettek haza.

Olvasói sztorik