„Tetoválás már van mindegyiken, a haj be van lőve, a legfontosabb hogy a fülhallgató meglegyen”

Elborzasztó képet festő nyilatkozatot adott Szerdahelyi Gábor, a Vámosgyörk SE edzője a heol.hu-nak.

A megyei II. osztályban szereplő csapat edzője úgy érezte, ideje görbe tükröt tartani a játékosoknak, ezért határozta el, hogy nyilatkozatot ad. Az edző szerint amatőr játékosokról lévén szó, semmilyen eszköze nincs fegyelmet, rendet tartani, de most betekintést ad a megyei II. osztály világába.

„Huszonéves fiatalemberek 20-25 kiló súlyfelesleggel rendelkeznek, őket nem nevezném futballistának. Elképedek azon, amit látok, azon, miként néznek ki, és mit gondolnak magukról jó néhányan.

Tetoválás már van mindegyiken, a haj be van lőve úgy, ahogy az „elő van írva”, illetve a fülhallgató a legfontosabb hogy meglegyen. Eközben nekem nincs semmi a kezemben, amivel tudnék szigorítani vagy büntetni. Pénz nélkül játszik mindenki, a hazai meccsek után pizza, üdítő és sör az, amit kapnak a játékosok”

– idézi Szerdahelyit a lap.

A Vámosgyörköt vezető szakember elmesélte, hogy arra is volt példa, hogy egy játékosa azért nem jelent meg egy meccsen, mert a tetoválása még gyógyulófélben volt.

„Akadt olyan mérkőzés, hogy öten játszottak 10–15 kiló súlyfölösleggel. Futni nem bírtak, úgy mentek, mintha visszafelé húzták volna őket. Sajnos ezek a személyek lejáratják a futballista, a labdarúgó kifejezést, sőt az egész sportágat. Minden csak akarat kérdése, és ebben gyengék a mostani fiatalok. Mindent tologatnak, hogy majd így, megy úgy. Levágdossák a sportszárak alját, hogy ez így jó… Tele vannak tape-szalaggal, van, aki úgy néz ki, mint egy karácsonyfa, négyfajta színben pompázik. Ettől lesztek futballisták?

Tizenöt éve edzősködök, de ilyen miatt még nem hiányzott senki tőlem, hogy előzőleg tetoválták és ezért nem léphet pályára. Most ilyenre is akadt példa.

Sajnos ezen a szinten nincs szerepe az edzőnek, csupán csapatot összeállítók vagyunk. Egykori csatárként, ha lenne kedvem viccelődni, azt mondanám, nem is tréner kell ide, hanem egy call centeres munkavállaló, aki a hétvégére összehívja a játékosokat. De sajnos, ez a szomorú valóság.”

A cikkben a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy akadtak elismerő szavak is a fiatalokkal kapcsolatban, de a célja egyértelműen az volt, hogy megmutassa, milyen nehézségeket okoz a megyei II. osztályban edzősködni. Ezt mindenképp el is érte Szerdahelyi Gábor.