Magyar foci

Itt az ideje, hogy a magyar csapatok végre bevonzzák a nézőket, ha nem akarnak nagyot bukni

Háttérbeszélgetést tartott a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), ahol a témát az aktuális járványügyi kérdés helyett a sportszakma szolgáltatta, mégpedig a videobíró hazai bevezetése. Az MLSZ a 12 NB I-es klub egységes támogatásával hónapok óta foglalkozik a kérdéssel, és már egy tenderen is túl van: tizennégy nemzetközi, multinacionális cégnek küldték el a pályázatot, közülük hat jelentkezett árajánlattal.

Január végén azt is eldöntötték, hogy az Evertz Microsystem az a cég, amelyik a kiírásban szereplő feladatok technikai, műszaki, és eszközigényét is képes minden szempontot figyelembe véve a legmagasabb szinten megoldani. A kanadai cégóriás Európában a belga bajnokságot szolgálja ki, de ennél sokkal beszédesebb, hogy Észak-Amerikában az NBA, valamint az NFL nagydöntőjének, a Super Bowlnak partnere a játékvezetést valós időben segítő rendszerével.

Az MLSZ  már tájékoztatta a FIFA-t, és az UEFA-t is a döntéséről.

A legfontosabb, amit érdemes tisztázni, a videobíró (és segítője) nem gép, hanem ember.

Az a játékvezető, aki azt a technikát és eszközparkot kezeli majd, amelyen az adott mérkőzésről beérkező tucatnyi kamera képét, a szuperlassítást a lehető leggyorsabban, a legnagyobb szakértelemmel képes kezelni.

Milyen feladatok állnak az MLSZ előtt?

Az MLSZ-nek a következő hónapokban három kérdéskörben kellett mérlegelnie, megoldást találnia.

1. Gazdasági: Az Evertz Microsystem magyarországi leányvállalata, mint szolgáltató által szállított komplett videobíró-rendszer, eszközpark drága. Az alkalmazása a klubok költségvetését terheli. A szolgáltatást a rendező klub kell majd kötelező jelleggel megrendelje és kifizesse. Éves 17 hazai NBI-es bajnoki meccset nézve ez mintegy 20 millió forintjába kerül az első osztályú kluboknak, de ezt közös megegyezéssel vállalják.

Megjegyzendő, ha a videóbíró-rendszer bevezetése után szembeállítjuk egy átlagos NBI-es bajnoki meccsnapi totál rendezési költségét – egyes becslések szerint 5-6 millió forintra emelkedik majd, de a Fradinak mindig magasabb – a 2018/19-es bajnokság nézőszám átlagaival, úgy azt látjuk,

pusztán a jegybevételre hagyatkozva minimum a mezőny fele veszteséget termel majd egy-egy hazai bajnokit követően.

Mezőkövesden, Kisvárdán, Pakson, Felcsúton, a feljutásra esélyes MTK-nál, de még a Honvédnál is érdemes lenne elgondolkodni azon, hogyan csábítsanak be több fizető nézőt annak érdekében, hogy a hazai meccseik zömén jövőre ne bukjanak nagyot.

2. Műszaki: Az Evertz Microsystem által biztosított gépparkon – júliusra állhat össze a teljes, amely a szolgáltató tulajdona, az MLSZ komplett szolgáltatás vesz tőle – csak akkor tud dolgozni a videobíró, ha megfelelő mennyiségű és minőségű kép és hang áll rendelkezésére, illetve tökéletes a kommunikáció lehetősége valamennyi érdekelt szereplő között. A következő bajnoki idény kiírását ezért az MLSZ úgy változtatja meg, hogy a mindenkori aktuális közvetítési jogok nyertese – jelen esetben az MTVA – kell biztosítsa a meccsenkénti 12 kamerás felvételt és a megfelelő kommunikációs összekötést is a szereplők között.

3. Személyi állomány biztosítása: A videobírónak megfelelő játékvezetők képzését az MLSZ és az Evertz Microsystem közösen végzi, amint az eszközpark (buszok, monitorok, stb.) rendelkezésre állnak. Ez várhatóan júliusra áll össze. De a szimulátoros oktatás már májustól indulhat, és amint kész a géppark, mehet a offline oktatás, majd az online, azaz éles teszt is először utánpótlás meccseken.

Fotó: Glyn Kirk/AFP

Az MLSZ úgy érzi, viszonylag jó pillanatban döntöttek a bevezetés előkészítése, a szolgáltató kiválasztása és a játékvezetők képzésének beindítása mellett, mert az elmúlt 2-3 év alatt több ezer meccs tapasztalatán tudják optimalizálni a magyarországi rendszert és a nemzetközi piacon egyre szaporodó szolgáltatók által generált verseny is momentán előnyösebb árat biztosít.

