Világos irányelvek: több pénzhez jut, aki több magyart és fiatalt szerepeltet
– jelenti ki a Magyar Labdarúgó Szövetség a június 25-én közzétett anyagában, mely a nagy nyilvánosság előtt tisztázta az újonnan bevezetett, teljes mértékben a 2026/27-es idénytől élő ötmagyaros szabályt. A nagy hullámokat kiváltó tervezet – mellyel májusban már foglalkoztunk – konkretizálása egyértelművé teszi az MLSZ igényét: a futballba érkező hatalmas támogatás fejében
Az elképzelés támogatandó, az elvárás jogos – különben mivégre fektettek (kormánytámogatással) ennyi pénzt és energiát a hazai labdarúgásba –, az már más kérdés, hogy gyakorlati problémák egész sorát veti fel. Vajon a támogatások elvesztésének lebegtetésével lehet-e egy olyan útra kényszeríteni a klubokat, amelyre maguktól nem léptek rá? De kezdjük a szabályozással!
A hazai szabályozás a következőképpen működik majd a férfi profibajnokságokban (2025/26-ban még elfogadható részteljesítés, 2026/27-től viszont be kell tartani a határozatot, ha hozzá szeretne jutni a klub a forrásokhoz):
- Az NB I-es sportszervezetek akkor részesülnek külön díjazásban, ha bajnoki mérkőzéseik mindegyikén végig pályán van 5 magyar játékos, közöttük egy fiatal. Hazai labdarúgónak csak az minősül, akinek magyar állampolgársága van.
- Öt magyar játékosnak végig a pályán kell lennie (ez megoldható cserével is; kivétel pedig a szabály alól, ha egy csapat kihasználta a cserelehetőségeit, és ezt követően kiállítanak egy magyar futballistát vagy megsérül egyikük).
- Az NB II-es klubok akkor kapják meg a támogatást, ha minden bajnoki, illetve Magyar Kupa-mérkőzésükre magyar állampolgárságú játékosokkal állnak ki. Az egyetlen kivétel: egy U21-es külföldi játékos pályára léphet.
- Az NB II-es klubok csak magyar állampolgárságú vezetőedzőt alkalmazhatnak.
A külön díjazás (Csányi Sándor MLSZ-elnök szavai alapján NB I-esek esetében nagyjából félmilliárd, NB II-eseknél 300 millió forint) elég magas ahhoz, hogy a klubok – ha tetszik nekik a dolog, ha nem – betartsák az erősen korlátozó szabályozást, pláne, hogy a kiemelt akadémiákat üzemeltető sportszervezeteket a sportállamtitkárság is noszogatta az új ösztönző rendszer betartására. A nem teljesítéssel együtt járó pénzkiesés akkora, hogy minden klubnak érdeke lesz teljesíteni az előírásokat.
Az új ösztönző rendszer rövid átmenettel számol, ezzel nem könnyíti meg a klubok esetében a kerettervezést – legkésőbb jövő nyárra teljesen készen kell állniuk az új elvárásokra, márpedig az már csak két (ha a 2026 nyárival is számolunk, három) átigazolási időszak és tizenkét hónap. Ezalatt nemcsak a magyarosítást kellene elvégezni, hanem a létszámfölöttivé váló légiósokat is le kell építeni. Az új szabály öt magyar folyamatos szerepeltetését írja elő, ez pedig azt eredményezheti, hogy a meccskeretben is minden bizonnyal csapatonként legalább 8–10 magyar lesz – kellenek a tartalékok is, mivel a szabályozás csak abban az esetben megengedő, ha már az egyik mérkőző fél kihasználta a cserelehetőségeit, és megsérül egy magyar.
Nézzük meg, hogy a nemrég zárult, 2024/25-ös bajnokságban hányszor teljesült volna az MLSZ-ajánlás!