Hol ül majd a videobíró?

A videobíró-rendszernek két formája létezik:

  • Centralizált: Egy központi helyen állítanak és szerelnek fel egy stúdiót – a nagyközönség ezt a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságon láthatta, ahol a stadionokból optikai kábelen száguldott a moszkvai stúdióba a helyszíni kamerák képe és a hangja.
  • Decentralizált: kétféle lehet, vagy minden egyes stadionban külön stúdiót építenek ki, vagy a stadionból a televíziós jelet biztosító közvetítőkocsi mellett felállított mobil eszközben (kisbusz, kamion) ül a videobíró.

Az MLSZ gazdasági tanulmánya szerint a magyar stadionok gyenge optikai kábeles internet lefedettsége miatt egyértelműen a legolcsóbb a decentralizált, azon belül is a mobil verzió, ezért ezt választották.

Mit figyel majd a videobíró a rendszeren keresztül?

Az európai topbajnokságokban, illetve a FIFA- és az UEFA-rendezvényeken három eszköz három rendszerét egyszerre alkalmazzák.

  1. A legismertebb a VAR, azaz a videobíró-rendszer – erről írtuk fentebb, hogy a humán erőforrás beavatkozás lehetősége. A videobíró a mobil stúdióban 12 képernyőn nézi a meccset, azon belül négy kulcsszituáció miatt avatkozhat közbe: a gólt közvetlen megelőző esetleges szabálytalanság ellenőrzésére, a tizenhatoson belül bármilyen szabálytalanság esetén, a piros lapot érő esetekben (második sárga lap nem tartozik ide), valamint a büntetendő játékos téves azonosításakor.
  2. A VOL névre hallgató lestechnológia.
  3. Góltechnológia (Goal Line Technology).

Az MLSZ csak az első kettőt alkalmazza majd, mert a góltechnológiát az egy meccsre, de az egész bajnokságra vizsgált minimális esetek száma miatt ár-érték arányban (annyiba kerül, mint a másik kettő együtt az esetszám pedig a másik kettő egy százaléka) túl drágának ítélte meg.

Növekszik-e a játékvezetők száma?

A videobíró-rendszer bevezetése pillanatában az MLSZ eltörli a két alapvonali játékvezető alkalmazását és mivel egy fő videobíró, és egy fő segéd-videobíró ül be a mobil buszba, így a válasz nem. A mobil stúdióban tartózkodó további két főt, a két technikai operátort a szolgáltató biztosítja.

Videobíró és asszisztense csak aktív játékvezető lehet, olyan, aki sikeresen elvégzi a szükséges képzést.

Mikortól lehet hivatalosan is videobíró az NB I-ben?

Jelenleg minimális számú magyar játékvezető rendelkezik UEFA-akkreditált videobíró-vizsgával. Kassai Viktor oroszországi munkavállalása miatt kiesik, így látható, miért tervezi az MLSZ minimum 30-50 játékvezető speciális kiképzését. A szövetség számol azzal is, hogy a speciális tudást és alkalmasságot igénylő feladat – 12 kamera figyelése egy időpillanatban – miatt, nyilván lesz olyan, aki bár a gyepen remekel, mégis megbukik a vizsgán.

Ugyan a szükséges technika háttér júliusra összeáll, viszont nulláról fél év, amíg egy játékvezetőt ki lehet képezni. Ezért, ha figyelembe vesszük a szimulátoros oktatás májusra tervezett rajtját,

a videobíró magyarországi bevezetése reálisan a 2020-2021-es bajnokság tavaszi idényében lehetséges.

Feltéve, ha az MLSZ és a klubok közösen úgy döntenek, hogy akárcsak az UEFA a tavalyi BL-szezonban – ahol 2019-ben a tavaszi kieséses szakasztól kötelező a videobíró –, bajnokság közben változtat.

Mennyit számít a videobíró-rendszer?

A belga Leuveni Egyetem 800 mérkőzést érintő kutatása alapján kimutatta, hogy a videobíró-rendszer Jupiler League-ben történő bevezetése óta

  • gól, vagy nem gól vitatott eseteknél 92,1 százalékról 99,2 százalékra nőtt a helyes játékvezetői döntések aránya,
  • a tizenegyeseknél 90-ről 98,3 százalékra,
  • a piros lapoknál 98-ról 99,1 százalékra,
  • míg a téves személy megítélésénél 71,4-ről 100 százalékra emelkedett.

Kiemelt kép: Sven Simon/dpa/AFP

Olvasói sztorik